Komádi továbbra is várja a befektetőket, a munkahelyteremtőket
A Komádi keleti városrészében élők felzárkózását segíti a 180 millió forintos pályázati támogatásból megvalósuló fejlesztés. Ennek már elkezdődött az egyik része, amiben a projektfelelősök életmódbeli és életvezetési tanácsokat osztanak meg az ott élőkkel, segítve ezzel hétköznapjaikat. Ebben kiemelt szerepet kap a pénzkezelési, a higiéniai, valamint a táplálkozással és egészségvédelemmel kapcsolatos útmutatók. A program 30 hónapja alatt 78 rendezvényt tartanak meg.
A tervek között szerepel még két épület felújítása is, ezek később szociális bérlakások lesznek – tájékoztatta a Cívishírt Tóth Ferenc, Komádi polgármestere, aki kérdésünkre további fejlesztésekről is beszámolt.
608 millió forintot kap a város egy több mint 700 négyzetméter nagyságú közösségi ház, abban egy 250 fő befogadására alkalmas, modern fény- és hangtechnikai eszközökkel felszerelt színházterem létesítésére. A nagyrendezvények megtartására is alkalmas létesítmény régóta meglévő hiányt pótol Komádi közéletében. Az Élhető Város pályázati programban valósul meg az Erzsébet utca és környékének belvízelvezetése. Bár az utóbbi években inkább az aszály, mintsem a belvíz okozott gondot, viszont a városban élők még jól emlékeznek a másfél-két évtizeddel ezelőtti évekre, amikor valóságos küzdelmet folytattak a víz ellen. 220 és 60 millió forint felhasználásával a komádi önkormányzat a Víztorony tér, valamint a Petőfi és a Fő utca kereszteződésében tesznek rendbe egy-egy teret. Az utóbbi helyszínen olyan közteret alakítanak ki, amelyet a közelben lévő iskola tanulói akár a tanórákon is tudnak majd használni.
Még akár börtön is lehet
– Nekünk bármilyen lepattanó labda jó lenne – fogalmazott sportnyelven Tóth Ferenc a Cívishírnek arra a kérdésére, hogy milyen beruházásokat várnak a komádi ipari parkba. – Az ipari parkunkat több helyen hirdetjük, és bízunk abban, hogy a Debrecent elérő óriási befektetői hullám lassan megérkezik Komádiba is. 30 hektárt tudnánk átadni. Börtön egyedül Csengeren valósult meg eddig. Nem mondtunk le róla, ha bármikor szükség lesz az államtól visszakapott területre, tudjuk biztosítani – fogalmazott a városvezető utalva arra, hogy városa, Komádi volt az egyik olyan helység, ahová a magyar állam börtönt tervezett építeni. Ebből a tervben csak egyetlen helyen, Csengeren valósult meg a büntetés-végrehajtási intézet, a többi helyen az immár infrastruktúrával ellátott területet az állam visszaadta az adott település önkormányzatának. Ezt a területet tudná ipari parkként hasznosítani Komádi, ugyanakkor, ha a magyar állam visszatér a börtön létesítéséhez, akár annak is helyet tudnak adni.
Lényeg, hogy munkahelyteremtő beruházás érkezzen Komádiba. A városban egyébként megvannak a kiképzett börtönőrök.
Komádi hátránya, hogy nemcsak a nagyvárosoktól fekszik távol, hanem a főutaktól is. Az elmúlt években a Debrecen-Békéscsaba kétszer kétsávos gyorsforgalmi út megépítésének tervezésével reménysugár jelent meg a dél-bihari településen élők számára. Korábban, és erről az akkori megyei közgyűlés is szavazott, az M4-es autópályából Váncsodnál kiágazva, az országhatárhoz közel tervezték elvezetni az M47-nek nevezett autóutat. Ezt a tervet azonban meghaladta az idő, és újabban a jelenlegi 47-es út nyomvonalát részesítik előnyben. Tóth Ferenc leszögezte: egyelőre még csak tervezik az M47-es gyorsforgalmi utat, az építkezés még nagyon messze van. Az új nyomvonal Komádi számára kedvezőbb, mert Békéscsaba és Debrecen felé is gyorsabb elérést jelent. A korábbi terv Nagyváraddal teremtett volna gyors kapcsolatot. Ez azonban a schengeni határ nélkül vajmi keveset érne. Egyébként, ha Románia szárazföldi közlekedésben is tagja lesz a schengeni övezetnek, a körösnagyharsányi határátkelőn keresztül gyorsan el tudják érni Nagyváradot.
CH
