A debreceni hitelfelvétel az ellenzéket is megosztotta

Megerősítette az 1,4 milliárd forintos debreceni hitelfelvételt a debreceni közgyűlés a szeptember 24-i ülés alkalmával. A kérdés az ellenzéket is megosztotta. Döntöttek a védőmaszkhasználat ellen vétők 4 ezer forintos pótdíjazásáról, befogadva az MSZP-s Madarasi Istán módosítási javaslatát. Egyedi mentesítést kérnek Asbóth Anikó számára annak érdekében, hogy a 2020 végén lejáró megbízatása után is maradhasson a Vojtina igazgatója.

• A Hadházi út-Nyíl utcai és a Füredi út-Bem téri csomópontok mielőbbi átépítése érdekében megszavazták, hogy az önkormányzat adja át ingyenesen a beruházásért felelős Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. számára a nála rendelkezésre álló terveket és más dokumentumokat. Papp László azt mondta, így felgyorsulhat a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési folyamat és a két jelentős közúti fejlesztés 2021-ben elkészülhet (korábban arról volt szó, hogy ezek idén megvalósulhatnak).
• Megerősítették az 1,4 milliárd forintos önkormányzati hitelfelvételről szóló augusztusi közgyűlési határozatot. A kérdésben a ellenzék is megosztott: míg a Madarasi István (MSZP) és Kőszeghy Csanád Ábel (független) szerint a hitel nem veszélyezteti a város költségvetésének stabilitását, addig Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen) ismét ellene érvelt. Tudni kell, az önkormányzat a járványhelyzetből adódó 5,5 milliárdos bevételkiesést elsődlegesen a városüzemeltetés, a kertségi fejlesztések és a vagyongazdálkodás (kisajátítások, adásvételek) kiadásainak visszafogásával ellensúlyozza. Ez azonban önmagában nem elég, és mivel Papp Lászlóék nem szeretnének lemondani a folyamatban lévő beruházások zöméről, muszáj pénzt szerezni. Ne feledjük, egy sor önkormányzati cégnél maradtak el a tervezett bevételek a koronavírus miatt, miközben csak a járvánnyal összefüggő kormányzati intézkedések 3,5 milliárdos rést ütöttek a büdzsén (az ingyenes parkolással 280 millió, a gépjárműadó-elvonással 710 millió forint úszott el, míg a helyi iparűzési adó decemberi adófeltöltési kötelezettségének eltörlésével 2,5 milliárd nem folyik be idén). Az ellenzékre visszatérve, Madarasi Istánnak nem tetszik, hogy a városvezetés éppen a városüzemeltetésen spórolna (a 2019-es szintet a csökkentés ellenére is biztosítják, mondja erre Papp László), míg Kőszeghy megengedőbb, szerinte a járvány lecsengése után Debrecen visszatér az emelkedő pályára és nem okoz gondot a hitel (mihez tartás végett: a városi büdzsé idei költségvetési főösszege 160 milliárd forint). Gondola viszont nem látja a koncepciót a városvezetés intézkedéseiben, szerinte közjóléti kiadásokat nem szabadna hitelből fedezni, és vaskosabb költségvetési szigorral faragna a felveendő hitel összegéből. A DK-s országgyűlési képviselő,
  Varga Zoltán sem állta meg, hogy hozzá ne szóljon, igaz, neki a pozíciójából fakadóan szavazati joga nincs, de tanácskozási hatáskörben részt vehet a közgyűlés munkájában. Ő arra hegyezte ki a mondanivalóját, hogy előbb a DVSC futballklubjára, a propagandára és a Debreceni Nemzetközi Iskolára költött támogatásokat kellene megvágni a kertségi fejlesztésekre és a bérből-fizetésből élőkre költött pénz helyett. Azt is Papp László szemére vetette, hogy az Orbán-kabinet önkormányzatokat sújtó elvonásai mellett szinte a debreceni polgármester állt ki elsőként.
  A megtámadott először is visszautasította, hogy ne lenne koncepció a költségvetés revíziója felett, hangsúlyozva, az ellenzék súlyosan ellentmondásosan értékeli a helyzetet. A lényeg: ebben a nehéz, a költségvetés tervezésekor még előreláthatatlan helyzetben nem lehet egyszerre igényt tartani a városüzemeltetési kiadások és a beruházások szinten tartására, illetve a hiteltől való eltekintésre. Papp László ostobaságnak nevezte, hogy Varga az egész országot sújtó helyzetért a miniszterelnököt tette felelőssé. – A futballra egy vasat sem költöttünk, míg a nemzetközi iskola kapcsán az önkormányzatot csak a debreceni ösztöndíjas gyerekek támogatása terheli, de erről a jövőben sem fogunk lemondani – fűzte hozzá. Emlékeztetett, az önkormányzat és cégei egyetlen munkavállalót sem küldtek el a járvány miatt, a vállalkozásokat pedig többféle módon segíti a kormány a nehéz időszak átvészelésében.

• A közgyűlés elfogadta a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 2019-es pénzügyi beszámolóját és az idei évről szóló jelentést. A képviselők egyhangúan dicsérték a cég gyors lépéseit és a helyzethez alkalmazkodó stratégiaváltást.
• 4 ezer forintot kell fizetnie annak a jövőben, aki maszk nélkül veszi igénybe a debreceni közösségi közlekedést, ez azokra is vonatkozik, akik nem rendeltetésserűen használják a védőeszközt. Egyre több a vírusszkeptikus és számottevő a maszkellenes, állapította meg Kőszeghy Csanád Ábel és Papp László is. Utóbbi szerint a maszkot egyszerűen a mások iránt tanúsítandó tiszteletből is hordani kell. Előbbi kérte, a DKV készítsen 30 napos kimutatást a büntetésekről. A közgyűlés befogadta Madarasi István kiegészítését, mely szerint a 4 ezer forintos pótdíj rendezésére ne kizárólag a helyszínen legyen lehetőség az összeg emelkedése nélkül, hanem még 3 munkanapig további szankció nélkül lehessen rendezni.

• A Bem tér fejlesztése a tervezett formában elmarad, pontosabban a 2021-2027-es európai uniós költségvetési időszakra tolódik. Az így felszabaduló mintegy 300 millió forintot a Tócóvölgy, a Tócóskert és az Újkert zöldterületi fejlesztéseire költik. Hasonló cipőben jár a József Attila-telepi fiókkönyvtár energetikai korszerűsítése is. Mindkettőről ebben a cikkben írtunk bővebben.
• A Debreceni Sportcentrum ingyenes használatba kapja a bérlő nélkül maradt pallagi teniszcentrumot.

• A közgyűlés egyedi mentesítést kér az emberi erőforrások miniszterétől annak érdekében, hogy a Vojtina Bánszínházat újabb öt évig Asbóth Anikó igazgathassa. A 61 éves szakember 1993 óta a Vojtina vezetője, ugyanakkor a jogszabályban előírt szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik (más diplomával igen). Az intézmény vezetésére kiírt pályázaton egyedül ő indult, s bár e jelzett hiányosság miatt a pályázatát érvénytelennek nyilvánították, a szakmai bizottság támogatta. A közgyűlés most azt kéri a minisztertől, hogy Asbóth esetében tekintsen el az előírt szakirányú végzettségtől (erre szolgál az egyedi mentesítés lehetősége). Asbóth Anikó 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet (adományozó: Magyarország köztársasági elnöke), 2017-ben Blattner Géza-díjat (Emberi Erőforrások Minisztériuma), két éve pedig Csokonai-díjat kapott (önkormányzat). 

RaL