Nagyhegyes: dúl a kerítésen belüli háború

Azt gondolhatnánk, egy szomszédvita két ember, legfeljebb két család ügye, Nagyhegyesen azonban a Nyugati utcában történtek rácáfolnak erre. Az elmúlt fél évben az épület két lakója látványosan és végletesen megromlott viszonyba került egymással, és a konfliktus hatása mára messze túlmutat a kerítésen: a környék feszültebb, az ott élők óvatosabbak, a téma rendre visszaköszön a falu egyik közösségi oldalán. Csősz Péter, Nagyhegyes jegyzője sem tud ennél biztatóbb kapaszkodót adni: szerinte ez klasszikus szomszédjogi helyzet, amelynek megoldását helyben, egymás között kellene megtalálniuk az érintetteknek – miközben a történet éppen attól ijesztő, hogy a felek már nem beszélnek egymással.

A helyiek úgy emlékeznek, a feszültség tavaly ősz elején hangoskodással indult: az egyik lakásból késő esténként felhangosított zene szólt. Aztán a kiabálások, a mindennapokba belemaró apró, mégis sokatmondó jelenetek következtek. A történet közben kézzelfogható nyomot hagyott: az egyik házrész homlokzatán és ablakain ma is ott vannak a különböző színű festék- és folyadékfoltok. Nem lehet úgy elmenni mellette, hogy ne akadjon meg rajta a tekintet.

Mindkét lakás csendes

A helyszínen járt a Cívishír újságírója is. Az egyik oldalon rendezett a környezet, a havat eltakarították, a bejárat és az előkert ápoltnak tűnt. A másik oldalon a legutóbbi havazás után letaposott hó borította a járdát, a portán belül pedig feltűnt az ablak és egy kerítéshez közeli fa között kifeszített fekete ponyva – mintha takarni, óvni, elrejteni próbálna valamit. A két lakást egy nemrég felhúzott, magas, sötétbarna fémlemez választja el: mint egy hirtelen felállított fal két élet között. A rendezettnek tűnő oldalon viszont a konfliktus jelei a legárulkodóbbak: az ablaküveg a szomszéd felől érkező „támadás” miatt fehér-rózsaszín festékes, a tető alatti deszkasor alja elszíneződött, a párkányt takarók fedik, rajtuk téglák, hogy a szél le ne kapja onnan. A homlokzaton többféle színű csorgásnyom fut végig, mintha valaki újra és újra „üzenne” a kerítés túloldaláról. A saroktól távolabbi porta kapuja kerékpárlakattal zárva, bemenni, az ott lakókkal beszélni egyik oldalon sem sikerült, csak az autónyomok árulták el a hóban, hogy a bejárót használják.

A környéken élők közül néhányan megszólaltak, de szinte mind ugyanazzal a félmondattal kezdték: nem az ő dolguk. Ódzkodva beszéltek, azt azonban elismerték: a szomszédvita egyre zavaróbb, és egyre inkább félnek attól, mi következhet még. Hallottak hangoskodást, emlegetnek átdobált anyagokat, és olyan történetet is, hogy valaki megpróbált meggyújtani valamit az udvaron. A félelem ilyenkor gyorsan konkréttá válik: mi lesz, ha egyszer nem csak füst lesz belőle, hanem láng, és a gázvezeték közelében történik baj? – Attól félünk, hogy egyszer felrobban az egész környék– mondta egyikőjük, és ebben a mondatban benne volt minden, ami miatt ez már nem pusztán két ember ügye.

A bizonytalanságot az is erősíti, hogy a konfliktus okát senki nem érti. Többen állították: korábban jó volt a viszony a két szomszéd között, semmi nem jelezte, hogy egyszer majd fémlemezfal, ponyva és festéknyomok jelölik ki a határt. Most viszont a történtek miatt többször jelent meg a háznál a rendőrség, olykor a katasztrófavédelem is – és ettől a falu azt érzi, valami nagyon nincs rendben.

