Jó ajánlat esetén Debrecen kiszáll!

Debrecen polgármestere szerint az állam újratervezteti majd a főpályaudvart, azt viszont nem gondolja, hogy a nagyberuházás „elmeszelésében” közrejátszott Kósa Lajos kiválása a kormányból. A Cívishír Papp Lászlóval készült interjújából kiderül, nagyon is reális, hogy újabb légi járatok induljanak a repülőtérről, és talán már idén bejelenthetik valamelyik nagy nemzetközi szállodalánc érkezését. Középkori kolostor nagy valószínűséggel van – tudhatják meg –, mélygarázs viszont nem lesz a Dósa nádor tér alatt. A cívisváros vezetője nem bújna el egy polgármester-jelölti vita elől, Debrecen viszont kiszállhat a Főnix Csarnok mögötti irodaház-beruházásból. De miért? Ez is kiderül.

Cívishír: Mikor érzékelte először, hogy az állam nem fogja finanszírozni a főpályaudvar-beruházást?
Papp László: Amikor tavaly decemberben a kormány elrendelte az összes intermodális központ felülvizsgálatát. Nem mondom, hogy öröm volt, szerettem volna ezt az ügyet rendezni. Hiszen a Nagyállomás meglehetősen leharcolt állapotban van. Egyébként a napokban megállapodtunk a MÁV-val és a rendőrséggel, hogy az új épület elkészültéig mindenki nagyobb hangsúlyt fektet a saját területére. A MÁV helyi igazgatósága hozzákezd a szociális blokkok rendbetételéhez, a rendőrség pedig nagyobb erővel figyel majd az állomásra és környékére. Hangsúlyozom, a legjobb a még az előző önkormányzati ciklusban tervezett nagy kapacitású főpályaudvar felépülése lett volna. A forgalom felszín alá vezetése a 4-es főút vonalán talán extra, mondhatnánk luxusmegoldás, de a belváros szempontjából ez volna a legideálisabb. Abban a tervezési folyamatban még nem vettem részt, de 2014 végén polgármesterként már érzékeltem, hogy gond lesz a költségekkel. Éppen ezért akkor ésszerűsítettük, visszavágtuk a terveket, ami a buszpályaudvari rész vonatkozásában komoly vitához vezetett a helyi közlekedésért felelős DKV-val és a helyközi járatokat működtető Észak-magyarországi Közlekedési Központtal. Már akkor felvetődött, hogy vajon mennyi ideig funkcionálhat jól egy költségvetési okokból „zsugorított” főpályaudvar a forgalom erőteljes növekedése mellett. Hiszen utólag bővíteni elég nehézkes például egy földalatti parkolót. Nem kizárt, hogy a most elvetett főpályaudvart a város a 2020-as évek végére kinőtte volna, e tekintetben érthető a kormány döntése. 1999-hez képest majdnem 80 százalékkal több személyautó jár Debrecenben, amihez jön még az agglomerációs növekedés. A következő uniós fejlesztési ciklusban ezt a kérdést meg kell tudni oldani. 

Cívishír: Kósa Lajos 2017 végén arról beszélt, hogy a beruházásba Debrecennek is be kellene szállni néhány milliárd forinttal. Előtte Lázár János pedzegette a műszaki terv felülvizsgálatát. Akkor még szó nem volt arról, hogy a főpályaudvar szűkös lehet a forgalom számára, inkább szerettek volna spórolni az államkasszának. 
Papp László: A magas költség egy másik indok.

Cívishír: És melyik volt az erősebb érv? 
Papp László: Én a trendeket nézem, s azt vizionálom, hogy reális forgatókönyv lett volna a bővítési igény a most elvetetett főpályaudvar vonatkozásában a következő évtizedben. Amikor a költségcsökkentésről döntöttem, még csak reméltem, de nem tudhattam, hogy a gazdaság és a közlekedési forgalom területén ilyen hatalmas növekedésnek nézünk elébe. De az is nyilvánvaló, hogy nem csak a kapacitás oldaláról kell ezt a kérdést vizsgálni, hiszen egy 22 milliárd forintosra tervezett beruházásnál tényleg sok, ha a végén 35 milliárdba kerül. Ráadásul úgy, hogy közben még engedünk is az eredeti elképzelésekből.

