Hirdetés
Hirdetés
Legyen a civishir.hu az első számú forrás!
A Google új funkciója segítségével te döntheted el, melyik lap híreit láthatod legelöl. Kattints a beállításhoz.
Beállítom
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Hol lesz Debrecen helye a magyar űrprogramban?

Cívishír | 2021. 09. 23. | 12:15:00
A kormány nem csak kutatóűrhajóst akar felküldeni. Nem most kezdődtek az űripari kutatások a Debreceni Egyetemen.
Hol lesz Debrecen helye a magyar űrprogramban?
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Inkább derültséget vált ki Magyarország és az űrkutatás egy mondaton belüli említése. Pedig csak arról van szó, hogy az átlagember és a közvélemény nincs tudatában az űripar kiterjedtségének. Azzal sincs tisztában, hogy az űrgazdaság már a jelenlegi életünket is sok-sok ponton fedi, se azzal, hogy mekkora erőforrásokat mozgósítanak a világban az űrkutatás révén megszerezhető előnyökért. Szintén kevéssé ismert, hogy az Orbán-kormány augusztusban elfogadta a Magyarország Űrstratégiája című, mintegy 250 oldalas stratégiai tervet a 2030-ig kijelölt célokkal és a végrehajtandó feladatokkal (a dokumentumot letölthetővé tettük a cikkben). Beleértve az olyan, könnyebben felfogható zászlóshajó-projekteket, mint hogy még ebben az évtizedben – 1980 után újra – magyar kutatóűrhajóst küldünk a világűrbe vagy az önálló műholdprogram.

Mielőtt mélyebbre ásunk, legyünk tisztában azzal is, hogy Debrecennek – erről egyelőre elmaradt az átfogó tájékoztatás – valószínűleg nem statisztaszerep jut az űrstratégia megvalósításában. Bár a média ingerküszöbét eddig csak egy májusi honvédségi oklevélátadás törte át („űrkatonáknak”, hogy egyes címeket idézzek), ugyanabban a hónapban Farkas Bertalannak (a képen) megmutattak egy kísérleti üvegházat a Debreceni Egyetemen. A 71 éves űrhajósnak cívisvárosi vendégeskedése során arról is beszéltek, hogy az űrtáplálkozás terén hogyan dolgoznak élelmiszerek 3D-s nyomtatásán, továbbá miként lehetséges növényi nyersanyagot, például paprikát előállítani a sejttől a végtermékig melléktermék, hulladék nélkül.

Az űrkutatásnak meghatározónak kell lennie a Debreceni Egyetem tudományos portfóliójában: ezt Csernoch László rektorhelyettes jelentette ki, az egyetemi „SPACE program” vezetője. Ekkor már javában zajlott a helyi űripari kutatások és az űripari tevékenységek fejlesztése; a szenátus 2019-ben éppen ezért hozta létre az ennek szakmai hátteret biztosító Űrkutatási Kompetencia Központot. A Debreceni Egyetem az űrkutatás négy területen indult meg, amelyek középpontjában a kozmikus sugárzás, a mikrogravitáció űrhajósokra gyakorolt hatása, a hosszútávú tartózkodás feltételeinek vizsgálata és az űrből származó adatok felhasználása áll. Érthetőbben: például azt is kutatják, hogyan lehetne csökkenteni a mikrogravitáció miatti csontvesztést, ami azért fontos, mert egy űrhajós egy év alatt a csontszövetei 15-20 százalékát is elveszítheti.

Éppen e kapcsolódások miatt szerettük volna megszólaltatni a Debreceni Egyetemet a magyar űrprogram végrehajtásában vállalt szerepükről, de a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) irányítottak, mondván, a Szijjártó Péter-féle tárca jogosult nyilatkozatra. Mint magyarázták, a megvalósítás – benne az intézményi szerepvállalások tartalma – még egyeztetés alatt áll.

A KKM sajtóosztálya kérdéseinkre közölte: a stratégiai dokumentum elkészítésébe minden, űrkutatási kompetenciával rendelkező felsőoktatási intézményt bevontak, a Debreceni Egyetemet is beleértve. Az intézményt felkészültsége, elmúlt években tapasztalt fejlődése alkalmassá teszi arra – írták –, hogy a magyar űrstratégiában lefektetett célok elérése érdekében megvalósuló projektekben részt vállaljon. Bíznak benne – fogalmaztak –, hogy számos más hazai egyetem és kutatóintézet mellett a Debreceni Egyetem is súlyához és képességeihez méltó módon fog részt vállalni a magyar űrszektor fejlesztésében.