A jegyző véleménye

Csősz Péter jegyző szerint a szomszédvita 2025 szeptembere végén indult, és azóta sem csillapodott. A faluban sokan úgy beszélnek róla, mintha a zaklató személlyel „történt volna valami”, de hogy mi, arra senkinek nincs biztos magyarázata. A jegyző maga is találkozott a szomszédját zavaró féllel, és azt mondja: amikor beszélt vele, a nő teljesen normálisan viselkedett, semmi nem utalt arra, hogy baj lenne. Meghallgatta a másik oldalt is, és a felek egymástól függetlenül ugyanazt állították: korábban nem volt köztük olyan konfliktus vagy esemény, ami a jelenlegi helyzetet megmagyarázná.

A probléma mégis ott van, és nem csak a házfalakon. A községházára hivatalos panasz nem érkezett, a történet inkább a közösségi oldalak csoportjaiban él: bejegyzésekben, kommentekben, félmondatokban. Ezek azonban – a jegyző szavaival élve – nem szabályszerű beadványok, így nem lehet hivatalos eljárás alapja sem. Az elszenvedő fél ugyan kétszer is próbálkozott birtokvédelmi kérelemmel, de mindkét alkalommal formai okok miatt el kellett utasítania. Csősz Péter nem titkolja: szerinte a birtokvédelem ebben a típusú ügyben amúgy sem feltétlenül hatékony. A jegyző hangsúlyozza: ez nem települési szintű konfliktus, hanem egyetlen szomszédviszony története. Ráadásul „vita” sincs – hiszen a felek egyszerűen már nem kommunikálnak egymással. A kezdeti bejelentések csendháborításról szóltak, később viszont a sérelmet szenvedett fél a ház leöntéséről is beszámolt, és a jegyző szerint ennek a nyomai ma is látszanak. Elhangzott az is, hogy 

a hatóságokhoz mintegy 70 bejelentés érkezett, és 40-50 esetben tényleges kivonulás is volt: rendőrök, olykor a katasztrófavédelem is megjelent a háznál.

Csősz Péter megítélése szerint a történtek jellege akár a zaklatás tényállását is felvetheti, csakhogy a kulcskérdés mindig ugyanoda fut ki: a bizonyításra. A magánterület védelme miatt a hatóságok mozgástere eleve szűkebb, a vádemeléshez és a bírósági eljáráshoz szükséges bizonyítékok rögzítése pedig nehéz. A sértett fél kamerával is próbálkozhat, de csak adatvédelmi korlátok között: a saját ingatlanját védheti, a másik fél területét nem figyelheti korlátlanul.

Rendőrség, katasztrófavédelem

A nagyhegyesi ügyben ugyanazokkal a kérdésekkel kerestük meg a rendőrséget és a katasztrófavédelmet is: érkezett-e lakossági jelzés, jártak-e a helyszínen, ha igen, hányszor vonultak ki, a bejelentésekben szereplő körülmények mennyiben igazolódtak a helyszíni tapasztalatok alapján, milyen intézkedések történtek, és látnak-e olyan lehetőséget, amely a helyzet rendezését vagy a további kockázatok megelőzését segítheti.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság válasza szerint az ügyben a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya zaklatás vétség elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A rendőrség azt is közölte: a folyamatban lévő büntetőeljárás során a nyomozó hatóság minden felmerülő egyéb jogsértés megvalósulását vizsgálja. A konkrét részletekre – így például arra, hogy hány alkalommal vonultak ki, és a bejelentésekben szereplő körülmények milyen mértékben feleltek meg a valóságnak – nem adtak választ, arra hivatkozva, hogy a folyamatban lévő nyomozás részleteire vonatkozó adatot jelenleg nem áll módjukban rendelkezésre bocsátani. Általánosságban annyit rögzítettek: a rendőrség a vizsgált bűncselekmények tényállási elemeinek tisztázása érdekében minden szükséges, indokolt és lehetséges eljárási cselekményt foganatosít, és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel arra törekszik, hogy a további jogsértéseket megelőzze.

A katasztrófavédelem ezzel szemben konkrétan megjelölte, hogy 2025-ben egy alkalommal vonultak a helyszínre. Tájékoztatásuk szerint ott az ingatlan utcafronti kerítésének hosszvonalában a beton lábazat és a kerítéselemként szolgáló trapézlemez közé behelyezett fólia égett. Az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indult, a tűzeset körülményei jelenleg vizsgálat alatt állnak.