Most a Szabadság-szobor keresztje képezi a vitát

A Gellért-hegyen dolgozunk. Jövő tavasszal készül el teljes egészében a Citadella és a Szabadság-szobor környezete - egy évtizedek óta elhanyagolt nemzeti emlékhely méltó megújulása. Onnantól fogadja majd az itt élőket és a látogatókat, turistákat jobbról is, balról is - írta hétfői Facebook-bejegyzésében Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, aki szerint a
a Szabadság-szobor megújult környezete nemcsak Budapesté, hanem az egész nemzeté lesz.
Lánszki Regő azt írta: a Szabadság-szobor környezete nem választható el a magyar történelemtől - és nem is kell elválasztani. A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart - és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet. Nem máshol, nem önkényesen, hanem szervesen illesztve abba a kompozícióba, amely történelmünket és értékrendünket is megidézi.
Karácsony szerint bűn
Aki a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet - írta Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn Facebook-oldalán. A főpolgármester úgy fogalmazott:
"a kereszt nem lehet politikai furkósbot. Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet. Vagyis megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is. Aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső."
Az ügyben főváros élt a rendelkezésére álló jogi lehetőséggel, de a kerület elutasította a birtokvédelem iránti kérelmüket, továbbá tiltakoztak az alkotó, Kisfaludy Strobl Zsigmond örökösei is, de "a kormány már megint úgy akar keresztény lenni, hogy magasról tesz mindenkire, visszaél a jelképpel, és pillanatnyi politikai megfontolásból alakít át művészeti alkotást" - írta Karácsony Gergely.
Bejegyzése szerint a közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek "megcsonkítása nemcsak káros, de bűnös is."






























