Hirdetés

Debreceni egyirányúsítás: mit szól a polgármester?

Cívishír

2018.02.05. 15:01

Debreceni egyirányúsítás: mit szól a polgármester?
Debrecen vezetője egyértelműen pozitívan értékeli a közlekedés átszervezését (Fotó: Cívishír)

Hosszabban beszélgettünk Papp Lászlóval. Hol szorít a cipő, mennyit fizet a város a Zöld Fénynek, miért nem kezdődött el a Hadházi út – Nyíl utcai csomópont átépítése? – egyebek mellett erről szól interjúnk első része.

Hirdetés

Hirdetés

Cívishír: Tavaly márciusban azt mondta, akkor lesz elégedett, ha az Árpád tértől zöldhullámban eljut a Balmazújvárosi út, Csigekert és Szabó Lőrinc utca kereszteződéséig. Kipróbálta?
Papp László: Persze.

Cívishír: És? Nekünk az egyik hétköznap reggel ez 5 perc 20 másodpercig tartott. Ami egészen jó, viszont a Bem téren megfogott a lámpa.
Papp László: Mert az ön által említett zöldhullám még nincs kész. Azon a márciusi sajtótájékoztatón azt mondtam, hogy az említett útvonalon az összes kereszteződésben forgalomirányító jelzőlámpákat kell felszerelni. A Hadházi út és a Nyíl utca kereszteződésének átalakítása a főpályaudvar projektjéhez kapcsolódóan készül majd el, a Füredi út és a Sinai Miklós utca csomópontjának módosítása idei feladatunk. A Bem téri lámpákat pedig a Hadházi úti csomópont átépítése után tudjuk a Nyíl utcai zöldhullámhoz hangolni.

Cívishír: Ahogy korábban fogalmazott, több csomópont „belámpázása” nem a „jelzőlámpás lobbi” műve, hanem a gyalogosok miatti szükségszerűség. Emiatt mennyivel fizet többet az eddiginél a város éves viszonylatban az üzemeltető Zöld Fény Kft-nek?
Papp László: A „lámpalobbis” felvetés egyszerűen botorság. Amikor a Nyíl utcán átadtuk a tavaly elkészült lámpás kereszteződéseket a Damjanich és a Nagysándor József utcánál, ezeknek a megoldásoknak a helyességét sokan vitatták. De ismét elmondom: mindkét irányban folyamatos zöldhullám csak akkor lehetséges, ha nincs keresztirányú forgalom vagy bal kanyar. Ez viszont lámpák nélkül nem biztosítható. S a kérdésre válaszolva: évi 25 millió forintért végzi el a kérdéses cég a jelzőlámpák karbantartását, és ez az összeg nem változott azzal, hogy több lámpát szereltek fel.

Cívishír: Elkészült viszont a belvárosi egyirányúsítás. Megvonható már a mérlege? Elég sok autós ismerősünk panaszkodik rá.
Papp László: Én ennek pontosan az ellenkezőjét tapasztalom úgy, hogy kérdezem a taxisokat és a DKV-t is. A maitól el kell választani a tavaly decemberi időszakot, ugyanis akkor végezhettük el az egyirányúsított belvárosi utcák és a kiskörúti lámpák összehangolását. Sőt, ez a folyamat a 4-es, 33-as és 47-es főutak és a belváros forgalmi rendjének összehangolásával március végéig eltart, valamint ne feledjük azt sem, hogy idén további harminc kereszteződést építünk, illetve alakítunk át. Reggelente elviszem a gyermekemet iskolába és a tapasztalatszerzés érdekében direkt a szükségesnél hosszabb útvonalon jövök munkába. Úgy érzékelem, lényegesen gyorsabb a forgalom, mint korábban. Olyan helyzetet, ami mindenkinek a lehető legjobb, sosem fogunk találni. De ma már nem három-négy lámpaváltással lehet átérni a Kossuth és a Burgundia utca kereszteződésén a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban, a belváros pedig olykor szinte kiürül, annyira felgyorsult a haladás az egyirányúsításnak köszönhetően. Mi is látjuk azonban, „hol szorít a cipő”: ilyen például a Klaipeda és a Szent Anna utca kereszteződése a belváros irányába történő jobbra kanyarodásnál. Az ottani gyalogosátkelőt a járművek feltorlódásának elkerülése érdekében áthelyezzük a Svetits előtt a Piac utca irányába kb. 70-80 méterrel, hogy ne a kereszteződésben fogja meg a jobbra kanyarodó járműveket, így a Szent Anna utcán már mindkét sávot tudják használni a zebra előtt az autósok.

