Klímahiszti – beszóltak a papnak Debrecenben
Debrecenben már nem ismeretlen a Szólj be a papnak! mozgalom, a szeptember 12-i alkalom mégis kiemelkedő, ugyanis egy rendhagyó helyszínen, a megújult Egyetemi Templomban rendezték meg. Ezzel azt kívánták jelezni a szervezők, hogy véget ért az épület felújítása, ami újra az egyetemi diákokat szolgálhatja, és helyet adhat akár ilyen jellegű programoknak is.
A Bakelitben rendezett kocsmabeszélgetés így most kivételesen egy tágas térben zajlott olyan különleges vendégekkel, mint Uri Dénes Mihály esszéista, a Kommentár folyóirat szerkesztője, Kövér László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának adjunktusa, Litkai Gergely humorista, Kocsis Áron református lelkész és Tokodi László domonkos szerzetes. A rendezvény továbbra is nagy hangsúlyt helyezett a közönség aktív részvételére, akik ezúttal a környezetvédelem, ökológia, vagy teremtésvédelem témakörében szegezhették kérdéseiket az egyházi vagy a világi életből érkezett vendégeknek.
Az alkalom megnyitó beszédében Fazekas Gergely, a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzője egyszerre hangsúlyozta a program és a helyszín különlegességét. Kiemelte: egy fontos épületben, egy történelmi emlékhelyen vagyunk, amit utoljára vettek el a templomok közül a kommunizmus idejében. Elmondta, a felújítás után lehetővé vált, hogy missziós központként is működjön, és újragondolt szerepekkel lássák el. Találkozási pontot szeretnének itt kialakítani világi és egyházi felek, értelmiségiek és nem értelmiségiek, egyetemi polgárok és külsősök között. Az őszre meghirdetett Tebenned bízunk elnevezésű eseménysorozat kezdő akkordja is ez az alkalom.
Az esemény provokatív címében két szokatlan kifejezés is szerepel, amelyeknek magyarázatára minden meghívott vendég felkérést kapott. Tokodi László ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy elsősorban az embert önmagától kellene megvédeni, jó lenne, ha felfogná, hogy ő is a teremtett világ része, amit viszont Isten nélkül nem lehet megmenteni. Kocsis Áron szerint fontos az, hogy az ember rájöjjön a maga felelősségére, hiszen a világot érzékelheti vele együtt létező teremtett egységnek, vagy gondolhatja azt, hogy csak önmagáért, az emberért lett alkotva minden. Szerinte a teremtés során kapunk egy lelket, ami meghatározza, hogyan látjuk a világot. A klímahisztiben véleménye szerint az aggódás van jelen, aminek elevennek, aktívnak kell lennie.
Litkai Gergely egyszerű, de frappáns elméletet vázolt fel a fogyasztói társadalom túlköltekező magatartására. Azt mondta, alapvetően rossz viszonyban vagyunk a halállal, nincsenek rá spirituális válaszaink, nem tudjuk, mi lesz utána, ezért az emiatt feltámadó szorongást valahogyan kompenzálni szeretnénk, a spirituális megoldások helyett viszont más dolgokhoz nyúlunk.
- Ez az úgynevezett rettegés menedzsment. Emiatt akarjuk a földi létünket kizsákmányolni, a természetet a saját igánkba hajtani, ezért veszünk Ferrarit vagy jachtot. A megoldás az lehet, ha a magunk helyét reálisan látnánk a világban, és lelkileg felemelkednénk a természet csodájához – fogalmazott.
Kövér László felidézte, hogy természetvédelmi mérnökként tanulmányai során nem hallott a teremtésvédelemről, ezért most utánaolvasott: ez tulajdonképpen a környezet- vagy természetvédelem teológia értelemben, amelyek célja lényegében ugyanaz. Megtudtuk tőle, hogy 2015-ben a vallásos világban is elindult a zöld irány Ferenc pápának köszönhetően, amelynek jegyében például hallhattunk arról, hogy a pannonhalmi apátság mennyire zöld, vagy léteznek már úgynevezett ökogyülekezetek. A klímahiszti szerinte létezik, de emellett más szavak is igen divatosak, mint a klímadepresszió, klímapszichózis vagy klímaháború. Hozzátette, a mai fiatalokat nagyon érdekli ez a téma, főképp a középiskolásokat. Ugyanakkor óvatosságra intett ezzel kapcsolatban:
maradjunk a racionalitás talaján, ne essünk túlzásokba vagy depresszióba olyan végletes megállapításokra jutva például, hogy a természetnek okozott káros hatások miatt egy környezettudatos ember nem szaporodik.
Úri Dénes Mihály szerint bár a környezetvédelem vallásos szinonimája lehet a teremtésvédelem, ez nem teljesen igaz, mert a transzcendens távlatot csak ez utóbbi foglalja magába. Úgy gondolja, a teremtésvédelem kifejezi azt, hogy Isten abba a teremtett világba helyezte be az embert, amire vigyáznia kell, csakhogy az természetéből fakadóan ennek nem mindig tud megfelelni.
- Az ember a teremtés része, de ugyanakkor az egyetlen lény, aki teremtésre is képes. Ez felelősséget is von maga után, ami ha túlhangsúlyozott, elvezethet a klímagyászhoz. A klímahiszti kifejezés is „nagyot ment” mostanában, ez a klímavédelmi reakció túlhajtása, ami eltereli a figyelmet a lényegről, ami pedig az, hogy nem csak a klímára kell fókuszálni, mert a klímaváltozás egy komplex folyamatnak, az úgynevezett ökológiai válságnak csupán az egyik eleme – fejtette ki.
Ezt követően záporoztak a közönség kérdései, akik például kíváncsiak voltak az urbanizáció hatásaira, vagy arra, hogy az egyház mit tud konkrétan tenni a környezetvédelem jegyében, vagy hogy a Jelenések könyvében megírt apokalipszis vajon nem hiteltelen-e már. Olyan kevéssé ismert kifejezések is felmerültek, mint a greenwashing, ami lényegében a zöld szemlélet kereskedelmi meglovaglása, amikor a tudatos fogyasztókat jól hangzó környezetkímélő címkékkel vagy szlogenekkel szeretnék vásárlásra ösztönözni, miközben ezek mögött valódi környezetvédelmi cél nincs.
Ez alkalommal a legizgalmasabbnak talált kérdésfeltevőket a Teremtett világunk megóvása című könyvvel jutalmazták az esemény végén.
Krajnik Ildikó