Hirdetés
Hirdetés
Fári Miklós, a Debreceni Egyetem zárt rendszerű növénytermesztési kutatócsoport vezetője magyaráz Farkas Bertalannak a specális üvegházban (Fotó: Unideb)

Nemzetközi együttműködések nélkül nem megy

Akkor most vissza a magyar űrstratégiára! Milyen – világgazdasági szempontból fajsúlyos – területek függenek a világűrtől? Például

  • a nemzetközi telekommunikáció,
  • a globális hírközlés,
  • az internet,
  • a meteorológiai szolgáltatások,
  • a műholdas navigáció,
  • a precíziós mezőgazdaság,
  • a földi adatokra alapozott termés-, víz- és éghajlati megfigyelések.

S míg a közvéleményt jobbára az olyan látványos tudományos és technikai bravúrok foglalkoztatják, mint az Elon Musk cége, a SpaceX által fellőtt Tesla Roadster vagy a marsi utazás kérdései, mára a háttérben megannyi globális szolgáltatás kapcsolódik az űrgazdasághoz. Megint csak néhány példa:

  • az űrkémia és az űrbiológia mikrogravitációs kísérletei forradalmasíthatják a gyógyszergyártást, az antibiotikum-rezisztencia és más megbetegedések elleni harcot;
  • az űridőjárás-előrejelzéssel a napkitörések pusztító hatásától lehetséges megóvni nemcsak a világűrben lévő eszközöket, de a földi energetikai és számos más, érzékeny infrastruktúrát;
  • az űrerőforrás-kutatás és -hasznosítás területén az aszteroidabányászatra van erős érdeklődés;
  • a Hold tervezett „kolonizálásával” előtérbe kerül az égitest körüli kommunikáció.

A kormányzati űrstratégia három fő célja úgy foglalható össze, hogy Magyarország nem szeretne kimaradni az űrszektor kínálta lehetőségek kiaknázásából, s ezért kész szélesíteni a nemzetközi kapcsolatrendszerén és megteremteni a sikerhez elengedhetetlen itthoni feltételrendszereket. Van mit behozni: 2017-ben GDP-arányosan Lengyelország kétszer, Románia 3,5-szer, Csehország 5,5-ször többet fordított az ágazatra, mint Magyarország. Az elsődleges feladat tehát a régiós felzárkózás.

2018 óta megoldódni látszik, de jelentős probléma volt, hogy bár Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency), akkora összeget már nem fizetett be, hogy az elégséges legyen a nemzetközi programokban való részvételre. Ugyanígy például a magyar-orosz projektek is hiányoztak az elmúlt időszakból. Márpedig az űrtevékenység gyakorlati elemeit nemzetközi együttműködés részeként lehet megvalósítani, s ha nincs mód érdemben bekapcsolódni ezekbe a missziókba, fejlesztésekbe, úgy út sem vezet felfelé.

Legkésőbb 2025-re reális célkitűzés – vélekedik a kormány –, hogy a hazai épülő űripari ökoszisztémán belül 60-70 vállalkozás jelenjen meg, az űrszektorban foglalkoztatottak száma pedig megduplázódjon; jelenleg mintegy 40 cég sorolható ide. Csekély számban ugyan, de vannak nemzetközi piaci és állami vállalatok számára beszállító magasan jegyzett magyar kis- és középvállalkozások az elektrotechnika és kommunikáció, valamint az anyagtechnológia területén. A hazai űrszektor ma alapvetően Budapest központú, de a stratégiai dokumentum Debrecent, Miskolcot, Szegedet, Győrt és Sopront is a potenciállal rendelkező városokhoz sorolja, hozzátéve, az űrélettani kutatásokban az összes orvosegyetem aktív.

A magyar űrstratégia rövidtávú, azaz 2025-ig megvalósítandó – 30-35 milliárd forintba kerülő – akciótervének része vonzó űrtudományi, űrmérnöki képzés létrehozása ipari partnerekkel együttműködésben. Kérdéses, hogy a Debreceni Egyetem milyen eséllyel indul ezért, de okot ad a reményre, hogy fontos szempont az interdiszciplinaritás, vagyis több tudományág összefogása. Jelen esetben az űrkutatói képességek orvostudományi, műszaki, agrármérnöki és egyéb szakterületek ismereteivel egészülnének ki, márpedig a felsorolt három közül mindegyik elérhető Debrecenben.

