Ismét „Selyembojt” lehet Bojt. Úgy, mint régen

Nagyon hosszú ideig zsáktelepülés volt Bojt. Ez az állapota jó két évtizeddel ezelőtt megszűnt, sőt most már autópálya melletti falunak is mondhatjuk annak ellenére, hogy ide nincs sztráda le- és felhajtó, van viszont a szomszédos Nagykerekinek és a két faluval odébb lévő Gáborjánnak. Az autópálya közelsége, Nagyvárad szomszédsága – karöltve a sok évtizeden át ugyancsak hátránynak számító országhatár-közeliséggel – mára egy sajátos, de mindenképpen előremutató fejlődési utat jelölt ki Bojtnak.

A korábbi közel egyórányi kocsikázás helyett a sztrádán 40 perc alatt Debrecenben lehet lenni, így napi szinten sem megterhelő az ingázás. Bereginé Szegedi Hajnalka polgármestertől tudjuk, Bojtról többen járnak a BMW-gyár építkezésére, no meg tízen-tizenketten Nagyváradra.

Ha nagy bevásárlásról van szó, nem Berettyóújfalu vagy Debrecen az úti cél, hanem Nagyvárad. Annál is inkább, mert a közeli nagyváros ipari parkjában Bojtról is dolgoznak, és a fizetésük mellé havi 50 ezer forint cafetériát kapnak, amelyet az ottani nagy bevásárlóközpontokban tudnak levásárolni. A falu sajátos helyzetével van összefüggésben az is, hogy megállni látszik a gyors népességfogyás. Több évtizeddel ezelőtt még közel ezerötszázan éltek Bojton, az 1990-es évek elejétől a közelmúltig mintegy megfeleződött a lélekszám, jelenleg 626 lakosa van a falunak. Életvitelszerűen azonban nem él ott mindenki, ugyanis Bojtra is „rátaláltak” az országhatár túloldaláról, főleg a nagyváradi panellakásokból kiköltözők, akik közül jó néhányan csak hétvégi háznak használják a Bojton megvásárolt ingatlant. Vannak azonban, akik életvitelszerűen is itt élnek. Ez a felfokozott érdeklődés a falu ingatlanpiacára úgy hatott, hogy felértékelődtek a bojti házak, többszörösére nőtt az áruk.

Ennek hatására a korábban jellemzően idetelepülő halmozottan hátrányos helyzetűek már nem tudnak vásárolni, esetleg csak nagyon leromlott állagú, felújításra szoruló épületet.

Megfordult a trend, és egy biztosabb egzisztenciával rendelkező, jobb anyagi helyzetben lévő réteg kezdett Bojton ingatlant vásárolni, ami a település jövője szempontjából mindenképpen örvendetes. – Az autópálya adta gyorsabb közlekedési, valamint a sok és sokféle munkahely lehetőségét kihasználva, a korábban legfeljebb csak közmunkából élő hátrányos helyzetű lakosok is kezdik belátni, hogy dolgozniuk kell. És el is járnak dolgozni, de itt élik az életüket, rendbe hozzák a lakóházaikat, és látják, hogy ha dolgoznak, akkor haladnak is előre. Erre büszke is vagyok! Örülök, hogy máshonnan is érkeznek, de annak még inkább, hogy a régóta Bojton élők átadják az itteni szokásokat az idetelepülőknek, ismerik és segítik is egymást, és életük ezáltal jelentős változáson megy keresztül – foglalta össze a Bojton tapasztalható az előremutató változást a falu polgármestere.

Klíma száraztésztából és seprűből

Az, hogy a bojti lakosok mindinkább az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak, mutatja a közmunkások számának drasztikus csökkenése is. Bereginé Szegedi Hajnalka elmondta azt is, hogy amikor 2016-ban (időközi választáson – a szerk.) polgármesternek választották, az önkormányzatnak 116 közmunkása volt, míg jelenleg 40. Arra is büszke, amit csinálnak. Náluk száraztészta készítés, varroda, seprűkötés, kosárfonás, állattartás és növénytermesztés szerepel a palettán. Mindebből van a falunak egy kis bevétele, amit vissza tudnak forgatni a dolgozók rezsijébe, valamint Bojt fejlesztésére. Ebből vették a térfigyelő kamerákat, az intézményeikbe a klímát. A közfoglalkoztatottak a települést is rendben tartják. A helyi adóbevételük minimális, néhány millió forint évente. Ezt is falufejlesztésre fordítják, például az önkormányzat tulajdonában lévő egyik területet ebből kerítették körbe.

Hatalmas napelempark

– Bojt benne van a Belügyminisztérium által életre hívott, 300 hátrányos helyzetű település lakóinak életminőségét javító úgynevezett Felzárkózó Települések Programban – folytatta a polgármester. – Tárgyalásban vagyunk a Máltai Szeretetszolgálattal a falu nehezebb helyzetben lévő lakosságát támogató program megvalósítása érdekében. Az önkormányzat földjén egy 1,4 hektáros napelempark épül, az ott termelt energia pedig a bojti nyugdíjasokat, hátrányos helyzetűeket segíti. Feltöltő kártyás villanyórával látják el az ingatlanokat, és a tervek szerint havonta egy bizonyos összegű energiatámogatást, továbbá egy fűtésre és világításra is alkalmas hősugárzó panelt kapnak a háztartások. Ebben az évben elkészül a napelempark, jövőre pedig igénybe vehető lesz a támogatás. Egy másik, már megvalósult projektben egy alapítvány által jelenlétpontot alakítottak ki. Első körben a 0-3 éves korú gyermekeknek a megsegítésére, a fejlődésük biztosítására, mindennapjaik könnyítésére. A támogatás felmenő rendszerű. A szülőknél a szemléletváltás elérése a cél, ami a gyermekek életminőségjavításában nyilvánul majd meg. Ugyancsak a Felzárkózó Települések Program révén 300 darab kültéri vécét, 15 kályhát, valamint élelmiszercsomagokat kaptak a rászorulók a múlt év karácsonyán – részletezte Belügyminisztérium Felzárkóztató Programját Bereginé Szegedi Hajnalka polgármester, aki beszélt az önkormányzat fejlesztési programjairól is.

Folyamatosan kihasználják a pályázati lehetőségeket, tavaly a TOP Plusz pályázat támogatása révén felújították az óvoda kerítését és annak udvarán a térköveztek, folytatták a belvízelvezető rendszer kiépítését, korszerűsítését a Rákóczi utca és a Kossuth utca egy részén, továbbá elkezdték a kondipark kialakítását, amit az idén szeretnének átadni.

A Magyar Falu Programban egy falubuszt szereztek be. A jármű a falugondnoki szolgálat munkájához nélkülözhetetlen, sokrétű feladatot lát el, többek között segíti a gyógyszerbeszerzést és az, ha szükséges, orvoshoz is elszállítja a betegeket. A Bojt Községért Alapítvánnyal közösen hosszú évek óta megrendezték a Piknik mozi eseményt. Ez a körzetben egy különlegesség, a közösségi parkban egy felfújható, 9x7 méteres nagyságú mozivászonra filmet vetítettek, amit természetesen ingyenesen lehetett megnézni. Erre az eseményükre nagyon büszkék, mert legutóbb 12 településről jöttek Bojtra mozizni. Az alkalomra 12 kiló lisztből készítettek kürtős kalácsot, azzal vendégelték meg a filmvetítésre érkezőket.

CH