Kegyeletsértő, szabályellenes temetés történt Hajdú-Bihar megyében

Értesüléseink szerint titokban, önhatalmúlag elvégzett temetés volt a minap az egyik hajdú-bihari településen. A történtek után azt is mondhatnánk, hogy az elhunyt hamvait tartalmazó urnát egy szűk rokoni kör „becsempészte” a temetőbe.

De hogy is történt?

Erről az egyik temetkezési vállalat területileg illetékes szakembere számolt be. Kérte, hogy a nevét ne említsük. – A temetőgondnok telefonon arról tájékoztatott, hogy egy hattagú, feketébe öltözött család egy már meglévő sírnál, annak félig lehúzott fedőlapja előtt áll, majd a hantba helyeztek egy urnát. Ezt követően a fedőlapot valamelyest visszahúzták, és koszorúkat helyeztek a sírra – kezdte a törtrénetet. – A gondnok odament, megkérdezte tőlük, mit csinálnak. Erre az egyik gyászoló csúnyán ráförmedt. A temetőgondnok az esetről értesítette a polgármestert, aki felvette a kapcsolatot a sírnál megjelentek hozzátartozóival, és rákérdezett, mi történt. Kiderült, titokban és rendkívül szűk körben végezték el a temetést. Lényegében csak az esemény reggelén kapott a család néhány tagja értesítést arról, hogy délelőtt 9 órára menjenek a falu temetőjébe. Ott derült ki számukra, hogy az elhunyt hozzátartozó hamvait tartalmazó urnát a már korábban eltemetett családtag sírjába teszik – fogalmazott.

A temetkezési vállalat képviselője elmondta, a családtagok rendetlenséget hagytak maguk után, a sírkőhöz tartozó fedlap lelógott a sírról, és az egész hant méltatlan volt egy elhunythoz, a temetőlátogatókat joggal botránkoztatta meg a látvány.

A szakember szavaiból az is kiderült, hogy a temetésről a hat családtagon kívül senki sem tudott, hivatalosan sem a hozzátartozókat, sem a temetkezési vállalatot, sem a temető személyzetét nem értesítették, ezért a hivatalos ügyintézés során az elhunytat a nyilvántartó rendszerükbe sem tudták bevezetni. A temetkezési cég munkatársa utólag beszélt a családtagokkal, akik elmondták, mélységesen szégyellik magukat a történtek miatt. Mint kiderült, a sírt a temetésen jelen lévő hat személy bontotta meg, ők ásták ki az urnának a helyet. A temetkezési vállalat képviselője reméli, nem lesz több ilyen temetés.

Költséges a temetőfenntartás

Kíváncsiak voltunk, ki és milyen előzmények után végezhet temetést egy sírkertben. Kari Irén, a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat vezetője elmondta, a temetőről a temetési szolgáltatást végző köteles gondoskodni. A köztemetőn belül az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállítójárművön történő szállításával, urnaelhelyezéses sírásással, sírhelynyitással, sírba helyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező.

– Ebből indulunk tehát ki, ezért nem végezhet bárki temetést. A temető üzemeltetőjével az önkormányzat szerződést kötött – beszélt a jogi és a közigazgatási háttérről Kari Irén, aki rávilágított arra, hogy a temetkezési és a sírhelymegváltási költségek valójában mi mindent fedeznek. – Egy temetőnek a kegyeleti és a hozzátartozók igényeinek, elvárásának megfelelő szinten tartása, a temető infrastruktúrájának fenntartása nagyon költséges tevékenység. Ennek fedezetére szolgálnak a temetkezési díjak, aminek híján nem tudnák működtetni, gondozott állapotban tartani a sírkerteket. Ezt szolgálják tehát valójában az ide vonatkozó jogszabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartani, beleértve a szolgáltatás díjainak kifizetését is. Mindezért cserébe az elhunyt hozzátartozója szerette nyughelyének egy rendezett, gondozott, szép környezetet kap 25 évre. Ezt követően ismét meg kell váltani a sírhelyet – fogalmazott.

