Remek évet zárt a debreceni állat- és vidámpark, de a lemaradás nő

A 2017-es 130 ezres látogatószámot tízezerrel sikerült megugrani, ami a bevételekben is megmutatkozik: míg két évvel ezelőtt az állatkert 127, a vidámpark 56 millió forintot hozott, addig tavaly 162, illetve 63 millió forint szerepelt szerepelt e sorokon – derül ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. 2018-as üzleti jelentéséből.

[Beillesztett cikk: Hazajár gondozóival egy kismajom Debrecenben – VIDEÓVAL]

Nagy Gergely Sándor ügyvezető beszámolója szerint 182 millió forintot kaptak a fenntartó önkormányzattól működési támogatásként, 15 milliót célzott fejlesztésre (állatszállító teherautó, dolgozói beléptető rendszer), s a már említett bevételnövekedésnek köszönhetően sikerült 11 millió forint adózott eredményt elérniük (az összes átbevételük elérte a 257 millió forintot). 

Mint hangsúlyozza, az időjárás kegyes volt hozzájuk, s az elmúlt 9 év legmagasabb látogatószámához hozzájárult, hogy nagy hangsúlyt fektettek a marketingre és a vállalkozói tevékenységeikre (saját snack-, ital-, és emlékérme-automaták). A 140 275 látogató jelentős elmozdulás a 2013-as 92 ezerhez képest, ugyanakkor 2008-ban még 161 ezren váltottak jegyet (a gazdasági válság látványos visszaesést hozott). A kedvező változásokban szerepe lehetett annak, hogy a 169 faj 846 egyedét felvonultató állatkert gyűjteményi bővítést (karmosmajmok, íbiszek, hóbaglyok, terráriumi fajok) és szaporulatot (leopárdmacska, pingvin, kapucinus majom stb.) is elkönyvelhetett. A vidámpark 21 gépet mintegy 175 ezer alkalomal vették igénybe 2018-ban.

Nagy Gergely Sándor arra is figyelmeztet, hogy a milliárdos nyíregyházi, budapesti, szegedi, veszprémi és pécsi fejlesztések tükrében Debrecen „könnyen elveszítheti a látogatói érdeklődést és a tusztikai vonzerőt”. Emlékeztetőül: a cívisvárosban a kilátásba helyezett 2016-os állatkerti beruházásokra szánt európai uniós forrást (1,5 milliárd forintot) az önkormányzat a közgyűlés döntésére a déli ipari övezet infrastruktúrájának kialakítására fordította.

Ez nem a parkot érintő fejlesztési program elmaradását, csak a csúszását jelenti. Az ugyanakkor látható és a továbbiakra nézve várható is – teszi hozzá a Cívishír –, hogy a kormány állami pénzekből sokkal inkább segíti a Nyíregyházi Vadaspark, mint a Nagyerdei Kultúrpark fejlesztését.

Az ügyvezető a pénzügyi jelentésben arra is utal, hogy a debreceni látogatószám növelése csak a volt üttörőtábor 4,6 hektáros területének felhasználásával képzelhető el (a park ma 14,5 hektáron terül el). – A debreceni a központi állami támogatásban eddig nem részesült állatkertek közé tartozik. Ezért joggal bízunk benne, hogy a mielőbb megérkező állami támogatással és a fenntartói támogatás megerősítésével érdemben növelhetjük az árbevételünket és a látogatottságunkat – fogalmaz Nagy Gergely Sándor. Egyben utal annak a 8,4 milliárd forintnak a szükségességére is, amelyet egy 2017-es kormányhatározat jelölt meg különféle állatkerti és vidámparki attrakciók, látványelemek létrehozására a Nagyerdei Kultúrparkban. Hozzáteszi, amennyiben a lehetőségek engedik, tematikus szálloda megépítését is javasolja.

Érdekességek 2018-ból:

• hím hóbagoly testvérpár érkezett Amszterdamból
• csak Debrecenben láthatók wallisi juhok
• Magyarország legnagyobb szent íbisz kóliniája a Nagyerdőn (Csehországból)
• egy 3 éves nőstény aranykezű tamarin érkezett Szegedről (Európai Fajmentő Program) 
• egészséges hím Palawan-szigeteki leopárdmacska született egy fajmentő programban, ebből az alfajból 5 európai állatkertben mindössze 15 egyed él; cél az eredeti élőhelyre való visszatelepítés stabil létszámú állomány elérése után 
• a parkot felvették a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségébe, amiben szerepe volt az általuk tavaly kiültetett – többségében saját szaporítású-nevelésű – közel 5 ezer növénynek (107 család 450 faja, fajtája)
• 12 egyetemi hallgató a szakmai gyakorlatát, 30 középiskolás a közösségi szolgálati óráit teljesítette náluk

RaL