Négy-öt hetes szenvedés jöhet Debrecen környékén is
Több tanulmány mutat rá arra, hogy a Magyarországon egyre sűrűbben előforduló súlyos aszályok és a szárazodás (a csapadék által hosszabb időn át elkerült területek növekedése) legnagyobb vesztese a Tiszántúl lehet.
A Másfél fok nevű internetes oldalt ELTE-s tudósok hozták létre, hogy közérthetően írjanak az éghajlatváltozásról. Egyik újabb publikációjuk szerint a pesszimista, vagyis a jelenlegi trendek folytatódásával számoló forgatókönyv értelmében augusztusonként a teljes Alföld szárazzá válhat a 21. század végére, ugyanakkor a Tiszántúl már a derűlátóbb elképzelések – az üvegházhatású-gázkibocsátások csökkentésével kalkuláló – szerint sem menthető meg ettől. Mint írják, a szárazodásnak legkitettebb jelenleg is az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúl északkeleti része. Amennyiben a klímaváltozást gyorsító tényezők fennmaradnak, úgy az ő modelljeik alapján már a század közepén sokkal szárazabbá válhat Debrecen és Nyíregyháza környéke (a mostani nyár ízelítő lehet), a 2081-2100 közötti évek pedig még kevesebb csapadékot nyújthatnak Kelet-Magyarországnak.
Hosszabb nyári hőhullámok
Az éghajlati változás kedvezőtlen lesz az erdők számára, ami azt jelenti, hogy hazánk területén megnőhet az erdős sztyeppék aránya. Sőt, a mai kibocsátással számolva az egész országban ez utóbbi válhat meghatározóvá a bükkösök és a gyertyános-tölgyesek kárára.
[Beillesztett cikk: Olyan nyarak jönnek a gyerekeinkre, hogy meg fognak buggyanni]
Leszögezhető: országosan alapvetően kevesebbszer, de többet esik, miközben a száraz napok száma emelkedik. Ezzel párhuzamos folyamat a tartós hőhullámos napok számának növekedése, vagyis amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napon át 27 fok feletti. Amíg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem volt ilyen nap, addig ennek száma mára 2. Az igazi gond ennek a megoszlása, hiszen amíg az északi és a hegyvidéki területeken nagyon ritkák a hőhullámok, addig az Alföldön 2012-ben 18 ilyen napra volt példa. A pesszimista forgatókönyv alapján az Alföldön akár 30-at is meghaladhatja a következő évtizedekben ez a szám (40-45 fokos maximumokkal!), tehát nyaranta 5-6 héten is szenvedhetünk a jelenségtől.
Hasonlóról 2018-ban is írtunk már a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által elkészíttetett klímastratégia áttekintése során. Abban az állt, hogy a tartós hőhullámok növekedése másfélszeres többlethalálozást is okozhat a régióban; gyakoribbá válhatnak a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia és agyvérzés, a metabolikus kórképek, a közúti balesetek.
RaL
