Papp László: Debrecen jó lóra tett

A régió legjelentősebb cégei mutatkoztak be a Nagyerdei Stadion Hall rendezvénytermében március 29-én a debreceni önkormányzat és a Debreceni Egyetem közös rendezvényén, az Ipar Napjai Debrecenben elnevezésű, hagyományos eseményen. Amíg a város és a megye legnagyobb cégei, oktatási központjai a Hallban standokon ismertették tevékenységüket, addig a stadion sajtótermében az egyetem, a város és a legnagyobb gazdasági társaságok, valamint a duális képzésben résztvevő cégek vezetői napjaink gazdasági folyamatairől, a fejlődés lehetőségeiről tartottak előadásokat. Az Ipar Napjai Debrecenben rendezvény csütörtökön és pénteken a Debreceni Egyetem Ótemető utcai campusán előadásokkal, megbeszélésekkel folytatódik. A központi téma a járműgyártás, valamint a közlekedéshez szükséges energia biztosítása lesz.

Bővítik a műszaki kart

A gazdasági esemény meghívottjait Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja köszöntötte. Kifejtette, hogy műszaki képzés már tíz éve is volt Debrecenben, sőt a 2000-es évek legelején is indítottak új típusú ismereteket adó kurzusokat. De azt még egy évtizeddel ezelőtt sem sejtették, hogy mennyire fontosak lesznek a korábban indult szakok, továbbá hogy ezek lesznek a bölcsői a napjaink műszaki képzés szárnyalását jelentő képzéseknek. Sok tárgyaláson vettek részt a várossal azért, hogy a betelepülni szándékozó cégek majd Debrecenbe jöjjenek. Sokat tettek azért, hogy a Debreceni Egyetem majd ki tudja elégíteni a gazdasági társaságok igényeit. Ehhez szükség van a műszaki kar bővítésére, ősszel elkezdődik az Ótemető utcai campus fejlesztése, új épületszárnnyal történő bővítése. Az egyetem Vezér utcai tudományparkjában járműlabort építenek. Megtudtuk azt is, hogy a Debreceni Egyetem műszaki karát világszinten a 43. helyen jegyzik, és ezzel nem csak hazánk, hanem a cseh és lengyel egyetemek hasonló képzéseit figyelembe véve, első a régióban.

Itt vitatkozunk róla, ott pedig építik

Papp László polgármester előbb a város fejlődési stratégiáját részletezte, majd rátért az előadásának fő témájára, hogy miként lesz Debrecen fenntartható módon az elektromobiltás fővárosa. Ebből természetesen nem maradhatott ki a CATL tervezett akkumulátorgyára sem.

Kezdjük azonban a 2030-ig tartó fejlesztési stratégiával. Ebben elhangzott, hogy a Debrecent ma jellemző gazdasági fejlesztési folyamat 2015-ben indult. A polgármester kitért arra, hogy ez nem előzmény nélküli, hiszen a XIX. századtól kezdve vannak vissza-visszatérő beruházási hullámok. A mostanihoz hasonlóra azonban eddig még nem akadt példa, hiszen ez nemhogy Magyarország, hanem Közép-Európa, sőt Európa élmezőnyébe repítheti és ott is tarthatja Debrecent, és az immár Miskolcot, Nyíregyházát és Nagyváradot is magába foglaló, igencsak megnövekedett agglomerációs körzetét. – Nem gondoltam, hogy ilyen ütemben és ilyen szinten zajlik majd a város fejlesztése. Ebben építettünk a meglévő kapacitásra, fontos törekvés volt, hogy az idetelepülő cég kapjon támogatást a várostól és az egyetemtől. Több vállalat is érkezett és épült be a város gazdaságába. 2015-2022 között a Debrecenbe érkezett tőke meghaladja a 11 milliárd eurót, ami 17 ezer új munkahelyet generált. A város iparterületeinek nagyságának növekedését már nem látom reálisnak. A 2025 után érkezők az agglomerációs gyűrűben vagy azon kívül találnak helyet – részletezte Papp László, aki a közlekedés Debrecen felé irányuló fejlesztésének eredményeként hozzáfűzte, hogy a munkaerőáramlásnak meglesz az ideális feltétele.  2025-re 20 ezer felett lesz az új munkahelyek száma. A fejlődés része az oktatás és az élet más területei is.  A 2025-ben lezáruló fejlesztési folyamat után arra törekednek, hogy az ide települt cégek organikusan tudjanak fejlődni. Ez átalakítja a hazai ipari központok szerkezetét. Amíg a hazai ipari termelésnek 2020-ban megyénk 2,8 százalékát, Győr-Moson-Sopron pedig 12,8 százalékát adta, addig 2030-ra Debrecen és a vármegye súlya nagyobb lesz, mint a fővárosé és Pest vármegyéé összesen.

