Továbbra sem szárnyal a magyar gazdaság
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 második negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült – erősítette meg szeptember 2-án kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2025 első fél évében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal elmaradt a 2024 azonos időszakitól.
A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 4,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, valamint az egyéb jármű gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal csökkent az előző év fél évhez képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (6,5 százalék) a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások nemzetgazdasági ágban következett be.
Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,3, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 3,2, az oktatásé 2,9, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 2,2 százalékkal bővült.
A kereskedelem teljesítménye 1,8, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,2 százalékkal bővült. A humánegészségügyi, szociális ellátás 0,1, a közigazgatás 0,5, az ingatlanügyletek teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A jelentés szerint a bruttó hazai termék 2025 második negyedévi 0,1 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, azon belül leginkább az információ, kommunikáció ág bővülése járult hozzá pozitívan (0,9, illetve 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,7, a mezőgazdaságé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege nem befolyásolta számottevően a GDP volumenét.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal emelkedett.
A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,9 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 6,2, a féltartósok esetében 3,9, a nem tartósok esetében 5,6, a szolgáltatások esetében pedig 4,6 százalékkal – részletezte a jelentés.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,9 százalékkal nagyobb lett, míg a közösségi fogyasztásé 9,8 százalékkal nőtt. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7 százalékkal nőtt.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,3 százalékkal emelkedett – összegezte a KSH.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 7,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött. A bruttó felhalmozás 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 3,8 százalékkal bővült – derül ki a jelentésből.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1183 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,9 százalékkal mérséklődött, míg az importé 4,0 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem közel 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,3 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,9 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,7 százalékkal nőtt, míg importja 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH. A bruttó hazai termék 2025 második negyedévi, 0,1 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 0,3 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt – összegezte a jelentés.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal emelkedett 2025 második negyedévében, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján.
A termelési oldalon az építőipar teljesítménye 6,0, az iparé és a szolgáltatásoké pedig egyaránt 0,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság teljesítménye 6,0 százalékkal csökkent az előző negyedévvel összevetve. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,4, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,4, míg a közösségi fogyasztásé 1,2 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import volumene 3,1 százalékkal magasabb lett, míg az exporté 0,4 százalékkal csökkent – jelentette a KSH.
