Hirdetés

Hirdetés

A konyhán fertőződött meg a hajdúsámsoniak ebédje

Cívishír

2019.10.16. 09:44

A konyhán fertőződött meg a hajdúsámsoniak ebédje
Szeptember 24-én fertőtlenítették az iskolai menzát is (Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI)

De azt még nem tudják, hogy a baktérium miként került a majonézes kukoricába.

Hirdetés

Hirdetés

Immár bizonyos, hogy a halrudakkal felszolgált majonézes kukorica okozta a szalmonellafertőzést a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc iskola menzáján szeptember 18-án – erősítették meg a Cívishírnek a megyei kormányhivatalnál. Az is tény, hogy az ételt a tanintézmény főzőkonyháján készítették el, ám a beszállítók által vitt alapanyagokból vett termékminták laborvizsgálati eredményei negatívnak bizonyultak. Vagyis a több mint 300 megbetegedést okozó szalmonellabaktérium a konyhán került az ételbe annak elkészítése során.

Ám azt egyelőre nem tudják, hogy ki vagy mi által.

Mint a kormányhivataltól megtudtuk, jelenleg a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek vizsgálata zajlik, aminek a célja kideríteni, megfelelő hatásfokúak voltak-e a konyhán alkalmazott anyagok. Ez azért is fontos, mert a tojások héján gyakran található szalmonellamaradvány, ezért a kézmosás kulcsfontosságú egy konyhán. Azt már említettük, hogy a beszállító vállalkozásokat nem terheli felelősség, s megtörtént a főzőkonyha általános és személyi higiéniájának, valamint a felületi tisztasági minták vizsgálata is. A személyi felelősség megállapításáról csak az összes eredmény birtokában döntenek, erre még valamennyi időt várni kell.

A szalmonellás majonézes kukorica szerdai napon (szeptember 18.) került felszolgálásra, a megbetegedések pedig szeptember 19-én, csütörtökön kezdődtek el (a lappangási idő 4-48 óra, átlagosan egy nap). Aznap egy gyermekorvos jelzésére a kormányhivatal intézkedett: étel- és tisztasági, valamint járványügyi diagnosztikai vizsgálatokat rendeltek el. Ekkor fertőtlenítették a főzőkonyhát, de annak bezárásáról majd szeptember 24-én (kedden) döntöttek, amikor is a kormányhivatal laboreredményei a szalmonella élelmiszer-eredetűségét igazolták. Érdekesség: a kórházba került betegek (közel 100 gyerek, felnőtt szorult kórházi ellátására) székletmintáiban a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának szakemberei már egy nappal korábban, szeptember 23-án kimutatták a szalmonellát.

Kérdésünkre, hogy nem tűnhettek-e el a nyomok az idő múlásával a főzőkonyhán, a kormányhivatalnál azt válaszolták: már szeptember 19-én rögzítették a szükséges mintákat, így e tekintetben nem veszélyeztette a vizsgálatot a fertőzés és a konyhabezárás között eltelt 6 nap.

Nem kaptunk viszont megnyugtató választ arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e, hogy a főzőkonyhán nem vagy nemcsak a beszállítóktól érkezett alapanyagokat használták fel, hanem mást is. Mire gondolunk? Arra, hogy beszállított termékeket nem helyettesíthettek-e esetlegesen házival? Efféle „nyomozás” azonban tudomásunk szerint nem zajlott, mivel az ügyben eljáró népegészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek meghatározott protokoll szerint dolgoznak. Az pedig közvetlen nyom hiányában nem feltétlenül mélyül el ilyen irányban.

Ugyanakkor a majonéz nyers tojássárgájával nagyon gyorsan kikeverhető. S egy ilyen fertőzés esetében felvetődhet a kérdés: vajon csak és kizárólag olyan majonézt használtak-e fel, amely ismert eredetű forrásból készült? Ami tény: a kormányhivatal első körben nem is reagált erre a kérdésünkre, újbóli rákérdezésünkre pedig nem tudták kizárni az esetleges visszaélés lehetőségét.

Szintén ismert, hogy a nem megfelelően megmosott, majd a hűtőben, a konyhában ugyancsak nem megfelelően tárolt tojás héjáról is könnyen bekerülhet a szalmonella más ételbe. Ahogy a majonézről az is köztudott, hogy szobahőmérsékleten néhány órán belül elszaporodhatnak benne a fertőzésveszélyes baktériumok.

Ratalics László

Hajdúsámsonkormányhivatalszalmonella

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.