Száz éve helyezték el a Déri Múzeum alapkövét
Debrecen kulturális életében különösen jelentős helyet foglal el az 1920. június 4. és 1930. május 25. közötti időszak. Amikor az ország a trianoni szerződés okozta veszteség bénultságában élte mindennapjait, Debrecenben a város arculatát évszázadokra meghatározó oktatási és művelődési intézmények kezdték meg működésüket: a Tisza István Egyetem és a Déri Múzeum. A szomorú emlékű diktátum hatására az oktatás és a múzeumügy is súlyos veszteséget szenvedett. Az egyetemektől több intézményt elcsatoltak, a múzeumok közül pedig több mint hatvan került Magyarország határain kívülre, felbecsülhetetlen értékű műkincseikkel együtt – tudatta a Déri Múzeum szeptember 25-i sajtóközleményében.
Ennek fényében különösen jelentős lépés volt Déri Frigyes nagylelkű felajánlása, amellyel Debrecent választotta a gyűjteményét bemutató múzeum helyszínéül.
Támogatása nemcsak az ajándékozásra terjedt ki, a múzeum felépítésére is jelentős összeget különített el. Sajnos a helyszín kijelölése elhúzódott, s eközben az építkezésre szánt pénz elértéktelenedett, így végül Debrecen városa vállalta magára a múzeum felépítését.
Több körülményt is figyelembe kellett vennie a múzeumi bizottságnak a helyszín kijelölésekor.
Déri Frigyes ragaszkodott a belvároshoz, azt kívánva, hogy a múzeum a Nagytemplommal és a Kollégiummal alkosson kulturális központot. A tárgyak speciális igényei is befolyásolták a döntést. Ezt vették figyelembe akkor, amikor a vasútállomás közelében lévő telekről lemondtak „zajossága, illetve a vonatok által kibocsájtott füst” miatt. Felmerült még a Csokonai-szobor mögötti egykori Egyháztér is, ma Kálvin tér, de a húszas években Debrecenbe menekültek elhelyezése – az itt álló lakóházak elbontását követően – nehezen lett volna megoldható. Szó volt a város tulajdonában lévő Degenfeld tér területéről, de ez gazdasági szempontok miatt nem felelt meg. Bizonyos érdekkörök szívesen látták volna az újonnan épült Tisza István Egyetem közelében, a Nagyerdőből elvett területen. Végül is Déri Frigyes határozott kérése segített a döntésben, amely a város centrumában látta egyedül felépíthetőnek a gyűjteményének helyet adó épületet. Így esett a választás az egykori Füvészkert a 19. század második felének modern, 1923-ra megkopott üvegházának és növénykertjének helyet adó telekre. Miután a város megoldotta a Füvészkert más helyre telepítését, tervezhetővé vált az új kultúrpalota épülete.
