Új színek Hajdúnánás kulturális palettáján

Amikor egy város életében vezetőváltás történik, az nem feltétlenül jelent egyet a kulturális élet átalakításával. Így történt ez Hajdúnánáson is, ahol a 2024-es önkormányzati választást követően inkább egyfajta finomhangolás történt ezen a téren. A közművelődésért felelős Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. továbbra is a város kulturális motorja maradt – élén Szilágyi Erzsébettel, aki részletesen tájékoztatta a Cívishírt az új irányvonalakról.

A cég 2011-ben jött létre, azóta számos városi intézmény – a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ, a Hajdúnánási Televízió, a Bocskai Filmszínház és Ifjúsági Ház, valamint a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény – működik a szervezet zászlaja alatt. Működésével kapcsolatban 2024-ben egyetlen komolyabb változásról döntött a képviselő-testület: a Hajdúnánási Újság kiadása 2025. január 1-től átkerült a Hajdúnánási Holding Zrt-hez. A kulturális alapstruktúra tehát nem módosult, a küldetés viszont igen. Cél: közelebb vinni az emberekhez az élményt.

A hagyományok élnek, a formák változnak

A Nánás Pro Cultura Kft. ügyvezetője, Szilágyi Erzsébet szerint a legfőbb célkitűzésük továbbra is a közösségi művelődés elősegítése. Az önszerveződő közösségek – amelyekből mintegy harminc működik jelenleg a különböző telephelyeiken – erősek, aktívak, és az önkormányzattól is komoly támogatást kapnak. Ezek és más, a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft-től független csoportok ma is alapkövei Hajdúnánás kulturális életének.

Megmaradtak a régi, sok éve jól működő rendezvények: gyerekszínházi és felnőtt színházi előadások, stand-up comedy estek, néptánc- és moderntánc-gálák, valamint minden hónapban más-más időszaki kiállítás várja a látogatókat a művelődési központ galériájában. A közönség ezekhez ragaszkodik, így változatlan formában kínálják azokat. Ami viszont lekerült a palettáról: a pásztor hagyományokhoz kötődő tavaszi kihajtás és őszi behajtás, valamint a Hajdúk Világtalálkozója. Ez utóbbi turisztikai attrakciónak indult, de vonzereje fokozatosan csökkent, és úgy tűnt, a helyi lakosok részéről is egyre kisebb volt az érdeklődés – mondta Szilágyi Erzsébet. A rendezvény ugyan nagy költségvetéssel zajlott, de a lakosság részéről megfáradt a figyelem. A városvezetés most inkább olyan eseményeket támogat, amelyek ugyanannyi vagy kevesebb pénzből több embert tudnak elérni, jobban reagálnak a jelenkor közösségi igényeire.

A legnagyobb újdonságot az új adventi rendezvénysorozat jelentette. Az elmúlt években a hangsúly advent első vasárnapjára esett különböző közösségi programokkal, gyertyagyújtással, adventi koncerttel a református templomban. Advent második, harmadik és negyedik vasárnapján a város adventi koszorúján a történelmi egyházak képviselői gyújtották meg a gyertyát, és ezzel lényegében az adott vallási közösség tagjain kívül nem sokan voltak kint a jeles alkalmon. Ehelyett a múlt évben már egy egész hónapos eseménysor vette kezdetét: volt adventi vásár, szabadtéri korcsolyapálya, ahol az iskolások tanítási időben ingyen korcsolyázhattak, délután, esténként és hétvégenként pedig a lakosság 100 forintos, jelképes összegű belépővel vehette igénybe a pályát. Az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtása természetesen nem maradt el, mellette mind a négy vasárnap kézműves foglalkozások, gyerekelőadások és esténként élő koncertek követték egymást. Az egyik legnagyobb sikert a Mikulásház aratta, ahol hosszú sorokban várták a gyerekek és szüleik, hogy találkozzanak a nagyszakállúval. A rendezvénysorozat minden korosztálynak adott valamit, és a visszajelzések alapján biztos a folytatás.

