Vámospércsen otthonra talált a művészet

Vámospércs és a képzőművészek kapcsolata jóval több annál, mint hogy nyaranta alkotók érkeznek néhány hétre a városba. A település helyet, ellátást, nyugalmat és inspirációt ad, a művészek pedig képeket hagynak maguk után, közelebb hozzák a kortárs művészetet az itt élőkhöz, és magukkal viszik Vámospércs hírét. Ennek a kapcsolatnak az egyik alapja Hajdú-Bihar egyik legrégebbi alkotóközössége: a Vámospércsi Művésztelep és Grafikai Műhely 1992-ben indult – idén 35. alkalommal találkoztak itt az alkotók. Művészeti vezetője a kezdetektől ugyanaz a festőművész, Fátyol Zoltán – ez önmagában is ritka folytonosság.

Az idei kéthetes művésztelep húsz alkotót mozgatott meg, egyszerre azonban nem volt mindenki jelen: egyesek az első, mások a második héten érkeztek.

– Nálunk nincs semmilyen kötöttség vagy presszió. Van ugyan minden évben egy hívószó, de aki akar, kapcsolódik hozzá, aki nem, a saját művészeti programján dolgozik. A lényeg a szabad alkotás – fogalmazott Fátyol Zoltán.

A művészek szállást és teljes ellátást kapnak, az önkormányzat pedig szerény anyagvásárlási kerettel is segíti őket. Cserébe minden résztvevő két alkotást hagy a városnak. Így évről évre gyarapszik az a tekintélyes képzőművészeti gyűjtemény, amelynek darabjai középületek falain és kiállításokon is megjelennek.

Amit a táj és az emberek adnak

A művésztelep története nemcsak műtermekben íródik. Az alkotók kijárnak a környékre, találkoznak helyiekkel, korábban gazdálkodók és vállalkozók is vendégül látták őket. Visszatérő inspirációs helyszín a Kék-Kálló-völgye is.

– Ez olyan különleges táj, amely szinte minden résztvevőt megérint, és valamilyen formában visszaköszön az itt készült munkákban – mondta Fátyol Zoltán. – A művésztelepnek kezdettől az is célja volt, hogy a művészek megismerjék a befogadó közösséget, a helyiek pedig találkozzanak a művészettel és magukkal az alkotókkal.

Idén múltidézésre is jutott idő: Lehó István archív fotóiból húsz-harminc évvel korábbi művésztelepi pillanatokat nézhettek vissza a résztvevők.

Több mint két évtizede egy másik alkotói közösség is otthonra talált Vámospercsen. A Vámospércsi Nemzetközi Női Művésztelepet H. Csongrády Márta alapította 2003-ban, és azóta is ő vezeti. A kezdeti hét magyar alkotóból idővel nemzetközi közösség lett: érkeztek már Indiából, Lengyelországból és Ukrajnából, idén pedig többek között Nagyváradról és Gyergyóalfaluból is.

– Mindig olyan művészeket igyekszem meghívni, akik szakmailag aktívak. Ez nem tanfolyam: itt egymástól tanulunk. Mindenki hozza a saját tudását, technikáját, és közben kíváncsi arra, hogyan dolgozik a másik 

– mondta H. Csongrády Márta.

Képekben marad itt Vámospércs

A női művésztelepen visszatérő inspiráció maga Vámospércs is. A résztvevők idén például a Malomgáthoz mentek témát keresni, és az ott látottak több munkában is megjelentek. Festmény, akvarell, pasztell, montázs, fotó egyaránt készül.

– Úgy érzem, az évek során mindig többet tudtunk adni a városnak. Egyre sokszínűbb, egyre erősebb alkotói közösség alakult ki, és az itt megszülető művekből jó szívvel hagyunk Vámospércsnek – fogalmazott H. Csongrády Márta.

Kosztin Mihály polgármester szerint ezért az önkormányzat hosszú távú feladata a művésztelepek támogatása: helyet és anyagi hátteret biztosítanak, miközben a város gyűjteménye minden évben tovább bővül.

És talán éppen ez a kapcsolat lényege. A művészek néhány napra vagy hétre érkeznek Vámospércsre, de valami itt marad belőlük a falakon, a gyűjteményben, az emberek emlékeiben. Ők pedig hazavisznek magukkal valamit a városból, Vámospércsből.