Hajdúhadház a szabadság és az önrendelkezés városa

Ez a város tudja, honnan jött, és azt is, merre tart – így foglalható össze Hajdúhadház történetének lényege. Erős közösség, történelmi öntudat és következetes munka találkozik itt – ahogy Tasó László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő fogalmazott: – Az emberek itt szeretik egymást, és ebből születnek az eredmények – mondta.
Hajdúhadház december 12-én ünnepelte a város napját. A rendezvénysorozat hagyományosan a Bocskai téren kezdődött, ahol a fejedelem lovasszobránál tartott megemlékezésen Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. – Amit Bocskai István a hajdúknak adott, az ma is meghatározza az itt élők életét – hangsúlyozta. A koszorúzás előtt elmondott beszédében felidézte: a szabadságért és a haza védelméért harcoló hajdúk földet, otthont és jogokat kaptak, ebből született meg a hajdúság összetartó ereje. – Ma nem pusztán egy történelmi alak előtt tisztelgünk, hanem közös küzdelmeink és örökségünk előtt is – fogalmazott. Szavai szerint Hajdúhadház méltó örököse ennek a hagyománynak, az itt élők szorgalma és tenni akarása ma is erőt ad, az adventi időszak pedig különösen felerősíti az összetartozás és a béke üzenetét.
A program a Városháza dísztermében folytatódott, ahol Torday Zoltán prímás hegedűjátékával vette kezdetét az ünnepi képviselő-testületi ülés. A megnyitón elhangzott: a város napja nem csupán ünnep, hanem alkalom arra is, hogy a közösség számot vessen múltjával és jelenével. Felidézték, hogy Bocskai István győztes szabadságharca után, 1605. december 12-én adták ki a korponai kiváltságlevelet, amely nemcsak jogokat és földet biztosított a hajdúknak, hanem kötelezettségeket is rótt rájuk. A hajdúk fegyverrel és hűséggel szolgálták a hazát, cserébe önállóságot kaptak – ez az alapító mozzanat rögzítette a közösségben a függetlenség és a kitartás eszméjét.
Csáfordi Dénes polgármester történelmi visszatekintéssel nyitotta meg hivatalosan az ülést. Felidézte Bocskai István szerepét, a hajdúknak adományozott nemesi kiváltságokat és azt, hogy lakóhelyül több település mellett Hadházat is kijelölte a fejedelem. – A hajdú lét kulcsszavai a szabadság, a kiváltság és a szolgálat voltak, ezeknek ma is irányt kell mutatniuk – hangsúlyozta, hozzátéve: jogok csak kötelezettségekkel együtt értelmezhetők. Mint mondta, a hajdúk önrendelkezése a mai önkormányzatiság előképe, a kiváltságokat magas szintű katonai teljesítményükért kapták, Bocskai pedig a működés feltételeit is megteremtette földdel és településsel. A polgármester végigtekintett Hajdúhadház történelmi küzdelmein a Rákóczi-szabadságharctól 1848–49-en, a világháborúkon és 1956-on át a rendszerváltásig, kiemelve: a város mindig megküzdött az önrendelkezésért. – Hajdúhadház ma is a fejlődés útján halad. Ez hatalmas kihívás, de közös munkával sikerül – mondta, felidézve az elmúlt másfél évtized fejlesztéseit, az utak és a piac megépítését, valamint a városrészek megújulását. – Városunk születésnapján emlékezzünk tisztelettel őseinkre, halljuk meg üzenetüket: építsük tovább Hajdúhadházat, és legyünk büszke hadháziak – zárta gondolatait.
Tasó László beszédében a közösség erejét állította középpontba. – Az emberek itt szeretik egymást. Ahhoz, hogy Hadház ilyen eredményeket érjen el, erre a szeretetre van szükség – mondta. Szerinte a következő évtizedek azon múlnak, lesznek-e olyanok, akik megélik hagyományaikat, kötődnek elődeikhez, és a múltból építkeznek tovább. Felidézte a hajdúk honvédő, szabadságszerető szerepét, valamint azt, hogy a térség mindig küzdött, célokat tűzött ki, és ez vitte előre. Méltatta a 2010 utáni időszakot, Csáfordi Dénes polgármester és csapata munkáját, majd a fiatalok felelősségéről, a család és a haza szeretetéről, valamint a béke megőrzésének fontosságáról beszélt. – Fejet hajtok Hajdúhadház közössége előtt: tartás, kurázsi és erő van itt, ahogy egykor a hajdúkban is – jelentette ki.
Az ünnepi képviselő-testületi ülés zárásaként Hajdúhadház önkormányzata a város napja alkalmából elismeréseket adott át. Polgármesteri Elismerő Oklevelet kapott Bartha András lelkipásztor, Batta-Lakatos Judit szociális gondozó és ápoló, Bálint Tibor táncos és táncoktató, valamint Égerházi Attila, édesapja, Égerházi Imre festőművész örökségének gondozója.
A Hajdúhadház Közösségének Szolgálatáért Elismerő Oklevelet Boros Ferencné Tornyi Edit óvodai dajka, Gáborné Kovács Erzsébet óvodai dajka, Lakatos József hivatali kézbesítő és Pató Miklósné szociálpolitikai ügyintéző vehette át.
CH



















































