Reagált Debrecen polgármestere a kínosnak ható aláírásgyűjtésre

Idén a Gyűrű utcával elkezdődhet a Júlia-telepi útépítési beruházás, mely viszontagságos előkészítése 3 éve tart. 

Többször írtunk már arról, hogy a debreceni önkormányzat 2016-ban úgy döntött, 800 millió forint európai uniós forrásból 7 utcát aszfaltoztat a keskeny dűlőutakkal tagolt városrészben (a Gyűrű utcán kívül, azt most pluszban vállalták). A lakóknak nem kellett önrészt fizetni, továbbá a város vállalta a kerítések áthelyezésének és a közműaknák kialakításának a költségét. Azonban több ingatlantulajdonos olyan magas árat követelt az önkormányzat által az útépítés érdekében kért földdarabért, hogy nem sikerült megegyezni. Az idő viszont ketyeg.

[Beillesztett cikk: Ezek az utcák kapnak aszfaltburkolatot Debrecenben]

Bár a háttérben az önkormányzat folyamatos erőfeszítéseket tett a vitás kérdések lezárása érdekében, a parazsat most felpiszkálta egy internetes aláírásgyűjtés. Pontosabban az, hogy a kezdeményezője úgy kér lakossági támogatást a petíciójához, mintha az önkormányzat semmit nem tett volna az elmúlt időszakban a járhatatlan utak rendezésére.

– Rendkívül bántotta az igazságérzetemet, hiszen három éve kínlódunk, megfeszülünk az előkészítés mielőbbi befejezéséért. Miközben néhány polgár blokkolja a folyamatot – indokolta Papp László azt, hogy miért hívtak össze sajtótájékoztatót április 9-re a júliatelepi útépítés és általában a városi útépítések, útfelújítások ügyében. 

A polgármester „nem hiszi, hogy bárki kétségbe vonhatja az elkötelezettségüket” a Júlia-telepi utcák kapcsán. Mint kifejtette, 1995-ben az akkori önkormányzat úgy vonta belterületbe a Sámsoni út menti városrészt, hogy nem fordított gondot az utcák kialakítására, így az útépítésekhez szükséges nyomvonalak sem álltak rendelkezésre. Ezért a a 2016-os döntést követő évben utcafórumot tartott a Júlia-telepen, kérve a lakók együttműködését a projekt gyors megvalósítása érdekében.

– Huszonnégy ingatlannál a lakók önszántukból átadták a szükséges telerészeket, míg 81 esetben hosszabb-rövidebb tárgyalás útján sikerült megegyezni, bár 5 procedúra jelenleg is tart. A fennmaradó részben a tulajdonosok nem fogadták el a szakértői véleményben meghatározott önkormányzati vételi ajánlatot. Ezért összesesen 64 kisajátítási eljárás indult, amelyek közül egy még zajlik, két tulajdonos pedig nem fogadta el a kisajátítási határozatot és beperelte az önkormányzatot – fejtette ki Papp László. Előfordult – tette hozzá –, hogy bár megegyeztek, s az önkormányzat már utalná a pénzt, a tulajdonos nem hajlandó megadni a bankszámlaszámát, ezért kénytelenek bírósági letétbe helyezni az összeget.

Képzeljék el, mennyi együttműködést várhatunk ilyen esetben akkor, amikor birtokba kell majd vennünk a területet – vetített előre újabb majdani nehézségeket.

Százmilliók megegyezésre

Az önkormányzat dolgát megnehezítette, hogy az összefüggő közműhálózat miatt csak egyetlen eljárás keretében tudják végrehajtani az engedélyeztetést, amihez előbb a teljes nyomvonalnak városi tulajdonba kell kerülnie.

– Már bruttó 231 millió forintba van csak az, hogy 800 millió forintért utat építhessünk a városrészben. S akkor még szót nem ejtettünk a 2016 óta bekövetkezett építőipari költségemelkedésről, ami miatt még ezt az összeget is ki kell majd egészíteni saját forrásból. Ilyen lakossági együttműködés mellett az összes debreceni adófizetőnek majdnem másfélszeres pénzébe kerül a Júlia-telepi aszfaltozás. Ennek tükrében talán nem is az önkormányzathoz kellene címezni az aláírásgyűjtési felhívást, hanem a munkák elkezdését akadályozó polgárokhoz

– hangsúlyozta, megjegyezve, ezek után senki ne csodálkozzon, miért olyan óvatosak a belterületbe vonásokkal. A közeljövőben tájékoztatókat is elhelyeznek minderről a Júlia-telepi postaládákban. 

RaL