Élelmiszerpazarlás: lassan, de megjön az eszünk
Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán. A tájékoztatás szerint a felmérés novemberben és decemberben 260 háztartás több mint 700 fogyasztójának adatait összesítette.
Az eredmények azt mutatták, hogy egy magyar évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ennek 36 százaléka megelőzhető lenne.
Ez a mennyiség 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160 000 forint felesleges kiadás évente egy négy fős család esetében – emelték ki.
Az élelmiszerpazarlás napjára időzített közleményben megjegyezték, hogy évek óta nem változik a leggyakrabban elpazarolt ételek listája: a készételeket (8,7 kg per fő évente) a zöldségek és gyümölcsök (4,5 kg) követik, majd a pékáruk (2,8 kg). A pazarlás legfőbb okai az elfeledett, megromlott élelmiszer és a túlzott bevásárlás vagy főzés.
Megjegyezték: pozitív fejlemény, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83 százaléka gondolja, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.
A javuló tendencia részben a fenntartható szemléletű új generáció, az étkezési szokások átalakulása, valamint a Maradék nélkül program évek óta zajló szemléletformáló munkája révén valósult meg – írták.
A Nébih hangsúlyozta, hogy a felelős élelmiszerfogyasztás és a hulladékcsökkentés nemcsak a családi költségvetést kíméli, hanem az EU hulladék-keretirányelvének 30 százalékos csökkentési célját is szolgálja a 2021-2023 közötti időszakhoz képest.
