Jobb vagy nem jobb?

Már úgy értve, hogy esetleg rosszabb. A vélemények természetüknél fogva megoszlanak: egyesek (sokak) szerint itt überfasza élni, lakni, halni, falni, inni, szívni (kultúrát, magunkba), ennél jobb helyre se születni, se kerülni, se nősülni nem lehet. Mert ugye egyrészt itt Fidesz van, meg a tényleg hatékony Kósa Lajos (vesszenek a „kommenisták”!), meg az imádott Loki a bajnok, meg dübörög a Tanksapka, meg van főtér, meg magaskulturális erőtér, meg uszoda, meg csarnok, meg képtár, meg kiállítás, meg másfél színház, meg feszt van valami fesztivál, ahová mehetünk, ha már elkapott a gépszíj. Azt mondják, akik debrecenisták, hogy vazze, nézd meg például Pestet, oszt gondolkodjál: nehogy már a nagykörúti dögletes bűzökben tologasd a gyerekkocsit, meg azt a sok nagyképű faszkalapot hallgasd már egész nap! Ezt mondják, meggyőződéssel ám, nem csak úgy: a cívisváros valaminek a jelképe, esküsznek meg napról napra, akik szerint itt a jobb, nem máshol. 

Mások (nem kevesek) szerint viszont egy túrót ér az egész, posvány van itt, esetleg lófütyi se: a külvárosok megrohadnak, a Nagyerdőt kivágják, az egykoron szépnek tűnő városközpontban a Fórum-monstrum a Plaza-mázga fölött riogat, közlekedni-parkolni nem lehet, a futballpályán (mert nem stadion az) meg az eső felülről, a húgy alulról mossa el az álmokat. Azt mondják, akik szerint nem jobb itt (esetleg rosszabb), hogy ebben a k. városban a legtöbb helyen este tíz után már egy tetves sört se lehet megvenni és/vagy meginni, meg azt is mondják, hogy nézd meg Pestet: ott valódi értékkultúra van, ott választék van, ott „szint” van, nem vidéki, suttyó félmegoldások. Ezt mondják, meggyőződéssel ám, nem csak úgy: a cívisváros valaminek a jelképe, esküsznek meg napról napra, akik szerint nem itt a jobb, hanem máshol. 

Bizony, bizony, ilyeneket mondogatnak az emberek, amikor ritmikusan visszatérőn felmerül cívis körökben, hogy akkor most jobb itt Debrecenben, mint máshol (Magyarországon), vagy nem jobb. Vitatkoznak is persze a néha üveges tekintetű polgárok, emelik is hangjukat, össze is vesznek, ám néha összeérnek: Lajos (király) azért nem Fletó (Gordonként kísér(t) Bajnai), ezerszer inkább a Loki, mint a rigmus szerint legalább is f…szopó Újpest, és különben is, mindenütt rossz, de a legkevésbé itthon, Debiben szar, mert bár a sárga csekkek itt is konfettiként hullanak ártatlan, szegény fejünkre, de mi legalább büszkék vagyunk és kitartunk. Valami mellett. 

Ez az a valami, aminek a cívisváros a jelképe. Ez az a (jel)kép, ami értelemszerűen nézőpont kérdése. Ez a nézőpont pedig a következő is lehet: mi, debreceniek ebben a városban élünk tíz, húsz, harminc, negyven, ötven, hatvan, hetven éve, nem megyünk innen sehová. És ez azért elég sok mindent megmagyaráz. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tóth Csaba Zsolt