A debreceni „simli” után is keresik a tervezőt
Újra kiírta a beruházó debreceni önkormányzat azt a közbeszerzést, amely által külön szintűvé alakítanák át a Vértesi úti vasúti átjárót és egy új osztályozós csomópont épülne a 4-es főúton, körülbelül ötszáz méterrel a Penny áruház után (tehát a város délnyugati részén).
A tervező kiválasztásáról szóló közbeszerzéssel az önkormányzat már túl van egy körön: a tavaly decemberi kiírás 2026 áprilisában elbukott, mert két ajánlattevő (a nyolcból) összejátszhatott, megsértve a verseny tisztaságát. Erre hivatkozással Debrecen városa – mint ajánlatkérő – két nappal az országgyűlési választások után eredménytelennek nyilvánította az eljárást. A mostani kiírás során szeptember 9-ig lehet ajánlatot tenni; az engedélyes kiviteli tervek elkészítésére fordítható idő 330 nap.
A tervezői munka két területre terjed ki. Egyrészt a Vértesi úti vasúti átjáró külön szintű átépítésére, amely során 2x1 sávon létesülne közúti felüljáró járdával, kerékpárúttal a Gázvezeték utca végétől a 4-es főútig (mintegy 650 méteren). A jelenlegi szintbeni átjáró így megszűnne.
A másik szál egy új, jelzőlámpás csomópont tervezése 300 méteren a 4-es főút 221+425 kilométerszelvényénél. Ez körülbelül ötszáz méterre van a mostani „nagykereszteződéstől” (István út–Szoboszlói út) a Szikgáti felüljáró irányában. Az új csomópont tervezésénél figyelembe vennék a Debrecen és Hajdúszoboszló közötti főút 2x2 sávra bővítését és a Debrecen-Ebes kerékpárút megvalósítását. Igaz, mindkettő csak a tervezőasztalon szerepel egyelőre, a kivitelezésükhöz még nem rendeltek forrást.
A tervezésére és előkészítésre az önkormányzat még 2023-ban 595 millió forintot kapott a kormánytól.
Amikor az önkormányzat 2026. április 14-én eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzést, valójában a Cívis Komplex Mérnök Kft. és a Pannonway Építő Kft. ajánlatát, magatartását kifogásolta. Az indoklás szerint azért, mert a két cég egymástól független debreceni közbeszerzések során egyező árképzési módszert, árazást használt (a most taglalt beruházás mellett a Kishegyesi út bővítésére kiírt közbeszerzésben is ők tették a legjobb ajánlatokat). Amikor árindoklást kértek tőlük, az általuk átadott szöveg szó szerinti egyezőséget mutatott az elütéseket, a helyesírási hibákat is beleértve. Az ajánlatkérő szerint a cégek később sem tudtak olyan felvilágosítással szolgálni, amelyből kiderült volna az árképzésük számítási metodikája, logikája. Ezt magyarázta úgy az önkormányzat, hogy a felek olyan összehangolt, versenykorlátozó magatartást tanúsítottak, amely súlyosan sértette a többi ajánlattevő érdekeit.
Ratalics László
