Hazahozták Debrecenbe az első magyar űrnövényeket
Az első magyar űrnövény-kísérlet, a VITAPRIC-program mintái visszatértek a Nemzetközi Űrállomásról. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövény-kísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában - adta hírül a debreceni intézmény.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2025. március 17-én csomagolták össze a kísérletben részt vevő retek-, búza- és paprikamagokat. A VITAPRIC kutatási anyaga a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójában az Axiom-4 küldetés részeként június 25-én indult el Kapu Tibor kutatóűrhajóssal és társaival együtt a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra, majd Crew-11 misszió legénységét szállító hordozóval tértek vissza a Földre és Debrecenbe.
Csaknem 203 napot töltöttek az űrben és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet.
Kapu Tibor az űrállomásra érkezést követő második napon csomagolta ki a retek-, búza- és magyar paprikamagokat. Az ezer magot – melyek felét szelénben gazdag előkezelésnek vetettek alá – 12, átlátszó polikarbonát fedéllel ellátott vetőládába, speciális ültetőközegbe helyezte. Az edényekben található magokat csupán az űrállomás környezeti fényforrása világította meg, a kutatóűrhajós a legénység ivóvíz-adagolójából vett vízzel öntözte őket. A teljes vízfelhasználás korlátozott, mindössze 500 milliliter volt. Ezen körülmények között a speciális csíráztatóban a retek már a negyedik napon csaknem 2 centiméteres, míg a búza növények 3-4 centiméteres voltak. A kísérlet 10-16 napig tartott.
- A VITAPRIC-program az egyik legérdekesebb kísérelte a HUNOR Magyar Űrhajós Programnak. Megmutatja, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülünk, amikor a világűrbe kell kivinnünk, végrehajtanunk egy kísérletet. Egy olyan környezetbe, ahol a magok gravitáció nélkül nem igazán tudják, hogy merre kell nőniük, egy olyan csíráztatóban, ahonnan nagyon könnyen ki tudnak esni. Mégis mi meg tudtuk oldani. Mi voltunk az elsők a világon, akik abban a környezetben tudtunk növényeket termeszteni, ahol mi magunk, űrhajósok is éltünk. Nem egy elzárt, izolált, kontrolált környezetben. Nagyon büszke voltam arra, hogy gépészmérnökként ilyen retket, búzát és paprikát tudtam nevelgetni az űrállomás fedélzetén
– elevenítette fel emlékeit Kapu Tibor, a HUNOR-program kutatóűrhajósa, aki nem várt meglepetésnek nevezte, hogy a kísérleti búzanövények a tervezettnél jóval nagyobbra nőttek. Ezért azok elhelyezését az utolsó napokban kreatívan kellett megoldania.
A HUNOR-programban részt vevő magok nemesítése és előkezelése 2024-2025 között zajlott a Debreceni Egyetem agrárkarának biotechnológiai laboratóriumaiban. A folyamat során fertőtlenítették a magvakat, továbbá speciális kémiai priming technikákat alkalmazva kívánták a tápanyagszintézist és a génexpressziót fokozni. Az eljárás felgyorsította a csírázást, növelte a csíranövények vitalitását, valamint javította a fitokémiai összetételt, ezáltal magasabb tápértéket eredményezve.
A kutatás ezzel nem ért véget, hanem új szakaszába lép a debreceni szakemberek számára - olvasható az unideb.hu-n.