Ez a nagy fejlődés generálhat félelmeket, de meggyőződésem, úgy jártunk el helyesen, hogy megléptük ezt a gazdaságfejlesztést. Debrecen az elektromobilitás területén szerzett nagy pozíciókat. Az elektromos meghajtású járművek határozzák meg a termelést és a kutatásfejlesztési folyamatokat. Debrecen jó lóra tett, amikor az elektromos meghajtás és az e-mobilitás mellett tette le a voksát

– tért át előadása másik témájára Papp László polgármester, aki azzal folytatta, hogy tudja, a hazai járműipar átalakításáról, az ebben az akkumulátorgyárak jelentős pozíciószerzéséről komoly társadalmi viták vannak. Úgy véli, a korábban a járműiparban elért magas pozíciókat meg kell tartani, és ha ebben új trend határozza meg a következő évtizedeket, arra Magyarországnak reagálni kell.

– Ez az új technológia most épül a ki a világban. Magyarországon az akkumulátorgyártás létjogosultságáról vitatkozunk, miközben máshol a minél nagyobb gyártókapacitás kiépítését teszik. Az akkumulátorgyár nem járhat környezetkárosító hatással, a szabályozás megfelelő, az előírásokat be kell tartatni. Az akkumulátorgyártás nem lehet környezetszennyező. A CATL-gyár engedélyeztetése folyamatban van. Garanciákat, amelyek megnyugtatják az aggódókat, meggyőződésem, beépítik a gyártási folyamatokban. A monitoring rendszer teljes mértékben garantálja, hogy ne legyen semmilyen káros szennyező hatás. CATL is figyelemmel kíséri az országban lévő folyamatokat, azokat le tudja reagálni. Így a vízvédelemmel kapcsolatban felvetődött aggályokat is. A vízbázis védelme különösen fontos. A szürke víz adja a vízigény legjelentősebb részét. Az ivóvízből a korábban elmondottaknál lényegesen kevesebb kell majd – érvelt az akkumulátorgyár mellett Papp László, majd az elektromobilitás-fejlesztés debreceni térhódítása mellett sorakoztatott fel újabb érveket. Mint mondta, a városban az elektromobilitásnak jókora portfóliója van lefedve. Egyedül bányászat nincs, ez nem is lesz, de minden más eleme jelen van itt. Debrecen iparfejlesztése a jövőnek szól. A törekvés egy jobb, fenntarthatóbb világnak üzen. A város életében a fenntarthatóság két területen van. Az iparfejlesztéshez kapcsolódóan, például a BMW-gyár a 2030-as években már nulla emissziós kibocsájtású lesz. A másik az alternatív energiák elterjesztése. Ebben része lesz a geotermikus energia hatékony kihasználásának, továbbá napelemparkok létesítésének. A városi közösségi közlekedésbe naperőműparkokkal igyekeznek energiát beemelni. Az energiaválság arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok hogyan tudják fogyasztásaikat optimalizálni. Debrecenben az idén a közvilágítás egyharmadát cserélik LED-esre, majd a következő három évben a teljes közvilágítást korszerűsítik. Folytatódik a panelprogram, a takarékosabb fűtést célul kitűző programra 500 millió forintot különített el a debreceni önkormányzat. 

CH