2025 a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta
A 2025-ös év a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta Magyarországon – írta a HungaroMet Zrt. január 19-én a tavalyi évről készített elemzésében a honlapján.
Tavaly a középhőmérséklet országosan 11,78 Celsius-fok volt, ami 1 fokkal haladja meg az 1991-2020-as években mért átlagot, ezzel pedig a tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban a hetedik legmagasabb a 20. század kezdete óta.
A tíz legmelegebb évből hét az elmúlt tíz évben volt.
Az év középhőmérséklete síkvidéken az ország déli felén többnyire 12 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 12,5 fokot is meghaladta. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 11-12 fok között alakult az éves középhőmérséklet, míg 10 fok alatti értékek csak a hegyvidékeken és fagyzugos völgyekben fordultak elő.
Ezt az évet is az átlagnál melegebb hónapok sora jellemezte.
Az átlagnál több mint 2 fokkal volt melegebb a január, a március, a június, a szeptember és a december. Országosan a június a második, a szeptember a nyolcadik, míg a március a tizedik legmelegebb volt 1901 óta. Az évszakok közül a nyár a hetedik legmelegebb lett a 20. század eleje óta.
Csak három hónap (február, május, október) középhőmérséklete maradt el a szokásostól.
Tavaly több hőhullám is volt, a legmagasabb hőmérséklet a 40 fokot is meghaladta. A HungaroMet mérőhálózatában a 2025-ös évben mért legmagasabb hőmérséklet 41,3 fok, ezt Sarkadon regisztrálták július 26-án, míg a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 15,6 fokot Zabarban mérték február 19-én.
A tavalyi év csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 453,2 milliméter volt, ami 26 százalékkal elmarad az 1991-2020 közötti évek 616,1 milliméteres átlagától. Ezzel pedig a 2011-es, a 2000-es és az 1971-es év után a negyedik legszárazabb év volt országosan a 20. század kezdetétől.
Az év legnagyobb csapadékösszegét Sopron Brennbergbányán mérték, 824,5 millimétert, míg a legkisebbet, 268 millimétert Kiskunmajsa állomáson. A 600 millimétert meghaladó éves csapadék a hegyvidékek mellett csak a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő. A Dunántúl többi részén és északon általában 400 és 500 milliméter között alakult éves csapadék, az Alföldön viszont sokfelé 350 milliméter alatt maradt, kisebb területen a 300 millimétert sem érte el.
Az Alföld középső részén nagyobb területen a 2025-ös év a legszárazabb év lett 1901 óta.
A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991-2020-as évek átlagától. Jelentős volt a csapadékhiány januárban, februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, októberben és decemberben is. A június a legszárazabb, míg a december és a nyár a tizedik legszárazabb volt 1901 óta.
Csak két hónap csapadéka haladta meg a szokásos értéket: a novemberi és a márciusi. A márciusi csapadék országosan az átlag több mint kétszerese volt, amivel a nyolcadik legcsapadékosabb március lett a 20. század kezdetétől.
A havi csapadékok nagyon szokatlanul alakultak az évben: az 1991-2020-as átlag alapján legcsapadékosabb hónapban, júniusban esett országos átlagban a legkevesebb csapadék, míg az átlagosan második legszárazabb március volt az év legcsapadékosabb hónapja. A július végi hőhullámot lezáró hidegfront során, július 27-én a Somogy vármegyei Csököly állomáson 184 milliméteres napi csapadékösszeget mértek, ami a 2025-ös év legnagyobb mért napi csapadéka mellett a HungaroMet egész éghajlati adatbázisában rögzített ötödik legnagyobb érték.
