Két góllal megint jobb volt a Debrecennél a Fradi

29-27-re legyőzte az FTC-Rail Cargo Hungaria a DVSC Schaefflert az elsőosztályú női kézilabda bajnokság május 22-i játéknapján a Hódosban.

A Ferencváros azzal a tudattal léphetett pályára Debrecenben, hogy ha megveri a Lokit, azzal már csak két mérkőzésre lesz a hőn áhított bajnoki címtől, ráadásul a legnehezebb házi feladatát teljesíti. Ennek megfelelően nagy elánnal nyitottak a zöld-fehérek, kiválóan védekeztek, de a csarnok hangos biztatásétól kísérve négy gólról visszajöttek Kudor Kitti lányai kettőre az első félidő végére.

A debreceniek elég szívósak és ambíciózusak voltak ahhoz, hogy a második félidőben egyenlítsenek. Az utolsó negyedóra és így a végső szó azonban a Fradié lett; a zöld-fehérek különösen sokat köszönhetnek Szucsánszki Zitának, aki támadásban különösen parádés teljesítményt nyújtott a maga tíz góljával (egyetlen lövést rontott). 

Küzdelmes, szenvedélyes derbi

A járvány miatt összeborult meccsnaptár az oka, hogy bő három héttel ezelőtt a fővárosban találkozott bajnokin a két együttes. Akkor és most is a Fradi kezdett jobban. Az első öt perc öt vendéggólt hozott, a Loki védelme csak kereste a zöld-fehér kezekben gyorsan járó labdát, míg Szucsánszki és Bölk hideg kézzel is bátran tüzelt, Csapó Kyra szinte mozdulni sem tudott a kapuban (2-5, 5. perc).

8-4-es vendégvezetésnél, a 8. percben Kudor Kitti időkéréssel igyekezett felrázni csapatát, rámutatva az alaproblémára, hogy csapata hagyja szabadon lövöldözni az ellenfelet. Így hiába remekel Kovács Anna az ellenfél kapuja előtt, lényegében minden találatára két Fradi-gól a válasz. A fejmosás nem volt hiábavaló. Többet ütköztek, jobban pörögtek hátul Tóviziék, és szó szerint nyerő húzásnak bizonyultak a Vantara-Kelemen Évának kipasszolt labdák: a balszélső az első negyedóra végére három nagyon hasonló koreográfiát fejezett okosan (8-10, 16. perc). Ezzel nem mellékesen az a medvecsapda sem záródott rá a Loki támadójátékára, hogy mindig az amúgy rendkívül aggilis Kovácstól várják a megoldást a többiek.

A kétgólos differencia viszont csak nem akart csökkeni. Pedig előbb Vámos gyorsított rá a Fradi-védelemre, és volt eredményes betörésből, majd váltott gólra egy remek Kovács-passzt a beálló pozíciójából. Közben a vállsérüléssel bajlódó Despotovic és Bordás Réka összejátéka is gólokat hozott.

Dehát a másik oldalon is akadt egy frissen, a cserepadról beszálló Háfra vagy egy Márton Gréta, aki hat másodperccel az első félidő vége előtt higgadtan használta ki azt, hogy az emberelőnyben védekező debreceniek túl nagy hévvel, fejetlenül támadtak ki (14-16, félidő). Összességében a gyenge kezdés után összekapta magát a Loki, jó, lendületes, de ami még fontosabb, szenvedélyes mecccs kerekedett!

A folytatás első tíz perce a DVSC-t dicsérte: a Csapót már az első debreceni időkérésnél váltó Giegerich sikeresnek nevezhető különcsatát kezdett vívni a Fradi német kiválóságaival, Bölkkel, Behnkével és Stolléval, míg a DVSC montenegrói átlövője, Despotovic, a kulcspasszok után gólokkal jelentkezett. Okosan, gyorsan támadott, szívósan védekezett a Loki, Kudor Kitti pedig Kovácsot csak az előrejátékra cserélte be, hogy a klasszis a végjátékra se fáradjon el fejben. A 40. percre, egyre jobb szurkolás mellett, sikerült utolárni az Elek-gárdát (19-19).

A 46. percig hiába lépegetett el a bajnokesélyes mindig egy góllal, a hazaiaknak folyamatosan volt jó válasza. A mérkőzésnek ez volt a legkritikusabb szakasza, amikor is a mérleg nyelvét Szucsánszki Zitának sikerült a maguk javára billenteni; a klasszis belső játékos egymaga négyszer volt eredményes zsinórban (24-27, 52. perc).

A vége előtt bő hat perccel négy volt a különbség, de érződött a Fradin az óvatosság, egyáltalán nem váltak könnyelművé. Kovácsnak és a szintén jó formát mutató Bordásnak ugyan még sikerült faragnia a hátrányból, de nem sikerült megakadályozni, hogy a lefújás után Háfráék ne ünnepeljenek hosszan a szurkolóikkal. Erre jó okuk volt, hiszen az Alba nem jelenthet számukra akadályt, az MTK pedig Szőllősi-Zácsik Szandra sérülésével kevésbé tűnik kemény diónak a zöld-fehérek otthonában, mint volt a DVSC a Hódosban.

MESTERMÉRLEG
Kudor Kitti: – Az első tíz percben beragadtunk, ott négy góllal elment a Ferencváros és a maradék időszakot hiába nyertük meg két góllal. Lélektanilag fontos volt, hogy nem tudtuk átvenni a vezetést. A hajrában már sajnos belehibáztunk a játéba, ez nem fér bele ilyen ellenféllel szemben. Örülök, hogy ilyen kvalitású csapat ellen ilyen képet tud mutatni a csapat. A hibákból tanulni kell, a hátralevő fontos meccseinket meg kell nyernünk!
Elek Gábor: Nagyon nagy csata volt, de előre tudtuk, hogy így lesz, tisztában voltunk vele, hogy a DVSC nagyon jó formában van, nagyon stílusosan kézilabdázik. Számunkra nagyon fontos volt a találkozó és tudtuk, hogy nem fogják könnyen és ingyen adni. Akadtak rossz periódusaink, de Szucsánszki Zita teljesítménye s az egész csapat szíve átvitt minket a nehézségeken. A legfontosabb momentum talán az volt, hogy a hazaiak egyszer sem tudták átvenni a vezetést, akkor bajban lehettünk volna. A legnehezebb lépést megtettük célunk elérése felé!

RaL

TABELLA