2024-ben pályára állítanák Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját (a felvétel illusztráció) (Fotó: Freepik)

Négy beruházás a 21. századnak

Végül essen szó arról, hogy a kormány magáévá tette azt az elgondolást, mely szerint zászlóshajóprojektekkel szükséges láthatóvá tenni a magyar űrkutatás mind a hazai, mind a nemzetközi közönség előtt. Így

  • nemzetközi tárgyalások folynak annak érdekében, hogy Magyarország 1980 után ismét kutatóűrhajóst küldhessen a világűrbe – a Nemzetközi Űrállomásra – hosszabb időtartamú szolgálatra, önálló magyar kísérletekkel, magyar fejlesztésű műszerekkel ;
  • 2024-ben pályára állítanák Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját és további, kiegészítő műholdakat, jelentős piaci lehetőséget teremtve a hazai egyetemi, K+F és ipari szereplők számára;
  • megkerülhetetlen a földi vevőállomások képességeinek, kapacitásának bővítése korszerű antennarendszer kiépítésével, hiszen a műholdakkal való kapcsolattartás kulcsfontosságú; a vevőállomás egyben feltétele annak, hogy adott ország szuverén módon kommunikálhasson az űreszközökkel;
  • Sugárzási Tesztlaboratórium Központot hoznának létre a humán expedíciók előkészítésére alapvető infrastruktúraként; űrmissziók, űrutazások anyagtudományi, sugárbiológiai, űrorvostani, sugárvédelmi előkészítése folyna ennek révén világszínvonalon. Ugyanakkor további, egyéb típusú (vákuum, termális tesztelés, rázás és mechanikai tesztkörnyezet stb.) tesztelőkapacitás-fejlesztés is lényeges az ipari versenyképesség növelése érdekében.

A Morgan Stanley 2020-as előrejelzése szerint az űripar globális árbevétele a jelenlegi 350 milliárd dollárról több mint 1100 milliárd dollárra nő 2040-re, és ezzel a világ egyik legjobban növekvő iparága lesz. Az űrtevékenység jelenleg az EU-s szakpolitikák és ágazatok 10 százalékát érinti, de ennek az aránynak a rohamos növekedésével kell számolni az elkövetkező években az Európai Bizottság szerint, miközben az űrszektorban befektetett egy euró hatszoros megtérülésével számolnak.