Cívishír: Az utca embere szerint azért nem lesz főpályaudvar, mert Debrecen lobbiereje csökkent.
Papp László: Ezen csak mosolyogni tudok. Ha azt nézzük, hogy a város mennyi pénzt kapott az államtól az elmúlt négy esztendőben, akkor az irigyeink vannak többen. Én inkább azt hallom, hogy „már megint Debrecen”. Csak a BMW-nek helyet adó Észak-nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó állami források összege eléri a 130 milliárd forintot. Ez a pénz ugyan az északnyugati gazdasági övezet infrastrukturális kiépítését szolgálja, de a fejlesztés számos ponton túlmutat rajta. Az M35-ös új, józsai sztrádalehajtója révén a kertvárosiak percek alatt elérhetik Debrecen több pontját, a 33-as főút kétszer kétsávosra bővül a Látóképi csárdáig és kerékpárutat alakítanak ki mellette. A 108-as vasúti fővonal villamosításával megteremtjük a Debrecen és Balmazújváros közötti tram-train összeköttetés lehetőségét. Lehet azt mondani, hogy a főpályaudvar most nem jött össze, másrészt rengeteg érvet tudok felsorolni Debrecen lobbiereje mellett és a jövőre vonatkozó – a kormánnyal egyeztetés alatt álló – nagyszabású tervekről még szót sem ejtettünk.

Cívishír: Segített volna, ha Kósa Lajos kormánytag marad? Vagy a sertéstelep miatt Orbán Viktor megharagudott rá, ezért nincs pénz? Az utca népe ezt a verziót is rebesgeti.
Papp László: Szerintem nem ezen, és egyáltalán nem a személyes kapcsolatokon múlik egy ilyen ügy. Értem a provokatív hangvételt, a politikának nyilván része a folklór, aminek, ha nincs is sok köze a valósághoz, azért jól hangzik. Kósa Lajos ma is az ország egyik legbefolyásosabb politikusa és Debrecen ma is nagyon komoly támogatást kap tőle a kormányzattal folytatott együttműködésben.

Cívishír: Azért ütjük a vasat, mert „rongyos” 3 milliárdon manapság nem szoktak nagyberuházások múlni. Márpedig a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő azt írta, utóbb már 32 milliárd forinttal számoltak a beruházás kapcsán.
Papp László: De a beruházás becsült értéke nem összekeverendő a valóban rendelkezésre álló forrással, ami 22 milliárd forint volt. Tehát az a „rongyos” 3 milliárdos különbség valójában 13 milliárdos… A hiányzó források biztosításáról a kormány mindig a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően határoz. 

Cívishír: Nem jó, ha az önkormányzatok terveztetnek, az állam pedig kivitelez, ezt ön mondta nemrég. De mi lesz akkor, ha az állam olyan főpályaudvart terveztet Debrecennek, ami eleve „kicsit sárga, kicsit savanyú”? Például a felszínre kerül a buszpályaudvar, nem pedig a föld alá?
Papp László: Erre jelenleg nehéz egzakt, minden kétséget kizáró választ adni. Olyan főpályaudvar, ami Debrecennek nem kell, biztosan nem lesz. Ez nem is reális megközelítés, hiszen részt veszünk az egyeztetési folyamatban. Nézzük meg a Nagyerdei Stadiont, állami beruházás, mégis bárki megsüvegelheti. És sok ilyen típusú beruházás van napirenden.

