Szabó Tünde: Hajdúböszörménynek és Nánásnak is lesz ipari parkja

A kormány a következő időszakra sokféle fejlesztést tervezett Északkelet-Magyarországra, amelyek között kiemelt helyet foglal el a további gazdasági előrelépés alapjait jelentő közlekedési infrastruktúra javítása. Hajdú-Biharban például ide sorolható az intermodális csomópontok vagy a főpályaudvar kialakítása, a vasútvonalak felújítása és korszerűsítése, valamint a főutak kétszer kétsávosra bővítése Nyíregyháza és Debrecen, vagy Békéscsaba és Debrecen között. Tehát ezek mind-mind tervben vannak és a jövőben támogatást is fognak kapni a kormánytól. Egy nemrégiben Debrecenben megtartott kereskedelmi és iparkamarai rendezvényt követően az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna várható fejlesztéséről beszélgettünk Szabó Tündével, a gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosával.

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében kiemelte, hogy a gazdasági fejlődés súlypontja át fog helyeződni a keleti, északkeleti országrészbe. Ez mit jelent konkrétan Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékre nézve?
Szabó Tünde: A múlt évben kaptam a megbízatást a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyét magába foglaló Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosi tisztségére. A zóna valamennyi vármegyéjére igaz, hogy az ipari parkokra óriási szükség van. Ha a nemzetközi vonalat nézzük, akkor láthatjuk, a fejlesztésben most már prioritást élvez ez a terület, ki lehet használni a természeti-, gazdasági és társadalmi lehetőségeket, ami után emelkedik az itt élők életszínvonala, biztosabb lesz a megélhetésük, jelentősen hozzá tudnak tenni az ország gazdasági teljesítményéhez. Mivel ezek a vármegyék a szomszédos országokkal is érintkeznek, egy több országra kiterjedő gazdasági körzet is kialakulhat, mondhatjuk, hogy nemcsak földrajzi, hanem gazdasági értelemben is Európa központja lehetünk. A földrajzi potenciált nézve pedig előtérbe kerülnek az itt lévő városok, és azok ipari parkjai. A tervezett beruházások egyébként nemcsak a vármegyei székhelyű városokra igazak, hanem már a kisebb településekre is, hiszen a nagyvárosok nagy ipari parkjait a tőlük akár néhány tíz kilométerre lévő kisebb helységek ipari területei is ki tudják szolgálni. Nagyon fontos, hogy megnézzük, melyek Debrecennek, Nyíregyházának és Miskolcnak a fő prioritásai, az iparon belül melyekben tud erős lenni, és ezek hátterének biztosítására az ipari parkok létre tudnak jönni. Munkahelyteremtés szempontjából olyan cégeket hozzunk a városainkba, amelyek tevékenységére egyrészt igény van, másrészt pedig a fiataljainkat itthon tudjuk tartani, vagy haza tudjuk őket hívni.

Ez Debrecennél már egyértelműen látszik: elektronika, autógyártás, akkumulátorgyártás. Nyíregyháza és Miskolc esetében van-e már kikristályosodott irányvonal?
Szabó Tünde: A gyárak megjelentek, akár a járműipari vállalatok tekintetében, de ugyanúgy az elektronika is ott van, és igen, nagyon szeretnénk további kiszolgálógyárakat is a nagy cégeknek. Nyíregyházán a Lego-gyárban egy óriási, 50 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a közeljövőben. Ahhoz a terület megvan, a gyár 2014 óta működik, és természetesen tovább akar terjeszkedni. De ugyanúgy megjelentek Miskolcon is a nagy cégek. Ott a Bosch, vagy az autóipari vállalkozások tekintetében az elektromos autóipar honosodott meg a múlt évben. Mindezekhez nekünk fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát, javítani a városok, a gyártóegységek közúti, adott esetben a vasúti megközelíthetőségét. Az is egyértelmű, hogy a megyeszékhelyek gazdasága is egymásra épül, egymást erősíti. Például Nyíregyházán a közeljövőben megépülő egyik új gyárban az akkumulátorok dobozai készülnek majd, amivel a debreceni BMW-t tudja kiszolgálni. Látható, hogy ha megjelenik egy-egy nagy cég, vonzza a következőt, ami részben a korábban odatelepült tevékenységét segíti, így azt gondolom, hogy minden város tud ebből kamatoztatni.

