Elhunyt a Déri Múzeum egykori igazgatója
2025. december 18-án elhunyt Selmeczi László, a Déri Múzeum egykori igazgatója. Temetése 2026. január 30-án lesz Szolnokon – közölte az intézmény január 21-én.
Selmeczi László középkorral foglalkozó régész-történész 1994-től 2002-ig volt a Déri Múzeum igazgatója. Szolnokon nevelkedett, a legendás hírű múzeumalapító, Kaposvári Gyula fogadott fiaként. Az ELTE bölcsészkarán történelem-néprajz-régészet szakon végzett és doktorált, majd Moszkvában tanult és egyesületi vízilabdázó is volt. Első munkahelye a szolnoki Damjanich János múzeum volt, ahol 16 évet töltött, az utolsó öt évet igazgatóként. Ekkor a fővárosba tette át székhelyét: a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi főosztályának múzeumügyért felelős vezetője lett alig 40 évesen. 1988-tól négy évig a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója volt. Mindemellett a kun kérdés első számú szakértőjének is számított régész-történész körökben.
– Ilyen sikeres hivatali karrierrel a háta mögött érkezett Debrecenbe a rendszerváltás utáni átalakuló időszakban. Itt hamar megtalálta az új barátait az egyetemen és a város kulturális életének jeles személyiségei között. Ebből a kapcsolatrendszerből alakult meg a félhivatalos Szellemi Szabadlegények Társasága, amely havonta tartott összejöveteleket a Déri Múzeum dísztermében – írták.
A Déri Múzeum kül- és belföldi kapcsolatait új irányba indította el a korábbi széleskörű ismeretségei alapján.
Horvátország, Szlovákia, Ausztria, Románia több nagy múzeumával kötött cserekapcsolati megállapodásokat szakmai és kulturális együttműködésre vonatkozóan. A fővárosi országos társintézményekkel is több cserekiállítási programot kezdeményezett.
– Jó volt vele nekünk, akiket bizalmába fogadott, együtt lenni. Szakmai kérdésekről csak szűkszavúan és lényegre törően lehetett vele beszélni. Az élet és a világ egyéb kérdéseiről viszont annál terjengősebben és szerteágazóbban megnyilatkozhattunk. Ebben nem voltak határok. Bármiről volt szó, mindenre fogékony volt. „Ember vagy!” – mentett fel mindenkit a belső szorongás érzése alól, aki valamilyen bensőséges lelki témában elakadt – írta Hajdú Zsigmond régész emlékezésében.
