Eladná Hajdúböszörmény a Kálvineumot
Legalább egy évtizednyi vesszőfutást követően lemondani látszik Hajdúböszörmény városa az 1910-es években épült Kálvineum megmentéséről; a képviselő-testület júniusi ülésén az értékesítés mellett határozott azzal, hogy konkrét ajánlat esetén megszüntethető az épület helyi védettsége.
A Cívishír 2020 végén írt a lelkészárvák egykori fiúinternátusáról (bentlakásos iskolájáról), amely valaha fontos szerepet töltött be a város nagy múltú oktatásában. A Kálvineum később középiskolai kollégiumként, zeneiskolaként is működött, de az épület állagromlásával egyre nehezebb volt funkciót találni.
Ha csak 10 évet lapozunk vissza, 2014-ben felvetődött, hogy odaköltözik a járásbíróság. Majd többször érkeztek tárgyalni Budapestről, amikor a Földművelésügyi Minisztérium vidékre telepítése volt napirenden. A városvezetés ugyanis felajánlotta a célra a Kálvineumot. Végül a kormányzati szándék nem volt eléggé komoly, így ez a terv is kútba esett a védett épület megmentésére. A Kálvineum eredetileg a Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdona volt, őket is megkeresték, de a püspök jelezte, a felújítás és a működtetés várható magas költségei miatt nem vállalhatják a visszavételt. A Debreceni Egyetemmel folytatott tárgyalások hasonló okból futottak zátonyra.
2019 őszén az önkormányzatnak sikerült vagyonkezelési szerződést kötnie a Berettyóújfalui Szakképzési Centrummal, de egy évvel később visszaadták az épületet a fűtés korszerűtlensége és a magas rezsi miatt. Egy 2020 őszi bejárás alkalmával a városháza munkatársai megállapították: a tető helyenként hiányzik, emiatt ázik a födém, az ereszcsatornák javíthatatlanok, a homlokzat és a főbejárat körüli díszítő elemek (párkányok, pillérek) mállanak. Ezek javítása vagy elbontása a balesetveszély miatt haladéktalanul szükséges lenne. A fűtési rendszer elavult, télen 12-14 foknál nem volt melegebb a falak között. A felsoroltak miatt a épületet lényegében kiürítették, a mérőórákat leszereltették.
A júniusi képviselő-testületi ülésre készített előterjesztés szerint legutóbb olyan hazai vállalkozók keresték meg a városvezetést, akik turisztikai lehetőséget látnak az ingatlanban. Ők arra hivatkoznak, hogy az épületet jelen formájában (nagy belmagasság, keskeny helyiségek, kevés ablak, főfalak bontásának szükségessége) gazdaságtalan volna helyreállítani, viszont bontás és új épület felhúzása esetén vállalnák az eredeti homlokzat visszaépítését. Vagyis ilyen formában fennmaradhatna a Kálvineum mint építészeti emlék.
Az előterjesztés értelmében az ügyben az értékesítés volna a legköltséghatékonyabb megoldás, mert a felújítás önkormányzatra kigazdálkodhatatlan terhet róna az önkormányzatra. A képviselők végül úgy határoztak, hogy konkrét befektetői ajánlat esetén a városi főépítész intézkedjen a helyi védettség megszüntetéséről. Döntöttek ingatlanforgalmi értékbecslés beszerzéséről és arról is, hogy az ingatlan eladásakor a vevő számára kiemelt szemponttá tegyék a külső homlokzat megőrzését vagy újjáépítését.
Ratalics László