„Már nem három-négy lámpaváltással lehet átérni a Kossuth és a Burgundia utca kereszteződésén”

Cívishír: Mennyivel csökkent a városon áthaladó teherforgalom az M35-ös autópálya és a 47-es főút összekapcsolásával?
Papp László: A Magyar Közút Zrt. 2016-os adatai szerint a 47-es főúton napi 18 ezer 700 gépjármű érkezett Debrecenbe, s ebből 3 500 volt tehergépkocsi. A tavaly december közepétől egy hónapon keresztül zajló mérések szerint most naponta 2 600 járművel kevesebb jön be a városba, s ezek nagy része kamion.

Cívishír: Miért maradt ki a Nyíl utcai közlekedés-fejlesztésből a Nyíl utca és a Hadházi út csomópontja és ezt a munkát miért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) végzi majd el a főpályaudvar-projekt részeként?
Papp László: Ez lesz az egyik legnagyobb költségű csomópont-átépítés a városban. Feladatmegosztás van az önkormányzat és a NIF között abban, hogy az utóbbi által bonyolított főpályaudvar-beruházás érdekében el kell végezni különböző közlekedés-fejlesztési feladatokat. Az említett kereszteződés esetében ezt a munkát a NIF vállalta, míg a többinél a város feladata elvégezni ezt európai uniós és városi forrásból.

Cívishír: A főpályaudvar-beruházás csúszik, s vele csúszik ennek a kereszteződésnek a rendbetétele is. Viszont említette, hogy a Nyíl utcai zöldhullám feltétele a Hadházi úti kereszteződés átépítése.
Papp László: Ezt a feladatot a főpályaudvar-projekt elejére ütemeztük. Azt ugyan jelenleg teljes pontossággal nem tudom megmondani, mikor kezdődik el a főpályaudvar kivitelezése, hiszen a NIF a projektfelelős, de az biztos, hogy a munkát a Hadházi úti kereszteződéssel kell kezdeni. Egy idei, év végi, esetleg jövő év eleji átépítése az említett csomópontnak a város szempontjából kezelhető.

Cívishír: A Miklós utcán kerékpársávot alakítottak ki a buszsáv és az egyenesen haladó forgalmi sáv között. Elég „kamikázénak” kell lenni, hogy azt biciklisként használjam…
Papp László: Ennyi hely van, nem tehetjük a bicikliutat a házak falára. A Csapó utcán hasonló megoldás várható azzal, hogy ott kerékpáros nyomsáv lesz. Én is annak örülnék, ha megfelelő szélességgel, védőtávolsággal tudnánk belvárosi kerékpárutakat építeni, de ez gyakran fizikai akadályokba ütközik. A Miklós utca esetében egyelőre nem tudok a jelenleginél jobb megoldást, ami nem azt jelenti, hogy ez most jó. De a szabályok, előírások figyelembe vételével ott csak erre volt lehetőség.

Cívishír: Miért kellett lámpás zebrával megfogni a Kossuth utcáról a Klaipedára enyhe ívben jobbra kanyarodó forgalmat? Vagy hasonló a Külső vásártérről a Széchenyire forduló ív. Fontos volt lámpázni azokat a keskeny gyalogátkelőket?
Papp László: Mindkét esetben erős a járműforgalom, miközben a gyalogosok nem szabályozott átkelése akadályozza a főirányú haladást. Ezzel a megoldással éppen őket akarjuk védeni a nagyobb sebességgel érkező gépjárművektől, valamint biztosítani a zöldhullám zavartalanságát.

Bereczki Attila, Ratalics László

közlekedésDebrecenönkormányzategyirányúsításVárosi közlekedésZöldhullám

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.