A debreceni származású üzletember megvalósította az amerikai álmot
Czingula János, debreceni származású színész és üzletember From Utopia to the American Dream (Utópiától az Amerikai Álomig) című könyve júniusban jelenik meg magyar fordításban. Ennek apropóján április 14-én az Amerikai Kuckóban (American Corner Debrecen) Venkovits Balázs, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója beszélgetett a szerzővel a cívisvárosban töltött fiatalkoráról, Amerikába érkezésének kalandos útjáról, ottani karrierjéről és arról, miért érzi úgy, hogy élettörténete megtestesíti az amerikai álom eszméjét.
Bár Czingula János tizenkilenc éves kora óra az Amerikai Egyesült Államokban él, minden évben legalább egyszer hazalátogat. A jókedélyű nyolcvanhat éves öregúron nyoma sincs amerikai akcentusnak, életének debreceni helyszíneit pedig olyan könnyedséggel idézi fel, mintha csak tegnap járt volna ott. Élénken él benne a kommunista Magyarország világa, családjának életkörülményei és az 1956-os forradalom debreceni eseményei. A kereskedelmi középiskola elvégzése után nehéz fizikai munkát végzett a vasúton, csákányozott, ami vézna fiatalként nem volt ínyére.
Amikor kitört a forradalom, ő is ott volt azok között, akik a Csapó utcai pályafenntartósági igazgatóságra vonultak beszélni a vezetőséggel. Háromszor jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, de mindegyik esetben elutasító levelet kapott azzal az indokkal, hogy politikailag nem felel meg. Édesapjának aztán 1957-ben bennfentesek azt mondták,
jobb, ha a fia elhagyja Magyarországot. Az öccse is akart menni, de őt a szülei nem engedték. Végül az egyik barátjával indult el Amerikába, amiről annak idején csupán annyit tudott, hogy ott van Hollywood. Kalandos út után érkezett Detroitba. Közgazdasági egyetemre járt, majd megvalósította az úgynevezett amerikai álmot.
De mit is jelent ez számára? A sikert – mondja hezitálás nélkül Czingula János, aki eleinte színészettel foglalkozott, amiben ha nem is volt sok sikere, de tíz évig megélt belőle. Majd az üzleti élet, a vállalkozások felé fordult, amelyek közül a napenergiagyárat tartja a legnagyobb sikerének. Nagyanyja is nagy üzletember volt – idézi fel –, pedig majdnem agyonlőtték az oroszok. Hatalmas dugi éleskamráját amikor az oroszok megtalálták, védeni próbálta, ezért az egyik felé lőtt. Amerikában a nehézségeken az a hite segítette át, hogy meg tudja csinálni, és nem akar másnak dolgozni. Körülbelül hat hónapot dolgozott csupán alkalmazottként, mielőtt végérvényesen a maga ura lett.
Egykori bethlenes osztálytársaival olyan erős a kapcsolat, hogy egyesek gyerekét is nagyon jól ismeri. Szakközépiskolájának volt igazgatója, Pallás György köszönetét fejezte ki Czingula Jánosnak a jóvoltából az iskola udvarán kialakított létesítményért, és egy évkönyvet nyújtott át neki.
A magyar nyelvű kötet megjelenésekor, júniusban újabb beszélgetésekre kerül sor, amikor már a közönség olvasmányélményeire és az olvasás során felmerülő kérdéseikre is reagálni fog a szerző.
Krajnik Ildikó