Cívishír: Mikor dől el, hogy újraterveztetik-e a főpályaudvart vagy „csak” átszabják a meglévő terveket?
Papp László: A reális az, ha abban gondolkodunk, hogy az állam újratervezteti. Az is kérdés, hogy milyen eredménnyel zárul az összes intermodális központot érintő, már említett kormányzati felülvizsgálat. Nem csak a debreceni beruházás költségei szálltak el…

Cívishír: A 2023-as európai kulturális fővárosi cím elbukása kapcsán a decemberi városi közgyűlésen úgy fogalmazott, nincs még feldolgozva a dolog, a döntés inkább dacot vált ki önből. Miért a veszprémi pályázat nyert? 
Papp László: Mondjuk úgy, hogy nem esett jól… Szerintem a kétfordulós pályázat első körében éppen csak becsúsztunk a „piros vonal” fölé: a korábbi MODEM-igazgató, Gulyás Gábor projektmenedzser sajnálatos szívbetegsége és egyéb problémák miatt nem tudta folytatni, ezért tavaly augusztusban újra kellett szervezni a csapatot, miközben már a nyakunkon volt az első forduló vége, az első körös pályázat benyújtásának 2017 november volt határideje. Miután sikerrel vettük az első körös akadályt, a második fordulóban egy nagyon erős, hazai és nemzetközi szakértők bevonásával készített anyagot nyújtottunk be. A Sharing Horizons (Közös távlatok) elkészítésében korábbi pályázatok elbírálói is részt vettek. A visszajelzéseim szerint a verseny alapvetően Veszprém és Debrecen között dőlt el (Győr jutott még a második fordulóba – a szerk.), de mivel a részletes írásbeli értékelés még nincs a kezünkben, nem tudom, milyen nüanszokon múlott a végeredmény. A véleményem ma is az, hogy ha az „európaiságot” vesszük, márpedig ez kiemelkedő szempont volt, a debreceni pályázat lényegesen nagyobb potenciállal bírt. Hiszen rajtunk keresztül Szlovákia, Románia és Ukrajna is megszólítható lett volna, a magyar-magyar kapcsolatokról nem is szólva. De van ilyen az életben.

Én úgy tekintek vissza az elmúlt négy esztendőre, mint a város nagyon sok lehetőséget hordozó időszakára, mely lehetőségek 80-90 százalékát sikerült is megragadni, megtartani.

Európa páratlan prosperatív éveiben versenyt futottunk az idővel, s aki képes volt magának lehetőségeket teremteni, az esélyt szerzett arra, hogy egy kevésbé kedvező jövőben is a saját ura maradhasson. Rengeteget léptünk előre, ami által akkor is Debrecen lehet a régió kulturális fővárosa, ha nem birtokoljuk egy éven át az „európai fővárosi” címet.

Cívishír: Veszprémet jobban kellett erősíteni? 
Papp László: Ez nem kormánydöntés volt. Formálisan valóban az emberi erőforrás miniszter hozza meg a határozatot, de szigorúan a nemzetközi bírálóbizottság javaslata alapján. Nincs szükség összeesküvés-elméletek gyártására. Az eredményhirdetés első pillanata nem volt olyan jó… Majd amikor az ember rendezi magában a dolgot, észreveszi, hogy így legalább a saját kulturális programunk végrehajtása nagyobb szabadságot enged. Veszprémnek sok sikert, ha szükséges, Debrecen segít és szerepet vállal. A saját célunk megvan, meg tudjuk tölteni tartalommal és szabadabb a mozgástér.

Cívishír: Még jó, hogy nem nyertünk!
Papp László: Ezt azért nem mondanám, de van előnye.

