91 milliós csalási ügyet tárgyalnak Debrecenben

A bíróság által megállapított tényállás szerint B. Zs. elsőrendű vádlott egy nyíregyházi székhelyű kft. ügyvezetője volt. A kft. ismeretlen forrásból alkatrészeket szerzett be, amelyekről valós költségelszámolással nem rendelkezett. Ezért B.Zs. megkérte H. I. másodrendű vádlottat arra, hogy az alkatrészek forrásának igazolására fiktív számlákat bocsásson ki. H. I. vádlott ezt meg is tette: négy cég nevében állított ki számlákat 2010 és 2011 között. B. Zs. vádlott hasonló szívességre kérte R. Z. T. vádlottat, aki eleget tett a kérésnek, és egy kft. képviseletében bocsátott B. Zs. vádlott rendelkezésére fiktív számlákat. B. Zs. vádlott az ilyen módon szerzett számlák felhasználásával készített adóbevallásokat, ezzel szándékosan megtévesztette az adóhatóságot és

több mint 91 millió forinttal csökkentette az állami adóbevételt áfa adónemben. 

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék idén márciusában

• B. Zs. elsőrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre, 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól.
• H. I. másodrendű vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.
• R. Z. T. harmadrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész az első- és a másodrendű vádlott terhére súlyosításért, másodrendű vádlott enyhítésért fellebbezett.