Az életvégi méltóságról Debrecenben
Bár a magyar lakosság 81 százaléka rendkívül hasznosnak tartja a hospice-palliatív ellátást, minden második válaszadó tévesen azt hiszi, fizetni kell érte – derült ki abból a reprezentatív kutatásból, melynek eredményeit március 11-én, szerdán mutatták be a Debreceni Egyetemen. A Debreceni Hospice Alapítvány rendezvényén hangsúlyozták: az ellátás ingyenességével kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a társadalmi szemléletformálás a kulcsa annak, hogy senki ne maradjon magára az életvégi méltóság megőrzésében.
A Debreceni Egyetem a hazai hospice-ellátás egyik meghatározó szereplője, a Klinikai Központban már kilenc éve működik a Hospice-Palliatív és Terápiás Osztály, amely az országos átlagot meghaladó ágykihasználtsággal üzemel. Ez a stabil intézményi háttér és a Debreceni Hospice Alapítvánnyal való szoros, évek óta tartó együttműködés adott alapot annak a rendezvénynek is, melyen a magyar hospice-ellátás társadalmi megítélését célzó kutatás eredményeit mutatták be.
A szerdai eseményen a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: egy társadalom fejlettségét az mutatja meg, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabbakkal, az egyetem pedig nem csupán tudást ad át, hanem társadalmi felelősséget is visel.
- Ebben a munkában az egyetemi alapítvány kuratóriumának is fontos felelőssége van. Az új működési modell lényege éppen az, hogy az egyetem stabil, hosszú távú keretek között tudja erősíteni társadalmi küldetését. Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy az erkölcsi tartás és az emberi szolidaritás legalább olyan fontos iránytű, mint bármilyen gazdasági számítás – fogalmazott Kossa György.
Az intézmény kancellárja szerint az elmúlással való szembenézés sokáig tabutéma volt, de az egyetem elkötelezett a terület fejlesztése mellett, legyen szó oktatásról vagy a gyakorlati ellátás támogatásáról.
- Ez az ellátási típus a mindennapjainkban is kulcsfontosságú, és látjuk, hogy fejlesztendő terület. Nagyon örülök, hogy ezt a kutatást az alapítvány és az egyetemünk együtt végezhette el. Fontos feladatunk, hogy segítsünk abban: az ezzel való együttélés akkor is elfogadott legyen a társadalomban, amikor épp nem vagyunk érintettek – emelte ki Bács Zoltán.
A reprezentatív kutatás részleteit Schauermann Péter, az Impetus Research Kft. üzletfejlesztési vezetője ismertette. Az eredmények rávilágítottak a tájékoztatás kritikus pontjaira. A válaszadók fele gondolja úgy, hogy fizetni kell a hospice-ellátásért, holott ez egy térítésmentes, társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatás. A lakosság negyede még sosem hallott a hospice-ról, de miután minden válaszadó megismerte az ellátás lényegét, kiderült, hogy 10-ből 8 ember igénybe venné, ha gyógyíthatatlan betegséggel küzdene.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával készült felmérést a Debreceni Hospice Alapítvány készítette. A szervezet kuratóriumi elnöke úgy véli: a kutatás a legjobbkor érkezett, hiszen iránytűt ad a jelenlegi, Svájci Együttműködési Alapból támogatott hazai hospice-palliatív rendszer fejlesztéséhez.
- Ez egy báziskutatás arra vonatkozólag, hogy jelenleg Magyarországon mennyire ismerik a hospice-palliatív ellátást, és az érintettek mennyire elégedettek a rendszerrel. Az egészségügyi ellátás és a civil társadalmi innovációs programok együtt segíthetik a szemléletformálást, amelyről sokan azt gondolják, hogy csettintésre megváltoztat folyamatokat, de valójában évek munkája kell hozzá. A kutatás eredményei alapján az egyik legszembetűnőbb kihívás az, hogy a lakosság, az egészségügyi dolgozók és a háziorvosok körében a hospice-palliatív szemlélet és ellátás hiteles tájékoztatás réven jelen legyen – összegezte Porkoláb Gyöngyi.
A Belügyminisztérium képviseletében Novák Péter József bemutatta a 3,9 milliárd forintból, a Svájci Együttműködési Alap támogatásával megvalósuló országos hospice-palliatív rendszer fejlesztési projekt elemeit. Kiemelte, hogy az ismertetett társadalmi attitűd-kutatás segíti a svájci projekt megvalósulását is. Hozzátette: a hospice az egyik legmélyebb egészségügyi terület, ahol a szakemberek felkészültsége kulcsfontosságú.
A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen a hazai hospice-mozgalom neves képviselői vitatták meg a jövőképet, hangsúlyozva, hogy a Debreceni Egyetemhez hasonló központok szerepe megkerülhetetlen a palliatív-ellátás országos hálózatának fejlesztésében.