Cívishír: Mihez ragaszkodik a pályázatból?
Papp László: A Csokonai Nemzeti Színház felújítási-korszerűsítési terveit hamarosan bemutatjuk, a Fidesz-frakció reakcióit már ismerem. A hagyományok maximális tisztelete mellett is lesznek előremutató, meghökkentő elemek. Például az előtér, amit jelenleg egy magas lépcsősor ural, teljesen átalakul, kitágul és kialakul egy elegáns, de a debreceni puritanizmus jegyeit képviselő érkezési tér a Csokonaiban, ami szerintem ma nagyon hiányzik. A Latinovits Színház befejezését is kezdenénk már, egy végső bukaresti döntésre várunk, 2020-ra már működő teátrumot szeretnénk. A városnév nem tévedés, ugyanis ott működik a magyar-román határmenti együttműködés irányító hatósága. Célunk továbbá egy új, operajátszásra is alkalmas hangversenyterem megépítése, ami kormányzati körök támogatását is élvezi. A korábbi elképzelésektől eltérően nem a Csapó utcai tömbben alakítanánk ki, de a helyszín egyelőre nem publikus. A Kölcsey Központba, amelyen a Főnix Rendezvényszervező Kft., a Kodály Filharmonia és a Debreceni Gyógyfürdő Kft. osztozik, rengeteg funkciót zsúfolunk, holott konferenciaközpontnak épült, nem hangversenyteremnek. Nem ideális helyzet, persze, ha körülnézek a régióban, a két kezemet összeteszem, hogy Debrecen felmutathat egy ilyen rendezvényhelyszínt.

Cívishír: Még mindig reális az utasforgalom majdnem duplázása a repülőtéren? Mikor lesz új utasterminál és ILS 2 rendszer?
Papp László: A reptérfejlesztés a következő önkormányzati ciklus egyik legnagyobb feladata. A 2019 januári utasforgalom 35 százalékos növekedést mutat a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, pedig az egyik bázisgép csak „fél házzal” üzemelt, vagyis a hat úti célból csak négybe (Barcelona, Bázel, Doncaster, Dortmund) repült. Reálisnak tartom a 600-700 ezer közötti utaslétszám elérését 2019-ben, míg a következő években a meglévőkön túli járatfejlesztésekkel kell kalkulálni. Az utasforgalmat újabb gépek és légitársaságok idehozatalával szeretnénk tovább növelni. Ennek érdekében február első hetében a világ egyik legnagyobb légitársaságának képviselői tekintették meg a repteret. Szeretnénk kelet felé is nyitni, ne csak egy nyugati légi csomópontot (München), hanem egy keletit is lehessen elérni tőlünk. Ami a fejlesztéseket illeti: lassan véglegessé válik az a kormány-előterjesztés, amelyik meghatározza a következő évek lépéseit. Először a biztonsági követelményeknek kell megfelelni új tűzoltójárművek beszerzésével, az ILS 2 helyett pedig már ILS 3-ban gondolkodunk, a két úgynevezett műszeres leszállító rendszer közötti különbség minimális. Ez a fejlesztés összekötendő a jelenlegi 80 méter széles pálya elbontásával és egy 45 méteres megépítésével. Az utasterminál 400-450 ezer utas kiszolgálására alkalmas, 600 ezernél már komolyan bele kell nyúlni a folyamatokba. A tér növelésére kisebb beavatkozások folynak. A következő nagyobb lépés egy ideiglenes „B” terminál kialakítása a meglévő épület közelében. Ez egészen addig funkcionálhat, míg a következő évtized második felére ki nem épül egy óránként 1000 utas kiszolgálására alkalmas új terminál.

Cívishír: Miért adtuk a NIF kezébe a Hadházi út - Nyíl utcai csomópont átépítését? És ha ez is a főpályaudvar sorsára jut? A zöldhullámot is blokkolja.
Papp László: A Nyíl utca állami fenntartású út, ezért ha az önkormányzat a saját kasszájából el is különítené a 250-260 millió forintos beruházás költségét, a pénzt akkor is át kellene adni a NIF-nek vagy a Magyar Közútnak, vagyis állami cégnek. Ahogy a déli ipari parknál a Krones gyáránál kialakítandó csomópont vagy a Hosszúpályi útnál megépítendő körforgalom esetében. 2020-ra mindenképpen eredményt szeretnénk látni a Hadházi út - Nyíl utca vonatkozásában, ha nem készül el, a város biztosítani fogja a forrást, mert ezt nem lehet tovább húzni. 

