Ázsiaiak Hajdúsámsonban: vizsgálódott a hatóság, csak nem pont ott, ahol kellene

Ahogy felkel a Nap, úgy kezdődik mozgolódás az egyik hajdúsámsoni telephelyen. A magas fákon, kerítésen túli épületekben égnek a lámpák. Hat óra tíz perckor egy busz hajt be. Az utcáról is látszik: mellényes, munkavédelmi sisakos férfiak indulnak a jármű irányába. Negyedóra elteltével a busz kihajt 55-60 ázsiai vendégmunkással. A debreceni déli ipari park felé tartanak. Így zajlik ez nap mint nap. Immár hónapról hónapra.

A kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági hiányosságokat tárt fel

Tavaly októberben írtunk arról, hogy a hajdúsámsoniak ázsiai vendégmunkásokat láttak a településen, és e miatti nemtetszésüket jelezték a közösségi médiában. A Cívishírnek az önkormányzatnál annyit mondtak, hogy a telephely tulajdonosa bérbe adta a területet egy másik cégnek, a bérbeadó pedig nem végez szálláshely-szolgáltatási tevékenységet. Az önkormányzat hivatalból hatósági eljárást indított az esetleges jogsértések feltárására.

Január 9-én érdeklődtünk, hogy mire jutottak. A február elején érkezett válaszukból kiderült: a helyiek által „Rektor tanyaként” emlegetett telephely öt épülete közül – 2023 októberében-novemberében, amikor az eljárást folyt – csak kettőben vizsgálták a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, és annyit állapítottak meg, hogy azokban ilyen kereskedelmi célú tevékenység nem folyt. Hozzátették, az eljárásba más szervezeteket is bevontak az esetlegesen szükséges – és a hatáskörükbe tartozó – eljárások lefolytatására. Szemeteléssel, rendzavarással, hangoskodással, egyéb jogszerűtlenségekkel kapcsolatos bejelentés nem érkezett. A város közbiztonsága, emelték ki, továbbra is megfelelő.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnál úgy reagáltak, a szálláshely-szolgáltatás tekintetében minden esetben a jegyző megkeresésére járnak el. Jelen esetben dr. Danku József azzal kereste meg őket, hogy végezzenek közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést a telephely két épületében. A vizsgálatok célja a szálláshely-szolgáltatási tevékenységre való alkalmasság vizsgálata volt. Megállapították: az épületek közegészségügyi-járványügyi szempontból megfelelőek, azonban a konyhában élelmiszerlánc-biztonsági hiányosságokat tártak fel. (A kormányhivatalnak egyébként nem hatásköre vizsgálni, hogy az adott ingatlanban szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatnak-e).

Kettőből kettő

Először február 9-én reggel látogattunk el a telephelyhez. Ekkor azonban nem érkezett busz a munkásokért, mert a kínai holdújévre sokan hazautaztak, így a szállításukat leállították pár napra. Ennek ellenére fél 7-kor felbukkant egy ázsiai, aki rövid telefonálás után kocogni indult a belváros felé. Fél órával később egy másik férfi is elindult abba az irányába. Nem sokkal ezután egy harmadik ázsiai is feltűnt, papucsban sétálgatott picit, de hamar visszament az épületek közé. Február 19-én visszatértünk, akkor voltunk a tanúi annak, ahogyan dolgozni indul a körülbelül 60 ember. Csendben, fegyelmezetten, rutinosan felszálltak a buszra, amely meg sem állt egy, a déli ipari parkban folyó építkezésig.

Egyértelmű volt, mit kell vizsgálni

A rákövetkező napon hivatalában kerestük fel a jegyzőt, dr. Danku Józsefet, hogy megtudjuk: miért csak két épületet ellenőrizték, holott a telephelyen öt található. Ráadásul információnk szerint éppen azt az épületegyüttest nem vizsgálták, ahol a legtöbb ázsiait szállásolták el. Dr. Danku József ezt azzal magyarázta, hogy ők csak a tulajdonos által hivatalosan bérbe adott két épületet nézték át, a tulajdonos azt nyilatkozta, hogy a többi épületet nem az adott cég bérli. – A munkásszálló jogszabályi feltételei, körülményei nincsenek szabályozva. Ezért nem is tudtunk szabálysértést megállapítani. Ha nincs rá jogszabály, hogy lehetne jogsértést megállapítani? – kérdezett vissza.

