Túlhallás, fájdalmas hallás, hiperhallás – van megoldás!

Nagyné Fodor Viktóriával beszélgettünk a hallásébresztő terápiáról, amivel kisfia hallási túlérzékenysége által ismerkedett meg, és amit februártól már debreceni helyszínnel is szervez.

Míg a nagyothallás benne él a köztudatban, addig a túlhallás egyáltalán nem. Mit takar a jelenség? Egészségkárosodás ez?
A túlhallás nem betegség, hanem egy adottság. Nem a fül beteg, és nem az agy, hanem az információtovábbítást végző érző idegrostok egyik fajtájának frekvenciaspecifikus ingerületátviteli zavaráról beszélünk. Az emberi agy csodálatosan tanítható, képes arra, hogy megfelelő impulzosok hatására gátolja a kellemetlen, túlcsengő zavaró hangokat. Ha valaki a szó végére érve még mindig az első szótagot hallja, nem érti meg, amit hallott. A beszédértés nem válik folyamatossá, nem sikerül a feldolgozás, gondot okozva az írás, olvasás területén, és magatartási zavarok is kialakulhatnak. A hallásébresztés során az idegrendszert tanítjuk meg figyelmen kívül hagyni a zavaró hangokat, így ez a terápia közelebb áll a pedagógiai módszerekhez, mint az orvosi szemlélethez.

Az ingerek voltaképp minden emberre másképp hatnak. Vannak egyértelmű tünetei a túlhallásnak? Melyek azok?
Nemcsak akkor állhat fenn a hallási túlérzékenység, ha azt látjuk, hogy a gyermek befogja a fülét (ez főleg autista gyerekeknél tapasztalható), hanem ha gyakran viszszakérdez, ha tömegben, zajban nyugtalanná, hiperaktívvá válik, szétszórt lesz, elterelődik a figyelme. Figyelmetlen, mivel zavarja érzékeny idegrendszerét a zaj. Nulla decibelnél található a fiatal, egészséges emberek hallásküszöbe. E küszöb nem a csendet jelenti, hanem azt a leghalkabb hangot, amit az ép fülű ember már észlelni képes. Ha valakinek „jobb füle” van, és olyan hangokat is meghall, amit más nem, az nem feltétlenül jelent jót. Ez gátolja a beszédértést, zavarja, terheli az idegrendszert. A túlhallás néha inkább tűnik nagyothallásnak, hiszen a gyermek visszakérdez, sem mint túlérzékeny hallásnak. A másik probléma ezzel a diszkriminációs zavara lehet, az idegrendszer nem fókuszál a fontos zajokra, például az óvó néni felszólításra, hanem minden zajforrásra egyszerre figyel, például a madarak csicsergésre, a beszűrődő forgalom zajára, a társak beszédére stb., ami figyelemzavarban, fáradékonyságban, viselkedési zavarban mutatkozik meg.

Nyilván könnyebb túlhallással kezelni egy felnőttet, mint egy kisgyereket. Hány éves kortól ajánlott vagy hatékony a terápia?
Körülbelül 4 éves kortól már jól együtt tud mű- ködni a gyermek a kiterjesztett hallásvizsgálaton, hogy minél pontosabb audiogramm készülhessen, hiszen ez lesz az alapja az egyéni hallásébresztési terápiá- nak. Ugyanakkor érdemes még iskolás kor előtt elvégezni a terápiát, hogy elkerüljük a beszédészlelési gondok miatt a „diszes” zavarok megjelenését, a tanulási nehézségeket, kudarcélményeket. A hatékonyságot nem befolyásolja az életkor, de a másodlagos problémák helyrehozatala nyilván többletmunkát igényel.

Ha nagyon egyszerűen meg lehet fogalmazni: mire épül, mire hat, milyen elven működik a kezelés?
A terápia kifejlesztése Dr. Pataki László gyógypedagógus, fül-orr-gé- gész professzor, foniáter szakorvos és beszédgyógyász, valamint Dr. Kolláth Zoltán fizikus, csillagász szakember áldozatos munkájához fűződik. A hallás- ébresztő terápia során a gyerekek egy elvarázsolt zenét hallgatnak, amelyből bizonyos hangmagasságokat kiszűrnek, és amelyben időként hirtelen zörejek hallhatók. Mindenki egyéni CD-t kap saját audiológiai eredménye alapján. A zenéket szűrve hallgatják, időként pedig tizedmásodpercnyi időre bevágják a szűretlen hangokat. A gyerekek agya egy idő után megtanulja, hogy ha olyan hangot hallanak, amelyre nincsen szükségük, azt figyelmen kívül hagyják.

Egy kezelés miből áll? És ebből hány alkalomra van szükség a valós javuláshoz?
A foglalkozásokon a gyerekek az audiogrammjuk alapján elkészített szűrt zenét hallgatják fejhallgatón keresztül, miközben rajzolnak, csendes játékot játszanak. A terápia arra készteti az agyat, hogy csak a kellemes hangokra figyeljen. A zenéből kiszűrik az összes olyan frekvenciát, amely a gyereket zavarja. A terápia után három hónappal már jelentős javulás tapasztalható. A szülők beszá- molója szerint a gyerekek nyitottabbak lesznek, egyes esetekben javulás mutatkozik a hangok kiejtésében, az olvasásban, helyesírásban, viselkedésben, koncentrá- cióban. A gyermekek nyitottabbá válását, a terápia szorongásoldó hatását a kezelés elején és végén készült farajzok is mutatják. A terápiában 10 napon keresztül kétszer fél órát hallgatják a zenét a gyerekek.

A hallásébresztésen már részt vett páciensek milyen tapasztalatokról számoltak be?
2013. június 1. után indítottuk el hálózati együttműködésben a hallásébresztést. Azóta évente 100-150 gyermeket kezeltünk, akiknek a sikerességi aránya 90 százalék. Azért tud ez a szám ilyen nagy lenni, mert előszűrjük a gyermekeket és csak azoknak biztosítunk terápiát , akik számára tényleg szükséges, akik számára valóban ez okozza a nehézségeiket.

Egyértelmű javulás várható a következő területeken

• beszédértés, beszédészlelés • magatartási zavarok, ingerlékenység • fülzúgás, nyugtalanság • hangutánzás, hangképzés • írási, olvasási, szociális készségek • zajtűrés • mozgáskoordináció • koncentrációs képességek • kommunikációs kezdeményezés, önbizalom- önbecsülés • függetlenedésre való hajlam • helyes hangerőhasználat • a gyerekek ,,kinyílnak” • szétszórtság, félrevonulás igénye, echolália

- BCSH -