Előfordult Debrecenben is

Az eset apropóján megkérdeztük az AKSD Kft.-t, Debrecen és több vidéki település temetőjének fenntartóját, az ott folyó temetésekért felelős társaságot. Domokos Csilla szóvivő közölte, amennyiben az elhunyt temetését a hozzátartozók nem vállalják, nem teljesítik, akkor az elhalálozás helye szerinti önkormányzat köteles gondoskodni a végtisztesség megadásáról közköltséges temetés formájában. A temetésre szánt keretösszeget minden esetben az elhalálozás szerinti település önkormányzata határozza meg, amely függ például attól, hogy hamvasztásos vagy koporsós temetésről van szó. A közköltséges temetés esetén a köztemetés helyéről és idejéről a végtisztességet megrendelő önkormányzat jegyzője értesíti a temetésre kötelezett személyt.

Domokos Csilla fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hagyatéki eljárás során a temetési költséget levonják, és kifizetik a település önkormányzatnak.

2016-2021 között az AKSD illetékességi területén évente 142 és 185 között volt a közköltséges temetések száma úgy, hogy az időszak közepén volt a több. Hasonló képet mutat a debreceni közköltséges temetés szám. Ez 103 és 150 között mozgott. A hamvasztásos és a hagyományos temetés aránya a megyeszékhelyen körülbelül 60-40 százalék a hagyományos javára, míg vidéken ugyanez az arány, csak ott több a hamvasztás utáni temetés.

– Sajnálatos módon előfordul olyan eset, amikor a köztemetőben engedély nélkül helyezi örök nyugalomra a hozzátartozó az elhunyt hamvait – beszélt az AKSD működési területén is előforduló sajnálatos esetekről Domokos Csilla. – Ezzel az illető több szempontból is sérti a temetkezési törvényben foglaltakat, ugyanis engedély nélkül nem lehet közterületen, így a köztemetőben sem hamvakat elhelyezni, ez jogszabályellenes. Abban az esetben is engedélyt kell kérni az illetékes hatóságoktól vagy a terület tulajdonosától (kezelőjétől), ha az elhunyt végakarata szerint a hozzátartozók a természetben kívánják elhelyezni a hamvakat – mondta.

A szóvivő hangsúlyozta: a köztemető üzemeltetőjének a nyilvántartás pontossága miatt rendelkeznie kell minden ott nyugvó elhunyt halottvizsgálati bizonyítványával, amely abban az esetben nem valósulhat meg, ha az elhunyt hamvait, földi maradványait az üzemeltető tudta nélkül egy meglévő sírba, vagy akár temetőparki virágágyásba helyezik el.

Mint mondta, a leggyakoribb eset az, amikor a már meglévő sírba történő temetés alkalmával derül csak fény arra, hogy a nyilvántartásba vett elhunytnál több nyugszik az adott sírban. Például a sír felnyitásakor a két koporsóban nyugvó fölött egy urnát is találnak a munkatársak. Ilyen esetben derül ki, hogy a hozzátartozóknak erről tudomásuk volt. A temetkezési törvény kitér arra is, hogy amennyiben a hozzátartozó úgy nyilatkozik, hogy elviszi a hamvakat, akkor neki biztosítania kell más családtagok, személyek számára a kegyeletük lerovásának lehetőségét.

2025-től jöhet a szociális temetés

2014-ben tervezte bevezetni a kormány az úgynevezett szociális temetkezést, az új határidő – immár többszöri halasztás után – 2024. december 31. A szociális temetésben az állam ingyenesen adna a rászorulóknak sírhelyet, koporsót vagy urnát. Ennek fejében a rokonságnak, baráti körnek vagy az általuk megbízottaknak kell vállalni a sír kiásását, az elhantolást, de még azt is, hogy segítenek az elhunytnak a temetésre való előkészítésében.

CH