Ismételten rákérdeztünk: miért nem nézték át az összes épületet? Dr. Danku József szerint azért, mert egyértelműen megállapítható volt a terület tulajdonosának nyilatkozata és a bérleti szerződés alapján is, hogy melyek vannak bérbe adva, és melyek azok, amiket „továbbra is Rektorék használnak, vagy esetleg másnak van bérbe adva", tehát „egyértelmű volt", melyik épületeket kell vizsgálni.

A tudomásunk szerint a legtöbb vendégmunkás által lakott épületegyüttesre vonatkozóan a jegyző azt mondta: az – nem kulcsra, de – be volt zárva, ezért bennük fel sem merült a gyanú, hogy ott bárkik el lennének szállásolva. Arról tudtak – folytatta –, hogy külföldiek „minimális számban" (tizenpáran, legfeljebb húszan) jelen vannak, de arra „nem gyanakodtak, hogy ennél sokkal több ember lenne eldugva a telephelyen". – Úgy gondolom, jogilag teljes körűen eljártunk, végigmentünk minden érintett épületen. Nem volt elzárva előlünk semmi – sorolta, hozzátéve, az ellenőrzés idején, azaz 2023 októberében 4-5 külföldi volt a konyhában. Ezért is keresték meg többek között a népegészségügyet, az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi hatóságot.

Videóra vették a szállítást

A jegyzőt szembesítettük egy videófelvétellel, amely nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a vendégmunkások már tavaly szeptemberben nagy számban jelen voltak a telephelyen. Egy helybeli ugyanis rögzítette ezt, és elkísérte az autóbuszt a már említett debreceni gyárépítésig. Így érthetetlen a jegyzőnek az a hivatkozása, hogy nekik csak tizenvalahány ázsiairól van tudomásuk. Dr. Danku József minderre úgy reagált: – A buszoztatásról pletykaszinten tudtunk. Az általunk tavaly ellenőrzött épületek egyikét egyfajta szállásként, a másikat valamilyen gyártótevékenységre használták. A harmadik épületben, de ezt már nem vizsgáltuk, műszaki berendezések voltak. Ezt az ablakon keresztül is láttam. Erről a bérbeadó emlékeim szerint úgy nyilatkozott, hogy azt az ingatlant ő használja vagy valamilyen cégnek adta ki raktározásra. A többiről azt mondta, azok nincsenek bérbe adva. Nem titkoltak semmit, a szállítás se volt titok – közölte.

A jegyzővel tisztáztuk: az általuk ellenőrzött épületekben tapasztaltakat nem vitatjuk, de az igenis fontos, hogy a telephely egészén pontosan mennyien vannak elszállásolva. Betartják-e a közegészségügyi szabályokat? Mennyi mosdó, vécé áll rendelkezésre? A jegyző olvasatában ez azonban „magánterület, valahol ezt is szem előtt lehet tartani", továbbá nem vitatta azon felvetésünket, hogy a magánterületen is eljárhat a hatóság.

Megfontolás tárgya az újabb eljárás

Ha azonban szeptemberben és februárban is mintegy 60 külföldi lakott a telephelyen – hiszen erről mi magunk is meggyőződtünk –, akkor honnan került fel az autóbuszra plusz negyven ázsiai? – Na igen! – reagált dr. Danku József, aki szerint annak van jelentősége, hogy ki engedélyezi a vendégmunkások itt-tartózkodását – válaszolta a jegyző. Kiemelte, végesek a kapacitásaik, nem tudják átnézni az egész települést, azt, hogy kinél vannak jogosan vagy jogtalanul, bármilyen formában külföldi vendégmunkások. Úgy fogalmazott:

megfontolás tárgyát képezi, hogy tudnak-e újabb hatósági eljárást indítani, és egyáltalán, várható-e jogszabályi változás a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben.

– Szem előtt van a dolog, jogilag kell értékelni, teszünk-e valamit, és mit – tette hozzá. Elismerte, a helyzet számos hatóságot érinthet az önkormányzattól függetlenül. Kiemelte: erről a 60 fős csoportról nem hivatalos információja se volt. A jegyző beszélgetésünk során állította, ő maga nem látott ázsiaiakat a városban, holott éppen ennek a telephelynek a közelében lakik. – A magam részéről úgy érzem, az eljárásban mindent megtettünk, minden hatóságot megkerestünk, nyugodt szívvel aludtam, hogy lezártuk az ügyet.