Cívishír: És mi lesz a Sámsoni úttal?
Papp László: Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak javasoltuk, hogy a Hajdúsámsontól Debrecen határáig tartó szakasz 2020-as átadását követően a belterületi fejlesztést is valósítsa meg az állam. Neuralgikus pont a Sámsoni úti vasúti átjáró, bár a NIF ez ügyben kész kiviteli tervekkel rendelkezik. A jelenlegi szintbeli kereszteződés helyett közúti aluljáró épülne. Lobbizunk az ügyben.

Cívishír: A légikikötővel a debreceni turizmusra építünk, de közben a belvárosban sörözgető német vendégeket éjfélkor kitessékelik a teraszokról.
Papp László: Nehéz egyensúlyt teremteni ott, ahol egyszerre laknak és szórakoznak. Néhol hiányzik a kulturált viselkedés, némely terasz esetében nagyon komolyan gondolkodom az idei közterület-foglalási engedély megadásán. Amennyiben a Hal közben vagy a Simonffyn mindenki tiszteletben tartaná a normákat, tőlem akár hajnal négyig is nyitva lehetnének. Persze hangsúlyozom, csak a teraszokról beszélünk, az éttermeknek és a szórakozóhelyeknek nem kell bezárniuk éjfélkor, ráadásul bepakolni csak hajnali egyig kell. A beutazó külföldi (német, francia, izraeli, orosz, brit) turizmus egyébként erősödik, 2018-ban átléptük a négyszázezeres álomhatárt a vendégéjszakák számát illetően, ám az utolsó nagy szálloda, a Divinus 11 éve épült. Jelenleg körülbelül ezer szállodai szoba hiányzik a városból. 

Cívishír: Ezt az egy évvel ezelőtti interjúnkban is említette, de azóta nem jelentettek be új szállodaberuházást.
Papp László: Nem könnyű Debrecen belvárosában egyszerűen beépíthető helyet találni és közben a város építészeti értékeit is figyelembe venni. Sok szempontnak van jelentősége, reméljük, 2019-ben üdvözölhetjük az első nagy nemzetközi szállodaláncot.  

Cívishír: A belvárosi Csapó utca - Dósa nádor téri tömbfejlesztés során kissé elvesztettük a fonalat. 2015-ben többször beszéltek erről, de azóta kevés szemmel látható dolog történt. A Szent István-szobor kapcsán persze tudni, hogy lehetőleg idén augusztusra parkosítanák, térköveznék a teret, megszűnne a gépjárműforgalom.  
Papp László: A Dósa nádor téri kivitelező kiválasztásának feltételrendszerét decemberben leadtuk, a miniszterelnökség jóváhagyását várjuk. Nagyon bízom benne, hogy a nyílt eljárású közbeszerzés februárban elkezdődik, a tavasz közepéig pedig átadhatjuk a munkaterületet. Hogy mi minden változott 2015-höz képest? Nos, 2014-ben azzal vágtunk bele ebbe a fejlesztésbe, hogy parkolót építünk a Dósa nádor tér alá. Ez egyébként már a 2000-es évek legelején megfogalmazódott. A magas talajvízszint miatt többszintes mélygarázsról nem lehetett szó, a kapacitása viszont valamennyivel így is meghaladta volna a jelenlegi felszíni helyek számát. Aztán a dolgok mélyére menvén kiderült, hogy ha valahol nem érdemes mélygarázst építeni, az éppen a Dósa nádor tér. Az előzetes régészeti vizsgálatok ugyanis arra utalnak, hogy a mélység egy régi kolostorépület rejt, aminek a feltárása körülbelül 500 millió forintot igényelne. Ha pedig értéket is képviselő leletről van szó, annak a bemutatásáról is gondoskodni kellene… Aztán az is kiderült, hogy a MÁV által vasútirányítási központként használt, szerintem jobb sorsra érdemes Tisza-palota gyönyörű épületéből olyan informatikai kábelek vezetnek a tér alá, amelyek kiváltása-áthelyezése újabb százmilliós tételt jelentene. Tehát elköltenénk nagyon-nagyon sok pénzt egy olyan mélygarázsra, amit valószínűleg nem építhetnénk meg. E körülmények miatt átdolgoztuk a terveket: a mélygarázs megépül, de a városháza Sas utca felőli részén, az épület alá benyúlva, a parkolóhelyeket pedig egy Sas utca felőli rámpán közelíthetjük majd meg. A Dósa nádor tér sétálóövezet részévé válik, a jövőben részben az adventi vásárnak is helye lehet, a pavilonok ugyanis nagyon rátelepültek a Nagytemplomra.

