Ezért a dél-koreai krimiért érdemes elmenni a moziba

A Mozinet Filmnapoknak köszönhetően újabb gyöngyszemet lehetett megtekinteni a debreceni Apolló moziban. A titokzatos nő (Decision to Leave, 2022) című dél-koreai filmet az ország egyik leghíresebb direktora, Park Chan-wook rendezte, amely az idén Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját is. A látottakat elnézve, teljesen megérdemelten.

A történet szerint nyomozás indul egy lezuhant sziklamászó ügyében, amelyet Hae-jun (Hae-il Park) nyomozó vezet. A férfi számára gyanús lesz a sziklamászó fiatal kínai felesége, Seo-rae (Wei Tang), akivel viszont a kihallgatások alatt egyre közelebbi viszonyt kezd ápolni.

Hosszabban felesleges is belemenni a tartalom ismertetésébe, mivel jobb minél kevesebbet tudni A titokzatos nőről. Sokan az Elemi ösztönt (Basic Instinct, 1992) emlegették a filmmel kapcsolatban, azonban Paul Verhoeven mozija hangvetésében távol áll a dél-koreai alkotástól. 

Vannak hasonlóságok, legalábbis, ami a műfajt illeti, viszont dél-koreai film lévén, kiforgatja magából azokat. A titokzatos nő erőssége, hogy több műfajból épül, de azokat jó érzékkel oltja egymásba a rendező.

Finom elemekkel dolgozik

Park Chan-wook filmje egy bűnügyi történetként, krimiként indul el, de erőteljesen merít a film noir elemeiből is. Megjelenik a magánéleti válságban lévő nyomozó, aki egyre inkább vonzódni kezd a titokzatos idegen nő iránt. Ahogy az egy film noirban megtörténik, az aktívnak tűnő hős valójában ki van szolgáltatva az eseményeknek, nem ő irányítja azokat.

A titokzatos nő mindezek mellett egy érzékeny, intimitásra, finomságokra épülő alkotás is, amely remek érzékkel szervesül a bűnügyi történettel.

Sőt, Park Chan-wook a cselekményt nagyjából a felétől egy melodrámába viszi át, viszont ez egyrészről nem látványos eszközökkel, másrészről pedig cseppet sem csöpögős módon történik.

Ebből kifolyólag nem mutat erőszakot, de még szexjelenet sincs benne, holott a dél-koreai filmeknek a naturális erőszak vagy a szexualitás nem szokott tabu lenni. A rendező korábbi alkotásaiból, például az Oldboyból (2003) vagy A szobalányból (The Handmaiden, 2016) kiindulva pedig még inkább meglepőnek tűnhet ezek hiánya, de A titokzatos nőhöz ez egyáltalán nem illett volna.

Jól árnyalt sztori

A film nem ezekre a látványosságokra teszi a hangsúlyt, ehelyett két főhősére és az ő egymás közti dinamikájukra építi fel a cselekményt, miközben a krimit sem felejti el.

Jól keveri a kártyákat a forgatókönyv, valamint Park Chan-wook is hatásosan építi fel a cselekményt, állandó bizonytalanságban tart.

A krimi része is élvezetes, bár óriási meglepetéseket nem feltétlen ez a része tartogat a filmnek, de mégis működik a karakterek motiváltsága miatt.

A figurák pedig érdekesek, árnyaltak, főleg a kínai származású feleség, akin keresztül társadalmi kérdések
is előjönnek. Egyfajta képet kaphatunk a dél-koreai társadalomban uralkodó előítéletekről, valamint a
társadalmi mobilitás hiányáról.

A titokzatos nő műfajilag és társadalomkritikai szempontból is érvényes, remek színészi alakításai, néhol abszurdba hajló humora pedig csak emelnek a nézői élményen. Aki ismei a dél-koreai filmeket, annak tetszeni fog, aki nem, de szereti a krimiket, annak is bátran ajánlható.

Gaál Csaba