Már augusztusban jelezték, 50-60-an vannak

A jegyző megjelenés előtt kérte a cikk önkormányzatra vonatkozó részének átolvasását. Elküldtük neki, és egy állítólagos ellentmondást vélt felfedezni. Azt írtuk, dr. Danku Józsefnek „a 60 fős létszámról nem hivatalos információja se volt. Ennek ellentmond, hogy a problémáról már a tavaly nyári testületi ülésen is szó esett, és az erről szóló jegyzőkönyv elérhető Hajdúsámson honlapján”. A jegyző meglátása szerint azonban az ok-okozati sorrend nem fedi a valóságot, hiszen „(1) még nem hivatalos információnk sem volt, utána (2) esett szó a nyári testületi ülésen a dologról és (3) utána – megvizsgálva a helyzetet – hivatalból indítottunk eljárást, bevonva számos szakhatóságot” – írta.

Ezzel szemben a február 20-i beszélgetésünkkor szó szerint az mondta: "ezeknek az új információknak a szemszögéből – nekem még nem hivatalos információm sem volt erről a 60 fős létszámról – mérlegelni kell, hogy mit teszünk és hogy teszünk az elkövetkező időszakban".

Az augusztusi testületi ülés jegyzőkönyve itt látható:

Sámsonkertben többen félnek

A Cívishírnek egy sámsonkerti nő február végén azt mondta, sötétedés után nem mer egyedül az utcára menni és a gyermekét sem engedi kapun kívül. Csak név nélkül nyilatkozott, mondván, fél, hogy retorzió érheti a nyilatkozata miatt. Elbeszéléséből érzékelhető az elmúlt évek idegenellenes kormányzati propagandája. – Itt nem húszan, hanem sokkal többen vannak. Esténként, hétvégén a városba is bemennek. A telephelyhez közeli boltban, a benzinkút környékén rendszeresen megfordulnak. Érdekes, hogy ezt a városvezetők nem látják! A mi utcánkban is építkezés zajlik, egymás mellett több telken, de egy tulajdonos égisze alatt. Tisztában vagyok vele, hogy nem munkásszálló lesz. Mármint papíron nem, hiszen nem lehet. De a jog kijátszható, élnek is vele! Rettegünk, hogy ide is ázsiai munkások költöznek! Vannak, aki azt fontolgatják, eladják a házukat, nem akarnak tovább itt élni – állapította meg szomorúan.

Bár a közösségi médiában többször kifejezte nemtetszését, de süket fülekre talált, sőt, „nyugtatgatták", hogy munkásszálló nem épülhet a településen.

Azért nem fordult eddig a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz, mert feleslegesnek érzi a próbálkozását. – Azt hallottuk, a napokban a telephelyről pár ázsiait elköltöztettek Debrecenbe. Valami konténerházba... Biztosan kaptak egy fülest, hogy szaglásznak körülöttük. De csak az menekül, akinek van mitől félnie...! Ha innen el is viszik a vendégmunkásokat, két utcával arrébb megjelennek. Szélmalomharc ez az emberek, de a sajtó részéről is, hiszen úgyis az lesz, amit „odafent eldöntenek".

A témával kapcsolatosan megkerestük Montlika Zoltán önkormányzati képviselőt. Közölte, az ázsiai vendégmunkások már jó ideje a településen vannak, ezt már az augusztusi testületi ülésen is jelezte a polgármesternek és a jegyzőnek (erre a jegyzőkönyvre már utaltunk). – Akkor azt mondták, nincs tudomásuk az elszállásolásukról, nem adtak ki munkásszállóra engedélyt, de bárki kiadhatja az ingatlanát. Furcsa, hogy nem nézik át a telephely összes épületét, bármilyen bérleti szerződésre hivatkozik is a tulajdonos. Ez nonszensz. Magam is láttam már, ahogy nagy busszal viszik őket. Az, hogy húszan vannak ott, csak vicc! – mondta. Hangsúlyozta, a vendégmunkások Magyarországon tartózkodásával sem ért egyet, mert rontják a hazai munkavállalók esélyeit. – Nem az önkormányzat hatásköre vizsgálni, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, de az igenis feladatuk lenne, hogy ha már odamennek ellenőrizni, akkor azt becsületesen végezzék el! Szeretnénk tudni, milyen körülmények között élnek ezek az emberek, betartanak-e minden szabályt. Tudom, a kiskapukkal élnek a bérbeadók, ezért is lenne jó módosítani a jogszabályi hátteret, keretet adni ennek az egésznek – jelentette ki.

Fogarasi Renáta