Üres orvosi praxisok Hajdú-Biharban

Az országos átlagnál több orvos jutott Hajdú-Bihar lakosságára, mégis 31 háziorvosi praxis maradt betöltetlen 2025-ben. Ez az ellentmondás rajzolódott ki a megye egészségügyi helyzetéről készített tájékoztatóból, amelyet október 30-án, pénteken tárgyal második napirendi pontként a megyei önkormányzat közgyűlése Debrecenben, a Megyeháza Árpád termében. A kormányhivatal népegészségügyi főosztályának beszámolóját Bulcsu László alelnök terjeszti elő.

Jó átlagból még nem lesz helyben orvos

Tízezer lakosra 63,8 dolgozó orvos jutott a megyében, országosan 44,4. A kedvező adatot az egyetemi egészségügyi központ súlya magyarázza. A háziorvosok és házi gyermekorvosok száma viszont öt év alatt 328-ról 311-re csökkent. Egy háziorvosra vagy házi gyermekorvosra kevesebb lakos jutott az országos átlagnál – 1671 a megyében, 1767 az országban –, a megyei mutató azonban elfedi a helyi hiányokat.

Egyeken három vegyes praxis volt betöltetlen, Balmazújvároson és Nyíradonyban két-két gyermekorvosi körzetben hiányzott az állandó orvos. Püspökladányban egy gyermek- és egy felnőttorvosi körzetet láttak el tartós helyettesítéssel. A Berettyóújfalui járásban kilenc vegyes praxis állt betöltetlenül, köztük Zsákán, Hencidán és Szentpéterszegen. Megyei szinten egy év alatt 30-ról 31-re nőtt az üres praxisok száma.

Az előterjesztés szerint a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása okoz gondot, különösen a gyermekorvosi körzetekben, ahol megfelelő szakvizsgával rendelkező utódot kell találni. A helyettesítés biztosítja az ellátást, de nem pótolja az állandó orvos jelenlétét, aki ismeri a beteg előzményeit, követi az állapotát. Különösen a rendszeres ellenőrzésre szoruló krónikus betegek számára fontos ez a folyamatosság.

A területi védőnői ellátásban is szűkült a személyi háttér: a 226 területi állásból 205 volt betöltött, kettővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 21 üres állás helyettesítését megoldották. Otthoni szakápolást 18, otthoni hospice-ellátást öt szolgáltató végzett a megye egészére kiterjedően, a finanszírozott vizitszámok keretéig.

Az alapellátási ügyeletet mind a tíz járásban az Országos Mentőszolgálat működtette. Az 1830-as számon felmérik a beteg állapotát, és megszervezik a szükséges segítséget. A beszámoló hangsúlyozza: az ügyelet nem helyettesíti a rendszeres háziorvosi gondozást.

A szakrendelésig el is kell jutni

A járóbeteg-ellátásban több mint 18 ezer lekötött szakorvosi óra állt rendelkezésre, ennek mintegy négyötödét a Debreceni Egyetem Klinikai Központja biztosította. Nyolc intézménynek volt fekvőbeteg-ellátási engedélye; a berettyóújfalui kórház fontos térségi szerepet töltött be. A magas szintű ellátás erős debreceni összpontosulása azonban a távolabb élőknek utazást jelent. A jelentés szerint a közlekedés, az anyagi helyzet és az elektronikus időpontfoglalásban való jártasság is befolyásolja, ki jut hozzá a szükséges vizsgálathoz.

Előrelépés is történt: a gyermeksürgősségi központban egy CT-készülék kapacitását és heti 50 szakorvosi többletórát fogadtak be a finanszírozásba. Ez a gyorsabb kivizsgálást segítheti. 

Országosan a gyógyító-megelőző ellátások kerete 2766 milliárdról 2928,9 milliárd forintra nőtt; lejárt intézményi tartozásokra 96,4 milliárdot fizettek ki. Ezek országos összegek, és a beszámoló szerint a több pénz önmagában nem garantálja a várakozási idők rövidülését vagy az orvoshiány megszűnését.

Közben nő az idősödéssel összefüggő ellátási igény. A megye 2025 eleji lakónépessége 520 ezer 129 fő volt; tavaly az előzetes KSH-adatok szerint 4 ezer 332 élveszületésre 6 ezer 267 halálozás jutott. A természetes fogyás 1935 fő, a születéskor várható élettartam férfiaknál 74,25, nőknél 80,54 év volt.

A megelőzésben jelentős a kihasználatlan lehetőség: emlőszűrésre 23 ezer 703 nőt hívtak, de csak 7 ezer 954-en, mintegy 34 százaléknyian jelentek meg. A távolabbi településekről buszos beutazást is szerveztek. A kötelező oltások teljesítését megfelelőnek értékelte az anyag; a skarlátos esetek száma ugyanakkor 491-ről 740-re nőtt, a szamárköhögésé 45-ről háromra csökkent.

A pénteken elfogadásra javasolt tájékoztató az önkormányzatok szerepét az orvoshoz jutás, az időpontfoglalás és a szűrési részvétel segítésében is látja. A meglévő ellátás akkor ér többet, ha a lakos igénybe is tudja venni.