Hány zsidó él Magyarországon, és hány cigány?

Egy felmérés szerint a lakosság túlbecsüli a magyarországi cigány, zsidó, kínai, arab és afrikai emberek, valamint a Magyarországon élő határon túli magyarok arányát. A Tárki által 2011 áprilisa és júniusa között végzett kérdőíves országos, reprezentatív kutatásból kiderül, hogy egy átlagos felnőtt szerint Magyarország lakosságának körülbelül hetede-ötöde roma, 10-12 százaléka zsidó, illetve ugyanennyi határon túli magyar, 6 százaléka kínai, 2-2 százaléka arab, illetve afrikai - olvasható az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban. A Tárki honlapjára most került föl a tavalyi felmérés összegzése.

Kisebbségben?

A válaszadók - mint a kutatók írták - mindegyik csoportot jelentős mértékben túlbecsülik; a különböző tudományos becslések szerint összesen körülbelül 15 százalék az említettek tényleges aránya. Mint ismertették, a válaszadóknak maguktól kellett megbecsülniük, hogy vajon a 10 milliós lakosság hány százalékát alkotják a fenti csoportok tagjai. Ennek következtében extrém magas arányokat vélelmező válaszok is születtek. Ha a kérdésre adott első, őszinte és nyers válaszokat vennék alapul a lakosság társadalomképének megrajzolásához, akkor azt a megállapítást tehetnék: az emberek tulajdonképpen kisebbségben látják a "vizsgált csoporttagsággal nem rendelkezőket" Magyarország lakosságán belül - írták. Rámutattak, az első felindulásból született, és extrém módon magas arányokat mutató válaszok azonban kevésbé a válaszadó tényleges észlelésén alapulnak, inkább a válaszadó azon véleményét fejezik ki, hogy az adott csoportba tartozókból szerinte "túl sok" van az országban.

Mennyi?

A felmérés szerint a kérdezettek között sorrendben leginkább a cigány, a zsidó és a határon túli magyarok magyarországi arányának becslésében mutatkozik nagyobb fokú szóródás. Az említett három csoport esetében jelentősebb mértékű azoknak a válaszadóknak a hányada, akik szerint a 10 százalékot is meghaladják ezen csoportok Magyarországon belüli arányai. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak részesedésének megbecslésében már nagyobb egyetértés látható a lakosságon belül: 10-ből 7 megkérdezett véli úgy, hogy ez utóbbi három csoport tagjai a magyarországi népesség legfeljebb 10 százalékát teszik ki.

A jobb anyagi helyzetűek jobban becsülnek

A Tárki mérése szerint az egyes pártok szimpatizánsai között egyedül a határon túli magyarok arányának megbecslésében található különbség: a Jobbik-szavazók valamivel alacsonyabbra becsülik ennek a csoportnak az arányát a többi párt szavazóihoz képest.
A Tárki szerint a kérdezettek társadalmi-gazdasági helyzetétől függ leginkább, hogy magasabbra vagy alacsonyabbra becsüli valaki az egyes csoportok lakosságon belüli arányát. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi helyzetűek, ha kevéssel is, de jellemzően szignifikánsan alacsonyabb százalékot tippeltek az említett csoportok arányára, mint a kevésbé iskolázott, kevésbé jó anyagi helyzetű válaszadók - olvasható a tájékoztatóban.

A Tárki kérdőíves kutatásában háromezer felnőtt vett részt.