Egyre több az idős a hajléktalanok között
Radikálisan emelkedik az idősek aránya a hajléktalanok között Magyarországon, egyre több hetven év feletti ember kerül ebbe az élethelyzetbe - állapította meg felmérésében a Február Harmadika Munkacsoport, amely május 22-én, pénteken ismertette jelentését Budapesten.
Győri Péter, a munkacsoport tagja, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke az immár 28. alkalommal, csaknem 7000 hajléktalan ember megkérdezésével 2025-2026-ban készített felmérés eredményeiről elmondta: az idős hajléktalanok arányának emelkedése szorosan összefügg az otthoni és intézményes ápolási rendszer összeomlásával, és azzal, hogy az érintettek nem tudják fizetni a rezsijüket. A jelenség erősödésében közrejátszik az is, hogy a kórházakban bezárták az ápolási részlegeket.
A munkacsoport jelentése szerint minden második megkérdezettnek leginkább pénzbeli támogatásra, minden negyediknek pedig élelmiszerre, ruhára vagy éppen ügyintézési segítségre lenne szüksége. Mintegy ezer válaszadó jelölte meg az ápolás-gondozás vagy a mentális segítségnyújtás szükségességét.
A jelentésből kiderül, hogy a hajléktalanok kétharmada nem vagy csupán részlegesen munkaképes. Munkaerőpiaci lehetőségeiket pedig erősen behatárolja, hogy még a munkaképesek is csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Győri Péter elmondta:
a hajléktalanok jövedelmi helyzete katasztrofális, többségük 50 ezer forint alatti összegből próbál megélni úgy, hogy jelentős részük adósságokkal is küzd. A pszichiátriai ellátásra szorulók aránya 30 százalékos, de az ő kezelésükhöz sincs elég szakember - tette hozzá.
A munkacsoport álláspontja szerint ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, szükség lenne az intézményrendszer újjáépítésére, a pszichiátriai betegek, függőségben szenvedők gondozására, a tartósan beteg, önmaguk ellátására képtelen emberek támogatására.
A csoport több konkrét javaslatot is megfogalmazott a hajléktalanok helyzetének javítására. Első lépésként szerintük törölni kellene az alaptörvényből a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, valamint a szabálysértési törvényből a hajléktalanságot kriminalizáló passzusokat.
Emellett a valósággal összhangba kellene hozni a szociális törvényt, és a hajléktalanokra is kiterjeszteni a támogatott lakhatási formát - mondta a további javaslatokról Győri Péter.
A munkacsoport egy szintre hozná az egyházi és civil szervezetek állami támogatását, és elengedhetetlennek tartja egy rekonstrukciós program kidolgozását a leromlott intézményhálózat felújítására.