Visszatérő mozielőadások

Új színfolt a tavaly indult Hajdúnánási Utcazene Fesztivál, ami idén már kétnapossá bővült. A programot egy helyi magánszemély kezdeményezte, a művelődési központ pedig azonnal partner volt benne. 109 koncertet tartottak a belváros különböző pontjain, kiegészítve veteránautó-kiállítással, játékos könyvtári programokkal, helytörténeti tárlattal, gasztroudvarral. A program úgy mozgatta meg a várost, mint rég nem látott események.

Ezzel párhuzamosan újraindultak a rendszeres filmvetítések a Bocskai Filmszínházban, nyáron pedig szabadtéri piknikmozik váltják a beltéri filmélményt. A Ligetben hetente rendezett vetítésekhez a technikai felszerelést pályázati forrásból szerezték be.

Ezek az események sok újdonságot hordoznak magukban. De megmaradtak nagy múltra visszatekintő rendezvények is. Ilyen a Hagyományőrző Aratók Találkozója. Igaz, jelentősen átalakítva, mivel a régi helyszínt és a feltételeket biztosító gazda kiszállt a szervezésből, de egy új partner szinte azonnal vállalta, hogy teret és lehetőséget biztosít a rendezvénynek.

A Székely Befogadás Emléknapjának történelmi súlya is van, hiszen Hajdúnánás 1916. augusztus 27-én és 28-án több mint háromezer székely menekültet fogadott be az első világháború borzalmában. Ez a nap adja az alapját a testvérvárosi kapcsolatnak Csíkszeredával.

Ebből is látszik, hogy a helyi hagyományőrzők és civil szervezetek minden teret és lehetőséget megkapnak az új városvezetéstől. Az önkormányzat tehát jó partner e tekintetben. A rendezvények egy része pedig, úgy tűnik a városlakók visszajelzése alapján, jobban illeszkedik az igényekhez.

Rendezvénynaptár: sűrűbb, mint valaha

Az idei év programnaptárja kifejezetten zsúfolt. Volt már többek között városi gyerekfarsang, városi nőnap, húsvéti locsolóünnep, civil piknik és gyereknap összevontan, hatalmas érdeklődés mellett. A városi tanévzárón az ünnepélyes díjátadás után igazi buli várta a gyerekeket. Augusztus 20-án, szeptemberben és októberben nagyszabású élő koncerttel készülnek, és már szervezik az idei adventi rendezvénysorozatot is. December 12-én megtartják a városnapot, december 13-án pedig a már hagyományossá vált jótékonysági városbált. És ami igazán különleges: szeptember és december vége között nincs olyan hétvége, amikor ne lenne valamilyen program, amely akár az egész várost, akár egy-egy közösséget céloz meg.

Szilágyi Erzsébet szerint a kultúraszervezés nem lehet egyirányú folyamat. A lakossági visszajelzések figyelembevétele kulcsfontosságú. Így indult újra a mozi, így született meg az adventi vásár is. Az önkormányzat és az intézményvezetés is nyitott az új ötletekre, ugyanakkor felelősséggel gazdálkodik: csak azt vállalják, amit forrásból, tudásból és energiából meg tudnak valósítani.

A könyvtárban közben változatlanul folytatódnak a hagyományos programok: író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, különböző vetélkedők. A helytörténeti gyűjtemény is él és működik – ott továbbra is a múlt és a hagyományok vannak fókuszban, egyrészt az állandó és az időszakos kiállításokkal, másrészt a különböző hagyományőrző programokkal.

A város új kultúrpolitikája nem a radikális elvetésre, hanem az újraformálásra épül. Ami nem működött, azt elengedték. Ami viszont értéket hordoz, azt átalakítva, új köntösbe öltöztetve tartják meg. A cél világos: minél több embert megszólítani, minél több közösségi élményt nyújtani, és közben úgy őrizni a múltat, hogy az ne emlék legyen, hanem megtartó erő.

– CH –