Ratalics László

Hirdetés
Hirdetés
További híreink
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Hamarosan a Neonatológiai Osztályon is bevezetik a neuro-hidroterápiát. 
Adventi varázslat a Zsuzsi Erdei Vasúton
Adventi varázslat a Zsuzsi Erdei Vasúton
Gyertyagyújtás, karácsonyi dallamok és mécseses erdei séta várja az érdeklődőket november 28-án.
Felborult egy autó Debrecennél
Felborult egy autó Debrecennél
Mentő is érkezett a balesethez.
Kiadós eső, nagy szél jön Hajdú-Biharba
Kiadós eső, nagy szél jön Hajdú-Biharba
A legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 kilométerest.
Magánlaksértés: dühbe gurult a debreceni férfi
Magánlaksértés: dühbe gurult a debreceni férfi
Zavarta a szomszédban zajló felújítás.
  A Sensirion szenzorai több generáció érdeklődését is felkeltették
A Sensirion szenzorai több generáció érdeklődését is felkeltették
Nagy érdeklődés övezte a Sensirion Hungary Kft. debreceni gyárlátogatását a Modern Gyárak Éjszakáján.
Kidőlt fákhoz vonultak Debrecenben
Kidőlt fákhoz vonultak Debrecenben
Hajdúhadházon egy ház tetejét rongálta meg a szél.
Minisztériumi elismerések a Debreceni Egyetem oktatóinak
Minisztériumi elismerések a Debreceni Egyetem oktatóinak
Kiemelkedő szakmai tevékenységüket díjazták.
Feltámad a 106-os vasútvonal
Feltámad a 106-os vasútvonal
Az államtitkár bejelentette, a forgalom 2027 második felében indulhat újra Debrecen és Nagykereki között.
Videón a Tégláskertbe tévedt róka
Videón a Tégláskertbe tévedt róka
A debreceni városrész lakói segítséget remélnek, de eddig nem kaptak.
Ötéves a debreceni Gasztroenterológiai Klinika
Ötéves a debreceni Gasztroenterológiai Klinika
Évente négyezer fekvőbeteget és 90 ezer járóbeteget látnak el.
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Hamarosan a Neonatológiai Osztályon is bevezetik a neuro-hidroterápiát. 
Minisztériumi elismerések a Debreceni Egyetem oktatóinak
Minisztériumi elismerések a Debreceni Egyetem oktatóinak
Kiemelkedő szakmai tevékenységüket díjazták.
Ötéves a debreceni Gasztroenterológiai Klinika
Ötéves a debreceni Gasztroenterológiai Klinika
Évente négyezer fekvőbeteget és 90 ezer járóbeteget látnak el.
Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén kínál finanszírozási lehetőségeket Európában és azon túl.
Diploma mellé munkatapasztalat is jár Debrecenben
Diploma mellé munkatapasztalat is jár Debrecenben
A duális képzésben részt vevők tanulmányi idejük nagyjából harmadát a fogadó cégnél töltik.
Tizenkét debreceni orvosegyetemistát ismertek el
Tizenkét debreceni orvosegyetemistát ismertek el
A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat nyerték el.
Új egyetemi tanárokat köszöntöttek Debrecenben
Új egyetemi tanárokat köszöntöttek Debrecenben
Tizenegy oktató vette át a kinevezését.
Megnyílt a Debreceni Egyetem kínai AI-intézete
Megnyílt a Debreceni Egyetem kínai AI-intézete
Közös kutatásokról állapodtak meg.
Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
Árokszállási Ronald munkásságát a grafikai tervezés és az épített tér kapcsolatának újragondolása jellemzi.
Világbajnok lett a Debreceni Egyetem hallgatója
Világbajnok lett a Debreceni Egyetem hallgatója
Három éremmel térhet haza Suba Sára.
Egykori tanszékvezetőjét gyászolja a Debreceni Egyetem
Egykori tanszékvezetőjét gyászolja a Debreceni Egyetem
Beke Dezsőné tanárok generációit oktatta.
5,6 kilométernyi út újult meg Püspökladányban
5,6 kilométernyi út újult meg Püspökladányban
A munkálatok során a csapadékvíz elvezetésére is figyelmet fordítottak.
  A Sensirion szenzorai több generáció érdeklődését is felkeltették
A Sensirion szenzorai több generáció érdeklődését is felkeltették
Nagy érdeklődés övezte a Sensirion Hungary Kft. debreceni gyárlátogatását a Modern Gyárak Éjszakáján.
Diploma mellé munkatapasztalat is jár Debrecenben
Diploma mellé munkatapasztalat is jár Debrecenben
A duális képzésben részt vevők tanulmányi idejük nagyjából harmadát a fogadó cégnél töltik.
Vagyonadó és bizalmi vagyonkezelés: új korszak előtt a hazai magánvagyonok
Vagyonadó és bizalmi vagyonkezelés: új korszak előtt a hazai magánvagyonok
A hazai és határon átnyúló vagyonelemek összehangolt felkészítése meghaladja a rutin könyvelési és adótanácsadási kereteket.
Kényelem otthon – egyszerűbb ügyintézés
Kényelem otthon – egyszerűbb ügyintézés
Debreceni Hőszolgáltató Zrt.: az otthon melege mögött egy egész csapat dolgozik.
KSH: 737 400 forint a bruttó átlagkereset
KSH: 737 400 forint a bruttó átlagkereset
Ez nettóban 517 700 forintot jelent.
A kormány véget vetne a „dohánymutyinak”
A kormány véget vetne a „dohánymutyinak”
A törvényjavaslat újraszabályozza a dohányellátók és a trafikok árrését is.
A rokkantsági ellátások azonnali emelését követelik
A rokkantsági ellátások azonnali emelését követelik
Darsztikusan visszaesett a támogatás vásárlóértéke.
Kétszáz évnyi fürdőemlék
Kétszáz évnyi fürdőemlék
Közel 400 debreceni történet került az Aquaticum jubileumi emlékfalára.
Hirdetés
Hirdetés
Kiemelt híreink
Börtönt kértek a hajdú-bihari civil szervezet vezetőjére
Sikkasztás, lőfegyverrel visszaélés is a vádpontok között.
A futásban békét, a pálinkafőzésben csodát talál
Czapp József mikepércsi lelkipásztor számára a mozgás önismereti kaland, a nyitottság pedig a másik emberhez vezető út.
Az önkormányzat a Fórum 2-ről: megtévesztik a lakosságot
Valótlan híreszteléseket terjesztenek a debreceni beruházásról – írják.
Püspökválasztás: Fekete helyett Beszterczey a befutó
Új püspök költözik a debreceni palotába.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hajdú-Bihar
Debrecenben is alkalmazzák a csecsemők vízi fejlesztését
Hamarosan a Neonatológiai Osztályon is bevezetik a neuro-hidroterápiát. 
Adventi varázslat a Zsuzsi Erdei Vasúton
Gyertyagyújtás, karácsonyi dallamok és mécseses erdei séta várja az érdeklődőket november 28-án.
Felborult egy autó Debrecennél
Mentő is érkezett a balesethez.
Kiadós eső, nagy szél jön Hajdú-Biharba
A legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 kilométerest.
Magánlaksértés: dühbe gurult a debreceni férfi
Zavarta a szomszédban zajló felújítás.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés