Debreceni Egyetem: új dékán a TTK-n
Július elsejétől Szabó Szilárd professzor, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) vezetését. Az új dékán célkitűzéseinek középpontjában a kar eddigi kimagasló nemzetközi és hazai eredményeinek megőrzése mellett az oktatás módszertani modernizációja, a hallgatói utánpótlás bázisának kiszélesítése, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek etikus és hatékony kiaknázása áll.
A Debreceni Egyetem egyik legmeghatározóbb, idén 77 éves múltra visszatekintő kara az elmúlt években a kutatás, fejlesztés és innováció egyik kiemelkedő regionális központjává fejlődött.
Kun Ferenc korábbi dékán vezetése alatt a kar kimagasló tudományos sikereket ért el: 6 szervezeti egysége büszkélkedhet az MTA Kiváló Kutatóhely címmel, jelenleg 10 HUN-REN kutatócsoport, 5 Lendület és 2 Élvonal kutatócsoport működik itt, a közelmúltban pedig 5 milliárd forint támogatást nyertek a kar kutatóműhelyei.
Itt a mesterséges intelligencia!
Ebbe a stabil, magasan kvalifikált környezetbe lép be új vezetőként Szabó Szilárd egyetemi tanár, a Földtudományi Intézet kutatója, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője. Az új dékán elismert akadémiai és nemzetközi beágyazottsága – kiemelkedő Google Scholar és MTMT hivatkozottsága, valamint az DE Földtudományi Doktori Iskolában betöltött vezetőhelyettesi szerepe – közvetlenül épül be a kar jövőbeli stratégiájába, különösen a fiatal tehetségek gondozásában.
Szabó Szilárd kiemelte, hogy drasztikus irányváltásra nincs szükség, sokkal inkább a meglévő értékek finomhangolására törekszik. Az egyik legfontosabb új elem a mesterséges intelligencia (MI) integrálása lesz mind az oktatásba, mind a kutatásba.
– Az eddigi kari vezetés iránya jó volt, én legfeljebb apró dolgokon szeretnék finomhangolni. Ilyen a mesterséges intelligencia kérdése is. Minden szaktudás megvan nálunk ahhoz, hogy ezzel több szinten foglalkozzunk. Nem az egyszerű MI-használatra gondolok, hanem az oktatást és kutatást segítő lehetőségekre: az oktató hol rövidítheti le a felkészülést, hogyan teheti interaktívabbá az órákat az e-learning rendszeren keresztül. Emellett a hallgatóknak meg kell tanítanunk a kritikai és etikus használatot is, hogy lássák a források ellenőrzésének fontosságát – hangsúlyozta.
Az új dékán saját szakterülete, a geoinformatika és a távérzékelés, révén nap mint nap a legmodernebb digitális technológiákkal és adatelemzéssel dolgozik. Ezt a technológiai szemléletet és módszertani fegyelmet kívánja vezetőként is meghonosítani. Az MI gyakorlati bevezetését célzott előadásokkal és workshopokkal tervezik segíteni, támaszkodva a dékán kiterjedt hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerére.
A TTK a kutatás területén az egyik legjobban teljesítő kar a Debreceni Egyetemen, ezt támasztja alá, hogy a legelismertebb nemzetközi kiadóknál megjelent Q1 és D1 cikkek száma kimagasló, és az elmúlt években is töretlenül emelkedett. Ezt a teljesítményt a továbbiakban is fontos megtartani, a tudományos kutatás magas színvonalának biztosítása és támogatása továbbra is a fő prioritás.
Komoly kihívást jelent ugyanakkor a demográfiai hullámvölgy és a hallgatói utánpótlás kérdése, amely országosan érinti a természettudományos képzéseket. Szabó Szilárd szerint a TTK szakjai a munkaerőpiacon a legértékesebb tudást adják, de ezt a fiataloknak is meg kell mutatni – méghozzá jóval a középiskola előtt.
– Valójában egy komoly utánpótlás-probléma előtt állunk, ha visszanézzük a születési számokat. A mi feladatunk az, hogy eljussunk egészen az általános iskolákig, mert a középiskolában már gyakran a tévesen nagyon jövedelmezőnek hitt szakmák felé specializálódnak a diákok. Meg kell mutatnunk, hogy a TTK szakjaival – különösen a mesterdiploma megszerzése után – kiváló piaci pozíciók és vezetői karrierutak érhetők el – részletezte.
A kar az elmúlt években az ipari igényekre reagálva folyamatosan bővítette képzéseit (elindult a biotechnológia, biomérnök, anyagmérnök és villamosmérnök alapszak, a geoinformatika, a vegyészmérnök és legutóbb az anyagtudomány mesterszak), mindezt pedig egyre modernebb infrastruktúra, például a most befejeződő Kémia Épület megújulása támogatja.
A munkaerőpiaci beágyazottság kulcsa a kar rendkívül sikeres duális képzési rendszere, amely 2016 óta folyamatosan bővül, és amelyet az új dékán még határozottabban kíván fejleszteni, hogy a hallgatók minél függetlenebbé válhassanak az anyagi körülményeiktől, és a tanulmányaikra fókuszálhassanak.
Az utánpótlást biztosítani kell
A hazai bázis mellett a nemzetközi láthatóság is a TTK egyik legnagyobb büszkesége: jelenleg több mint 100 ország mintegy 800 külföldi diákja tanul itt, főként a Stipendium Hungaricum program keretében. Ezen a téren Szabó Szilárd modern, alulról építkező online marketingstratégiát és blog jellegű, kézzelfogható tudományos tartalmakat tervez bevezetni a fiatalok által preferált felületeken (például Instagram), valamint a LinkedIn szakmai csoportjaiban.
A kar jövőjének harmadik kritikus pillére a tudományos utánpótlás biztosítása és a PhD-hallgatók megtartása. Az új dékán doktori témavezetői rutinja és az intézetigazgatóként szerzett tapasztalata révén pontosan látja a fiatal kutatók nehézségeit, és strukturális megoldást javasol.
– Óriási probléma a szakember-utánpótlás, kevesen akarnak doktori fokozatot szerezni, mert a kezdő ösztöndíjak mellett nem látják biztosítottnak a jövőjüket. A célom az, hogy anyagilag is motiváljuk a legtehetségesebbeket, a jelenlegi támogatási lehetőségek megtartása mellett új lehetőségek megteremtésével – összegezte Szabó Szilárd.
A TTK a nevében viselt technológiai jelzőhöz hűen a jövőben is az alapkutatások és a közvetlen ipari kutatás-fejlesztés (K+F) egyensúlyára törekszik. A debreceni és országos nagyvállalatokkal ápolt kiterjedt kapcsolatok révén a kar készen áll arra, hogy Szabó Szilárd vezetésével a régió gazdasági motorjának legfőbb innovációs és szakember-utánpótlási bázisa maradjon.
