Mongol állami kitüntetés a debreceni kutatónak
Rendkívüli nemzetközi elismerésben részesült Sramkó Gábor, a Természettudományi és Technológiai Kar adjunktusa: a Mongol Oktatási Minisztérium Kiváló Oktató állami kitüntetéssel jutalmazta a mongol-magyar kapcsolatok fejlesztéséért és az ottani oktatásért végzett munkáját. A veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai védelmével foglalkozó biológus-kutató a legmagasabb szakmai elismerést kapta meg, amelyet külföldieknek csak rendkívüli esetben ítélnek oda.
Sramkó Gábor evolúciós genetikus, a DE TTK Biológiai és Ökológiai Intézet Növénytani Tanszékének adjunktusa. Kutatói munkássága középpontjában a molekuláris filogenetika és filogenomika, valamint a növényi és állati fajok evolúciótörténeti rekonstrukciója és védelme áll.
Kutatócsoportjával 2022 óta végez kutatásokat Mongóliában tudományos mobilitási ösztöndíjjal, ahol a közös evolúciós genomikai vizsgálatok mellett a helyi kollégák képzésére is nagy hangsúlyt fektetnek.
- A mongol partner kérésére a közös evolúciós genomikai kutatások mellett folyamatosan tartottunk workshop-jellegű képzéseket is számukra. Munkatársaimmal mindig alázattal, egyenrangú partnerként adtuk át a tudásunkat. Mivel külföldieknek nagyon ritkán ítélik oda ezt a díjat, úgy gondolom, ennek a közvetlen és odaadó szakmai együttműködésnek szól az elismerés
– fogalmazott Sramkó Gábor.
Biológus-ökológusként a szakember az evolúciós genetikára, vagyis a DNS-be írt információk megfejtésére specializálódott. A mikroléptékű evolúció vizsgálata közvetlenül segíti a veszélyeztetett élőlények természetvédelmi kezelését. Mongóliában többek között egy ritka kökörcsinfaj rendszertani helyzetét tisztázták, legikonikusabb célfajuk pedig a mongol szajga (tatárantilop), amelynek genetikai szerkezetét egy Debreceni Egyetemen tanuló mongol PhD-hallgatóval közösen tárják fel.
- A célunk az, hogy a Mongóliában most is élő, mintegy 15 ezer egyedre becsült szajgapopuláció mikroevolúciós viszonyait jobban megismerjük és a mongol természetvédelem asztalára olyan információkat tegyünk le, amelyek alapján hatékonyabban tervezhetik meg e kiemelten fontos faj védelmét
– hangsúlyozta az adjunktus.
A kutatási módszertan az utóbbi időben az egyes DNS-szakaszok felől a teljes örökítőanyag, a genom feltárása felé mozdult el. A szajga esetében jelenleg egy referencia-genom előállításán dolgoznak, amellyel feltérképezhetővé válik a populációk helyi alkalmazkodása és genetikai diverzitása.
- A hosszabb távú és távlati célunk egyértelműen az, hogy a vadon élő, nem-modell élőlényekben minél inkább meghonosítsuk és elterjesszük a teljes genomon alapuló vizsgálatokat Magyarországon és a nemzetközi partnereinknél egyaránt – tette hozzá a kutató.
