MTM: nem csak kiállítóépület lesz Debrecenben
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Nagyerdőre tervezett kiállítóépülete után a Vezér utcai egyetemi ipari parkban létrehozandó gyűjteményi központ esetében is tervpályázati győztest hirdettek január 30-án Debrecenben; a két épület megvalósítása mai árakon számolva is legalább 150 milliárd forintot igényelne, miközben a kiállítóépület engedélyes terveinek elkészítéséről – tíz hónappal az eredményhirdetés után – még mindig csak tárgyalnak a győztes tervpályázat készítőivel, a dán Bjarke Ingels Group és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. képviselőivel.
Először is: a köztudatban egyelőre csak az rögzült, hogy az Orbán-kormány Debrecenbe költöztetné a Magyar Természettudományi Múzeumot és az Oláh Gábor utcai egykori labdarúgó stadion helyén – a tervpályázat alapján – szokatlan, a maga nemében Magyarországon egyedülálló múzeum jönne létre. Ez maga a kiállítóépület, a látogatók számára nyitott tér.
Ám a több mint 11 milliós gyűjteményi anyaggal rendelkező intézmény számára egy zárt gyűjteményi központot is építenének, mivel a 200 éve gyűlő múzeumi anyag korszerű tárolását sohasem sikerült megoldani. Sőt, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum összetett feladatrendszerének kiszolgálására sosem épült megfelelő épület. A debreceni gyűjteményi központ a Debreceni Egyetem Vezér utcai innovációs-ipari parkjában jönne létre csaknem 43 ezer négyzetméteren látványraktárakkal, kutatóműhelyekkel. Ennek az épületnek a tervpályázati eredményhirdetése zajlott le most, a nyertes pedig a brit Buro Happold, a mexikóvárosi és londoni központú Sordo Madaleno, valamint az Építész Stúdió Kft. konzorciuma.
– A Magyar Természettudományi Múzeum történetében korszakváltás zajlik, hiszen 200 év után először jöhet létre az intézmény igényeit kiszolgáló, világszínvonalú megőrzést és kutatási lehetőséget biztosító épületegyüttes – mondta a pénteki sajtótájékoztatón Barcsa Lajos, aki stratégiai döntésnek tartja a múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetését. Ezt az egyetem közelségével, kutatói infrastruktúrájával, az így megnyíló nemzetközi együttműködések lehetőségével, a kutatói-hallgatói közös munkával, Debrecen iskolavárosi adottságával indokolta. A nyertes tervpályázat elbírálása során azokat a pályamunkákat részesítették előnyben, amelyek évtizedes távlatban racionális, funkcionális működést tesznek lehetővé (a nyertes is ilyen, a térszervezés a gyűjtemény védelmét szolgálja, jegyezte meg az alpolgármester). Hozzátette: a nyertessel tárgyalás kezdődik arról, hogy vállalja-e az engedélyes tervek elkészítését.
A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt hangsúlyozta: a gyűjtemény gyarapodása és számossága miatt már száz éve keresik a megfelelő helyet; Debrecen 2019-ben merült fel lehetséges helyszínként. Kiterjedtebb anyagról beszélünk, mint amennyivel az összes többi hazai múzeum együttesen rendelkezik. A gyűjtemény nagyobb része kutatási célokat szolgál, rengeteg olyan élőlény maradványairól van szó, amelyek újra már nem fellelhetőek. Vagyis ez a „kincs” túlmutat Magyarország határain.
Csak az hozzávetőlegesen ezermilliárd forintba kerülne, ha a meglévő anyagainkat újra be kellene szerezni – jegyezte meg. A tervpályázat keretében 8 értékelhető pályamű érkezett, a nyertes mellett szólt – mondta –, hogy a megvalósításkor az aktuálisan legkorszerűbb tárolási módszert lehet majd megvalósítani. A debreceni helyszín mellett szól az is, hogy ideális a kiállítóhely és a gyűjtemény közötti távolság. Bernert Zsolt reményét fejezte ki amiatt, hogy a kormányzat kitart a megvalósítás mellett.
Mint megtudtuk, a kiállítási épület esetében még mindig több hónapnyi tárgyalás várható, mire eldől, hogy a tervpályázati nyertes páros (a Bjarke Ingels Group és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft.) vállalja-e az engedélyes tervek elkészítését, de még a milliárdos nagyságrendű tervezési díj finanszírozásáról szóló kormányhatározat sincs meg.
Kiderült az is, hogy a két épület egyenkénti megvalósítása is meghaladná az 50 milliárd forintot; a kettőt együttesen legalább 150-160 milliárd forintra teszik – a mai árakon. Egyik forrásunk szerint a kiállítóépület és a gyűjteményi központ debreceni megvalósítása kéz a kézben jár, más szerint ez nem feltétlenül van így. Ugyanakkor a több mint tízmilliós gyűjteményi anyag korszerű elhelyezése különösen sürgető.
Kun Ferenc, a beruházást végző Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője közölte: a világszínvonalú kutatóműhelyekkel és látványraktárakkal megvalósítandó gyűjteményi központ Közép-Európában is egyedülálló zöldmezős beruházásnak számít. A kiállítási épülettől történő elkülönítés egyszerre szolgál városfejlesztési és szakmai okokat; maga a szétválasztás és az egyetemi együttműködésekbe történő beillesztés nemzetközi trend (a londoni múzeum esetében éppen jelenleg költöztetik el a belvárosból a gyűjteményi anyag nem kiállításra szánt részét és bízzák egyetemi gondoskodásra).
Ratalics László
