Amerikai-orosz tárgyalások az ukrajnai békéről
Rijádban a külügyminiszter-kollégák vezetésével megkezdődnek az amerikai-orosz tárgyalások az ukrajnai békéről – írta február 17-én este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán. "Mi, békepárti magyarok, három éve erre vártunk!" – fogalmazott a miniszter. "A háborúpárti európaiak sikítanak, hogy ők nem ülhetnek ott az asztalnál, de miért is ülnének ott" – mutatott rá bejegyzésében Szijjártó Péter, hozzátéve: a tárgyalások a békéről szólnak, ott háborúpártiaknak nem osztanak lapot.
Az ukránoknak nem szóltak
Ukrajna nem tudott róla, így nem is vesz részt az amerikai-orosz tárgyalásokon, és nem ismer el semmilyen megállapodást Ukrajnáról Kijev részvétele nélkül – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak videokapcsolaton keresztül Abu-Dzabiból. A hivatalos látogatáson az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy Kijev nem kapott értesítést ezekről a tervbe vett megbeszélésekről.
Ismét leszögezte, hogy minden olyan tárgyalást Ukrajnáról, az ukrajnai háború lezárásáról, amelyen annak képviselői nem vesznek részt, semmisnek tekintenek, és nem ismerik el az ott esetleg megszületett megállapodásokat.
Megjegyezte: Moszkvának és Washingtonnak "ahhoz joga van, hogy kétoldalú ügyeiket megvitassák". Szavai szerint a keddre tervezett hivatalos szaúd-arábiai látogatásának semmi köze a tervezett amerikai-orosz tárgyalásokhoz, emírségekbeli és szaúdi vizitjét már napokkal korábban megtervezték, mint ahogy az előbbi felmerült. Hozzátette azonban, hogy az amerikai-orosz tárgyalások témáját szóba szeretné hozni megbeszélésén Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös-kormányfővel. Zelenszkij egy újságíró kérdésére lehetségesnek nevezte Kína részvételét a háborút lezárni hivatott béketárgyalásokon, de megjegyezte, hogy csak olyan országoknak lenne szabad odaülni a tárgyalóasztalhoz, amelyek felelősséget tudnak vállalni a biztonsági garanciák megadásáért és az orosz agresszió megállításáért.
Megjegyezte, az ukrán és a kínai külügyminiszter múlt heti müncheni találkozója után úgy tűnik, Peking kezd érdekeltté válni abban, hogy nyomást gyakoroljon Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Szerinte ez elsősorban "annak köszönhető, hogy most minden folyamat felgyorsul".
Zelenszkij szükségesnek nevezte, hogy az Európai Uniónak is legyen egy Ukrajnáért felelős különmegbízottja. Ismét hangsúlyozta, hogy Európának mindenképpen ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a majdani béketárgyalásokon. Az ukrán elnök úgy vélekedett, hogy az európai országok egy közös kontingense Ukrajna területén lehet az első lépés egy olyan egységes európai fegyveres erő létrehozása felé, amely képes felvenni a harcot Oroszországgal egy újabb agressziója esetén. Emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök ez irányú kezdeményezésére, amelyet – mint mondta – mostanra már támogatnak az észak-európai országok, valamint Nagy-Britannia is. Megjegyezte, hogy "ez a kontingens nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden részt vevő országnak katonákat kell hozzá vezényelnie".
Egyúttal felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a külföldi kontingens kérdésében továbbra is élvezzék az Egyesült Államok támogatását. Zelenszkij kifejezte támogatását amellett, hogy az Egyesült Államok beruházzon az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásába, de szerinte az erről szóló szerződésnek tartalmaznia kell egy záradékot konkrét biztonsági garanciákról, amelyeket Washington nyújt a jövőben Ukrajnának. "Nem az a kérdés, hogy Ukrajna mit tud adni, hanem az, hogy mit kaphat. Ez nagyon fontos számunkra. Valóban érdekeltek vagyunk abban, hogy elsőként az Egyesült Államokkal írjunk alá egy ilyen megállapodást" – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy Európában is van ilyen szerződésre érdeklődés, de Ukrajnának az Egyesült Államok volt és marad a legnagyobb stratégiai partnere.
