Hajdúnánás új pályára állította a Kendereskertet

Hajdúnánáson új korszak kezdődött a Kendereskert életében: a gazdaság működését teljesen új alapokra helyezték, letisztított profillal, átlátható gazdálkodással és egyre hangsúlyosabb közösségi-turisztikai szerepkörrel – erről tájékoztatta a Cívishírt Bódi Judit polgármester. Mint mondta, a cél az volt, hogy megszüntessék a „korábbi működés ellentmondásait”, és olyan rendszert építsenek, amely hosszú távon is fenntartható.

A legfontosabb változás, hogy a Kendereskert felhagyott a korábbi bértartási gyakorlattal. A múltban több gazda állatait is itt tartották, ami olyan magas állatlétszámot eredményezett, hogy már nem volt elegendő a saját legelő – fogalmazott a városvezető. Emiatt legelőket béreltek, ami gazdaságtalan, kiszámíthatatlan és nehezen ellenőrizhető működést eredményezett. – Mostantól csak a saját állatainkat tartjuk, és kizárólag a saját legelőinken legeltetünk – hangsúlyozta a polgármester. Ez kevesebb állatot jelent ugyan, de átlátható tartást, tiszta viszonyokat és olyan rendszert, amelyben folyamatosan, tervezetten lehet bővíteni a fajták és fajok körét. A Kendereskert állatállománya így egyszerre lett kisebb és értékesebb: kevesebb, de valóban minőségi, őshonos állat várja a látogatókat, és a számuk folyamatosan nő.

A terület egyik legfontosabb új eleme egy jurta, egy karámrendszer, továbbá tervben van egy nyári, napközis jellegű ifjúsági tábor kivitelezése is. A cél az, hogy a gyerekek testközelből lássák a magyar őshonos fajtákat – még akkor is, ha nem mindegyiket tudják bemutatni, mert például a lovak beszerzése jelenleg nagyon költséges. A fejlesztést a közfoglalkoztatással közösen futó program is támogatja, amelynek részeként több fajtát már be is szereztek.

Az élelmiszer-termelés területén is világos kereteket teremtettek. A Kendereskert elvileg alkalmas lenne a közétkeztetés ellátására, ám a jogszabályi környezet ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi: sem mennyiségben, sem formában nem felel meg a közbeszerzésben előírt feltételeknek. – Nem tud indulni a közbeszerzésen, mert azt a rendszert nem a kisléptékű, helyi biotermelésre találták ki – mondta Bódi Judit. Emiatt a város egyetlen járható útnak azt találta, hogy a közétkeztetést végző beszállító alvállalkozója lehet a Kendereskert. A központi konyhára szállító vállalkozó átveszi a helyben megtermelt bioalapanyagokat, így a nánási gyerekek és idősek ételeibe mégis bekerül a helyi termék.

Emellett a gazdaság a városi piacon is árusít – sokszor közel százezer forintos napi bevétellel –, ahol a vásárlók kifejezetten keresik a Kendereskert tiszta, helyben készült portékáit.

A polgármester szerint mindez a korábbi évekhez képest óriási előrelépés. A régi, átláthatatlan konstrukciók – bértartás, legeltetési szövetkezet, tartósító szövetkezet – helyett ma már minden beszerzés és értékesítés szigorú szabályok mentén történik – folytatta. – Mínuszos költségvetéssel indultunk, ezért fegyelmezett gazdálkodással kellett új alapokra helyezni a rendszert. A versenyeztetés minden területen kötelező, ez hozza meg a tiszta működést – fogalmazott.

A nagy múltú Kendereskert ma már szerves része a nánási identitásnak. A 20. század első felének szürkemarha-legeltetése után évtizedekig elhagyott terület volt, mígnem 2012-ben újjáélesztették: pásztormúzeum, állattartó telep, kertészeti területek és hagyományőrző közösségi funkciók jöttek létre. A gazdaság 2023-ban országos elismerést is kapott: megnyerte a „Magyarország Legszebb Birtoka” kertészeti kategóriáját.

CH