Bravúros teljesítmény a debreceni triatlonostól!
Sunshine Coast-on a nehéz körülmények ellenére rendkívül bátor és érett versenyzéssel sikerült top 10-be verekednie magát. Pocsai Balázs a világsztárokat felvonultató mezőnyben 40. helyen érkezett a célba. Mooloolabában az elmúlt évekhez képest meglepően nívós mezőny gyűlt össze a férfi versenyre, a triatlonos mezőny krémje kezdte meg a menetelést a hétvégén Ausztráliában. Versenyzőinknek nem csak az ellenfelekkel, de az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Az erős szél igen megnehezítette a dolgukat.
A debreceniek a mezőnnyel jöttek ki a vízből, Balázs már az első kör végén az első bollyal tekert, Attilának viszont további két kört kellett üldöznie a vezető csoportot, de végül neki is sikerült felérnie a harmadik kör végére. Ezt követően sem állt meg a boly végén, hanem a szél ellenére is előreverekedte magát, aminek meg is lett az eredménye, hiszen az 6. kör elején egy akcióba is belekerült, ahol két társával keményen dolgozva sikerült 39 mp-es előnyre szert tenniük. Attila nagyon magabiztosan elhozta a 6. kör végén a kerékpáros prémiumot, majd az utolsó körben is sikerült még újabb másodperceket gyűjteniük a fő mezőnnyel szemben.
Fecsó az edzőjével – Szabó Zitával – megbeszéltek szerint óvatosan kezdte meg a futást. Saját bevallása szerint nem volt könnyű visszafognia az adrenalin keltette eufóriát mikor a futás elején vezette a versenyt, de tökéletesen kontrollálta a helyzetet. Okosan, egyenletesen, az erejét beosztva futotta végig a távot. A végén még egy komoly hajrára is képes volt, amelynek megérdemelt győztesekén 10. helyen futott át a célvonalon.
Lássuk, miként látták a versenyt a főszereplők! Fecskovics Attila: „Úszás során végig nyugodt voltam. Éreztem, hogy nem vagyok az első negyedben, de nem idegeskedtem, csak figyeltem a technikámra és nyugodtan haladtam a többiekkel. A kifutás viszont nem igazán sikerült. Többen megelőztek, majd a kerékpár elején sem éreztem magam nagyon jól. Ez aztán szép lassan megváltozott. Bemelegedtem, és a 2-3-dik körtől már nagyon magabiztos voltam. Nagyon erősnek éreztem magam, az emelkedők könnyedén mentek. A 6. kör elején igazi akció nélkül mentünk el a bolytól. Igazából mi mentünk úgy, mint addig, és a mezőny pedig megállt az emelkedőn. A kör végén még arra is volt erőm, hogy elvigyem a bónuszt, ami még soha nem történt meg velem. Az utolsó körben próbáltunk még több előnyt összeszedni a főmezőnnyel szemben. A futás elején megpróbáltam nem nagyon túlzásba esni. „Szerencsére” elég hamar jött az emelkedő, ami egyből lehűtötte a kedélyeimet. A futás során végig arra figyeltem, amit az utóbbi időben megtanultam, és amit a verseny előtt megbeszéltünk. A végén egy nagyon kemény hajrá verseny vívtam Will Clark-kal (GBR) a 10. helyért. Nagyon boldog vagyok! Életemben nem élveztem még versenyt ennyire. Nem is gondoltam volna, hogy így is eshet egy közel két órás triatlon verseny.”
Balázsnak ezen a versenyen nem volt sok szerencséje. Úszáson a boly, amelyikben úszott, elvétett egy bóját és elég nagyot került. Kerékpáron nem volt problémája, de a leszállásnál a jobb oldal, amit választott beragadt, és balról sokan megelőzték, így nem sikerült jó pozícióban leszállnia a futás előtt. Ebben a mezőnyben ez végzetes volt. Egyenletes, jó futással jött be a 40-dik helyen. Pocsai Balázs: „Verseny előtti napokban, rossz közérzettel és fáradtsággal küszködtem. Fő feladatomnak az önbizalmam rendberakását éreztem. Régen voltam ennyire önbizalom hiányos, de a verseny napjára összekapartam magamat amennyire tudtam. Viszonylag normális, tiszta fejjel, összeszedetten tudtam a rajthoz állni. Az úszás összességében jól sikerült, kár azért a kitérőért. A bringa eleje kemény volt, amíg teljesen fel nem zárkóztunk az elejére. Utána próbáltam elől helyezkedni amennyire lehet, leginkább Gomez és Khalefeldt közelében voltam. A leszálláshoz jobbra kellett helyezkednem. Sajnos így pont nem volt szélárnyék és leszállás előtt sokat csúsztunk hátra. Nem tudtam a tervezett helyen leszállni és ezen el is ment a verseny. Sajnos a második depózás lassabbra sikerült. Ha előrébb sikerül kifutnom, egy nagyobb csoporttal tudtam volna végigfutni. Így csak üldözni tudtam őket.”