Cívishír: A Dósa nádor téri volt ÁNTSZ-épületet nem lehet megszerezni az Ady-gimnázium számára, illetve az Ady park követlen megközelítése érdekében? 
Papp László: Ezzel nem kínlódunk tovább. Létezik egy általános kormánydöntés, amely szerint nincs ingyenes vagyonátadás az önkormányzatok részére, s ebben velünk sem fognak kivételezni. A gimnázium a saját területén hajt majd végre bővítést, ennek a tervezését elindítjuk ebben az évben, persze a részletekről idejében egyeztetünk. Az átjárást pedig biztosítani fogjuk. 

Cívishír: Készül már lélekben az őszi önkormányzati választások kampányára?
Papp László: Én 2014 óta kampányüzemmódban élek. Ezt nem csak a családom, hanem a kollégáim is érzik.

Cívishír: Látja már a kihívóját? A köznek ugyanis még nem mutatta meg az arcát.
Papp László: Én sem látom, de még üzenetek szintjén sem sejthető. Biztos vagyok azonban benne, hogy lesz majd kihívó, és állok elébe. Bármennyire is eredményesnek tartom a 2014 óta eltelt időszakot, mindig azt az elvet képviseltem, hogy a sikerért az utolsó pillanatig küzdeni kell. Tehát ugyanolyan lelkesedéssel, elszántsággal, hittel és szorgalommal dolgozzuk végig a választásig hátralévő időt, ahogyan eddig tettük a dolgunkat. Diákként is mindig a vizsgán nyugodtam meg, amikor tudtam, hogy történhet bármi, én minden tőlem telhetőt megtettem.

Cívishír: Amennyiben a helyi ellenzék talál közös polgármester-jelöltet, ahogyan azt újabban országos szinten szorgalmazzák, kiáll vele nyilvános vitára?
Papp László: Számomra ez nem kérdés. Legutóbb is volt ilyen vita. Nekem van mit mondanom a város múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban. Azt gondolom, sokak érzékelték azt, hogy van jövőképem Debrecenről, ez a stratégia pedig 2030-ig kidolgozott. 

Cívishír: Nagyállomás és BMW: ez lesz a két véglet, erről szól majd helyben a kampány orrvérzésig, mire készüljünk?
Papp László: Mi szerencsére nem csak a BMW-t tudjuk „tolni”, hanem sok minden mást is. 2014-ben azt mondtam, hogy ebben a ciklusban a város gazdasági megerősítése a legfontosabb, nem pedig a „nagy épületek”. A kampányban is erre fogok hivatkozni. Bár „nagy épületeket” is létrehoz(t)unk, mint a nemzetközi iskola, a Forest Office, vagy a fürdőfejlesztés, 2014 óta sok ezer új munkahely jött létre a városban. Ezt ígértem, s ebben a hitelességemet senki nem tudja megkérdőjelezni. 

Cívishír: Apropó, Forest Office! Nem kaptunk még meghívót az avatásra, noha 2018-ban tervezték átadni.
Papp László: A következő hetekben lesz meg a használatbavételi engedély. Már megvannak az első bérlők, de szerződni csak az engedély birtokában lehet. Több komoly cég költözik az irodaházba, így egy nagy informatikai vállalkozás is, az induló kihasználtság 30-40 százalékos lehet. Azonban nem kizárt, hogy a város kiszáll a projektből, erről már beszéltem az önkormányzati közgyűlés tagjainak. Ennek pedig az az oka, hogy más kihívások is megjelentek. A város vagyonkezelő cégének beruházási forrásai végesek, ezért különösen jól kell tudni mozgatni ezeket. Ha a Forest Offices 60 százalékos tulajdonjogának a birtokában jó üzletet tudunk kötni (a másik 40 százalék tulajdonosa a Hunép Zrt. – a szerk.), én híve vagyok újabb és újabb ingatlanfejlesztési lehetőségek keresésének. Ennek jegyében üzletileg is működőképes bérlakásprogram indításában gondolkodunk. A cél a magunk eszközeivel beavatkozni az ingatlanárak emelkedésébe, mert nem tartom egészségesnek, hogy spekulatív jelleggel elszabadultak az árak. Csak a BMW bejelentése után tíz százalékos emelkedés zajlott le, ami persze nem debreceni sajátosság. Előfordult korábban Győrben és Kecskeméten is a gazdaság berobbanásával. A mi válaszunk erre egy bérlakás-építési program lehet, akár a Tócóvölgy beépítésével, akár más módon. Ehhez viszont pénzforrásra lesz szükség. Megjegyzem, a Debrecen számára legfontosabb cél teljesült, a prémium minőséget képviselő Forest Offices elkészült. 

Cívishír: Nemrég olvastuk a vagyonnyilatkozatát, de az a 2017-es esztendőre szólt. Milyen éve volt 2018-ban? Láthatjuk az Omegáját?
Papp László: Most nincs rajtam az Omega, de a legközelebbi interjún, megígérem, viselni fogom. Nem tartom magam átlagon felüli gazdag embernek, de kétségtelen, hogy jó anyagi körülmények között élek. A feleségem által irányított ügyvédi iroda jól megy, de húsz éve, amióta én a politikában dolgozom, egyetlen egy önkormányzati munkát nem kapott. És azokat a munkákat is rendre visszautasítja, amikor felmerül a gyanúja, hogy az én önkormányzati szerepvállalásomtól várnak eredményt a megrendelők.

Cívishír: Nincs ebben az országban ember, aki hinne egy vagyonnyilatkozatnak, nem kell ennyire komolyan venni!
Papp László: Pedig én meglehetősen aprólékosan és lelkiismeretesen töltöttem ki, még a televíziómról is említést tettem, amit a Cívishír ki is sarkított. Egyébként nem titok, hogy én a szüleim révén igencsak jó útravalóval kezdtem az életet, hiszen még 16 éves sem voltam, amikor már lakást vettek nekem Debrecenben. Ezt tanulással próbáltam nekik meghálálni, amit azonban szintén ők fizettek. Nekik köszönhettem a jólétet addig, amíg az egyetemet elvégeztem. Amikor saját lábra álltam és megnősültem, a teher már az én vállamon volt és ugyanezt a gondoskodást akarom, akartam biztosítani, mint amit én kaptam, de persze megfizettem a tanulópénzt is. Tőzsdei befektetéseink voltak, amikor az 1998-as orosz válság hatására a befektetéseink nyereségének nagy része egyik pillanatról a másikra „elpárolgott”. Éppen az ügyvédi szakvizsgára készültem…  Az ezzel járó idegesség a leghatékonyabb fogyókúra volt, akkor lement rólam 5-6 kiló. De nem szoktam kapkodni, pénzügyekben is megfontolt vagyok, nem szálltunk ki, s mivel egy félév után az árfolyamok magukhoz tértek, sikerült jelentős eredménnyel zárni ezt a tőzsdei kalandot. De akkor a tőzsdézéssel egyszer és mindenkorra végeztem. Ma már csak egy minimális összeget tartok részvényekben, ahogy ez a vagyonnyilatkozatomból kiderül, de azt is csak azért, hogy meglegyen a befektetések vonatkozásában a több lábon állás.

A BMW kijelölte a 2019-es utat

Cs. Bereczki Attila – Ratalics László