Sámsoni úti négysávosítás: itt az idő?
Pervesztessé váltak a Sámsoni úti italkereskedés tulajdonosai az állam által még 2023 őszén kisajátított és kártalanítás keretében kifizetett ingatlan birtokba adásához kötődő eljárásokban – értesült a Cívishír. A rendelkezésre álló információink értelmében az állam képviselőit jelenleg jogi akadály nem gátolná abban, hogy birtokba vegyék a területet, amelynek hiányában hosszú ideje lényegében áll a 471-es főút belterületi szakaszának négysávosítása.
Az összetett jogi viaskodás fejleményeinek megértéshez – legalább sűrítve – muszáj felidézni az előzményeket.
- A beruházó Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) 2022 elején hozzákezdett a Sámsoni út Simon István és Mátyás király utcák közötti szakaszán a négysávosításhoz. A terv részeként a Sámsoni–Acsádi utak csomópontját is muszáj lenne átépíteni. Azonban itt, tehát a nyomvonalon helyezkedik el a szóban forgó, évtizedek óta működő italkereskedés telke.
- Az ingatlan egy részének állam javára történő kisajátításáról a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2023 júliusában hozott határozatot. Az igazságügyi szakértők által megállapított mintegy 240 millió forintnyi kártalanítást az ÉKM 2023 novemberében kifizette az ingatlan két tulajdonosának (egy magánszemélynek és az italkereskedéssel megegyező nevű cégnek). Az állam az ingatlan kizárólagos tulajdonosává vált.
- A birtokba adás akkor azért nem történt meg, mert a tulajdonosok nem kívántak belemenni a kisajátításba. Ezért a Debreceni Törvényszékhez fordultak a kormányhivatali határozat semmisítését kérve. De legalább azt szerették volna elérni, hogy ha be is következik a kisajátítás, akkor a megítélt összegnél többet kapjanak.
- A Debreceni Törvényszék közigazgatási bírói tanácsa 2024 márciusában – közbenső ítélettel – elutasította a felpereseknek a kisajátítás jogszerűségét támadó keresetét. Bár fellebbezésre nem volt lehetőségük, felülvizsgálati kérelem benyújtására – a Kúriához – igen. A legfelsőbb bíróság ezt a kérelmet 2024 októberében alaptalannak nyilvánította. Vagyis megerősítette a kisajátítás jogszerűségét.
- A felperesek 2025 nyarán két alkotmányjogi panasszal éltek az Alkotmánybíróságnál. Az egyikben kérték a törvényszéki és a kúriai ítélet Alaptörvény-ellenességének megállapítását, a határozatok semmisítését és az ítéletekben foglaltak végrehajtásának felfüggesztését az alkotmánybírósági eljárás lezárulásáig. Ezt a panaszt az Alkotmánybíróság december 9-én visszautasította.
- A felperesek másik panaszát szintén visszautasították. Abban a kisajátításról szóló törvény egyes részei Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Mondván, azok a kisajátítás során sértik az Alaptörvényben biztosított, a teljes, feltétlen és azonnali kártalanításhoz való jogukat.
- Pereskedés lett abból is, hogy a kormányhivatal munkatársai 2024 májusában hiába próbálták birtokba venni az akkor már majdnem fél éve az állam tulajdonában lévő ingatlant, a felperes nem adta át. Ezért az ÉKM – mint a közlekedési beruházás megvalósítója – kérte a birtokba adás végrehajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Amikor a felperesek őket is megakadályozták az ingatlan birtokbavételében, az adóhatóság bírságot szabott ki rájuk. A felperesek ennek a bírságnak a jogszerűségét szintén bírósági keresetben támadták, valamint kérték az adóhatóság által folytatott végrehajtás felfüggesztését.
Ez utóbbi ügyben november végén ítélkezett a Debreceni Törvényszék. – A perek a végrehajtást foganatosító adóhatóság által hozott, pénzbírságot és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzések jogszerűségének vizsgálatára irányultak. A törvényszék a végzések ellen indított kereseteket elutasította – tájékoztatta a Cívishírt Dobó Dénes törvényszéki sajtószóvivő. Az ítéletekkel szemben fellebbezésnek helye nincs, azonban rendkívüli perorvoslat kérhető a Kúriától (az írásba foglalt ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül).
A Cívishír megtudta: a Debreceni Törvényszék nem rendelt el azonnali jogvédelmet az ingatlanra, amelyet az állam oly régóta nem képes birtokba venni. S a bíróságnak nincs tudomása arról sem, hogy az ítéletek kihirdetéséig a másodfokként eljáró Fővárosi Ítélőtábla elrendelte volna a végrehajtás halasztó hatályát.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóságnak jó esélye nyílt birtokon belülre kerülni az ingatlanon. Ha nem lépnek idejében, úgy a Sámsoni úti négysávosítás – amelyet 2025 elejére be kellett volna fejezni – sokkal tovább tarthat.
Debrecen polgármestere egy októberi sajtóeseményen arról beszélt, hogy „ha nem foglalkoznánk a jogi következményekkel, már régen megindult volna a dózer”. Kiderült: a megegyezés érdekében a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 2024-ben eladott az italkereskedésnek egy, a kisajátított ingatlannal megegyező nagyságú földrészt az Acsádi út elején. De ez sem hatott.
Ratalics László