Ha a szomszédos Romániát nézzük, ott hozzánk képest már erősen decentralizált az ipartelepítés, és gazdasági szakemberek szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy náluk gyorsabban fejlődik a gazdaság. Cél-e Északkelet-Magyarországon a decentralizált iparfejlesztés? Annál is inkább, mert Hajdú-Bihar még Szabolcs vármegyéhez képest is lemaradásban van. A 31 ezres Hajdúböszörménynek például nincs jelentős ipari üzeme, míg a 12 ezres Nyírbátornak van.
Szabó Tünde: Igen, de majd lesz Hajdúböszörménynek, Hajdúnánásnak és Balmazújvárosnak is. A nagyvárosok körüli kisebb településeket is fejlesztjük. Feltérképeztük az összes megyében azokat a területeket, ahol ipari parkok létesülhetnek, természetesen nagyon odafigyelve a környezeti tényezőkre, a környezetvédelmi előírásokat fokozottan betartva. Az ilyen helyekre akár európai szintű üzemeket szeretnénk hozni, amelyek beszállítói is lehetnek a már a régióban lévő nagyobb gyáraknak. Ezzel segítjük a kisebb települések fejlődését, hiszen egy nagyváros agglomeráció nélkül nem tud meglenni, mint ahogy az agglomeráció sem egy erős megyei háttér nélkül. Az már érezhető, hogy mind inkább előtérbe kerül a vidék gazdasági fejlesztése. Éppen ezért nekünk nagyon fontos a közlekedési infrastruktúrát fejleszteni és bővíteni. Igen, kiszolgáljuk a nagyobb városokat, ezáltal Debrecen városának a környékét is. Egyébként Nyíregyházán is érzékelhető Debrecen fejlődése, és Nyíregyháza gazdasága is ugyanúgy elkezdett növekedni azok hatására, amelyek Debrecent viszik felfelé. De ugyanez Miskolcra is igaz. Ebből is látszik, hogy egy-egy település fejlesztéséről nem külön-külön kell gondolkodni, hanem az agglomerációt kell nézni, akár megyei szinten, akár a régió szintjén. Ha az egyik település fejlődik, az húzza magával a környezetét is. De igaz ez az országhatáron túli helységekre is.

A debreceni előadásában elmondta, hogy az északkelet-magyarországi zóna határon átnyúló gazdasági fejlődése egy Európában is egyedülálló dinamikájú térséget hozhat létre. Mit értett ezalatt? Meddig terjedhetünk a határon túlra? Milyen projektek vannak, és melyek indulhatnak?
Szabó Tünde: Nagyon fontos, hogy nemcsak rövid távú gazdaságfejlesztési programjaink vannak, hanem egészen 2030-ig szólóak is. Ez pedig erősítheti a határon túli gazdaság előrelépést. Itt elsősorban a magyarlakta településekre gondolunk, amelyek úgymond kiszolgálják a vármegyei székhelyű városainkat, sőt Északkelet-Magyarországot is. A mi zónánk esetében három országgal, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával vagyunk határosak. Abszolút érezzük a határ menti települések igényeit, és ott is ugyanúgy szeretnénk ezeket kielégíteni, ott gazdaságot fejleszteni, mint itthon.

Deklaráltan kiemelt fejlesztési terület Északkelet-Magyarország. Elsődleges cél a fiatalok itt tartása, hazahívása, a fizetések emelése, az életkörülmények javítás. Ezekben hová lehet eljutni 2025-2026-ra?
Szabó Tünde: Nagyon fontos, hogy folyamatosan emelkedik az egyetemeink, a szakképző centrumaink oktatási színvonala, a bérek nagysága. Fő prioritás az alkalmazkodóképesség, amely megjelent az iparban is. Északkelet-Magyarországon egyébként példaértékkel működik a szakképzési rendszer, és ezáltal a munkahely teremtése és annak megtartása is sokkal erősebben megmutatkozik. Hogyha megnézzük ezeket a tendenciákat, akkor a munkanélküliségi ráta csökkenése érzékelhető. 2011-ben 10,4 százalékos volt. Most van olyan település, például Nyíregyháza, ahol 3,5 százalék. A következő időszakban ezt a tendenciát szeretnénk megtartani, ehhez azonban a gazdaság számos területének fejlesztése szükséges. Ehhez kiváló közlekedési rendszer kell, ezeket kettő-négy év múlva is folyamatos fejlesztés alatt kell tartani, nem beszélve az iparról, amit szintén. A foglalkoztatás további bővítésével, a munkahelyteremtéssel, a színvonalas fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal a fiataljainkat itthon tudjuk tartani, hogy ne menjenek külföldre, vagy onnan haza tudjuk hívni őket. A kisebb településeken élőknek is olyan lehetőséget biztosíthatunk, ahogy ők képzelik el az életüket, a családalapítást, hogy a kisebb városokban is kiváló minőségű életet élhessenek. És ehhez a fizetésük folyamatos emelkedésével megteremthetjük a hátteret, hogy ne üresedjenek ki a kisebb településeink, falvaink.

CH