Tizenötezren keresnek állást Hajdú-Biharban
Hiába csökkent egy év alatt az álláskeresők száma Hajdú-Biharban, továbbra is ezreknek jelent gondot az elhelyezkedés, miközben a munkáltatók folyamatosan keresik a megfelelő embereket. A nagyberuházások új munkahelyeket kínálnak, ám sok esetben olyan szaktudást és tapasztalatot várnak el, amellyel a nyilvántartott álláskeresők nem rendelkeznek. A megye munkaerőpiacának ellentmondásaira a kormányhivatal tájékoztatója világít rá, amelyet Pajna Zoltán elnök előterjesztésében október 30-án tárgyal a megyei közgyűlés Debrecenben.
A képzettség és az életkor
A kormányhivatal szeptember 20-i adatai szerint valamivel több mint 15 ezer nyilvántartott álláskereső volt Hajdú-Biharban, mintegy 1200-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez kedvező változás, a részletes adatok azonban már árnyaltabb képet mutatnak. Miközben az álláskeresők összlétszáma csökkent, a tartósan munkát keresők aránya emelkedett.
Csaknem minden második ember több mint egy éve szerepelt a nyilvántartásban.
Az elhelyezkedés egyik legnagyobb akadálya a képzettség és az életkor lehet. Az álláskeresők mintegy kétötöde legfeljebb általános iskolát végzett, és csaknem ugyanekkora arányt képviselnek az 55 évesek vagy idősebbek is. A két csoport természetesen részben átfedi egymást. Sokak számára ezért nem elegendő, hogy új munkahelyek létesülnek: megfelelő képzésre, segítségre és a munkáltatói igényekhez igazodó lehetőségekre is szükség lehet.
Közben az álláslehetőségek száma sem elhanyagolható. Szeptemberben több mint 11 ezer betölthető álláshely szerepelt a munkaügyi nyilvántartásban, és a munkáltatók több mint háromezer új munkaerőigényt jelentettek be. Az újonnan bejelentett helyek jelentős részéhez foglalkoztatási támogatást igényeltek.
A gyakorlat is számít
A nagyberuházások munkaerőigénye különösen jól mutatja, miért nem találkozik mindig az álláskereslet és a kínálat. Több ipari fejlesztés már a gyártósorok telepítésének, beüzemelésének és a dolgozók betanításának szakaszába jutott. Ehhez elsősorban villamos-, automatizálási, folyamat- és gépészmérnökökre, valamint gépész- és mechatronikai technikusokra van szükség. Az összeszereléshez is keresnek munkavállalókat, de sok esetben ott is feltétel a korábbi gyakorlat.
A kormányhivatal szerint a speciális technológiákhoz értő, összeszokott szakemberek helyére rendkívül nehéz magyar álláskeresőket közvetíteni. A beruházók ezért a beüzemelési munkákhoz gyakran külföldi munkavállalókat, köztük más országokban már tapasztalatot szerzett szakembereket alkalmaznak. Ez is érzékelteti, hogy a nyilvántartott álláskeresők magas száma önmagában nem jelenti a vállalatok munkaerőigényének kielégíthetőségét.
A probléma kezeléséhez a munkaközvetítés módszereinek megújítására is szükség van.
A foglalkoztatási főosztály maga is elavultnak tartja azt a gyakorlatot, amely elsősorban a végzettség és a foglalkozási besorolás alapján próbálja összepárosítani a munkáltatókat és az álláskeresőket. A szakemberek szerint az emberek tényleges készségeit, képességeit és munkatapasztalatát is alaposabban kell vizsgálni.
A hagyományos foglalkoztatási lehetőségek mellett továbbra is fontos szerep jut a közfoglalkoztatásnak, amelyben főként önkormányzatok, önkormányzati cégek és civil szervezetek vesznek részt. Emellett támogatott foglalkoztatással, képzésekkel és személyes tanácsadással is segítik az álláskeresőket. Külön figyelmet kapnak a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok, akiknek az önéletrajzírástól az állásinterjúra való felkészülésig nyújtanak segítséget.
A kormányhivatal ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a személyre szabott támogatásnak komoly kapacitásigénye van. A foglalkoztatási szolgáltatásokat végző munkatársak túlnyomó többsége hatósági feladatokat is ellát. A munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése így már nem csupán az, hány álláshely jön létre Hajdú-Biharban, hanem az is, hogyan juthatnak el ezekhez azok az emberek, akik jelenleg nem tudnak elhelyezkedni.
