Hol lesz Debrecen helye a magyar űrprogramban?

Inkább derültséget vált ki Magyarország és az űrkutatás egy mondaton belüli említése. Pedig csak arról van szó, hogy az átlagember és a közvélemény nincs tudatában az űripar kiterjedtségének. Azzal sincs tisztában, hogy az űrgazdaság már a jelenlegi életünket is sok-sok ponton fedi, se azzal, hogy mekkora erőforrásokat mozgósítanak a világban az űrkutatás révén megszerezhető előnyökért. Szintén kevéssé ismert, hogy az Orbán-kormány augusztusban elfogadta a Magyarország Űrstratégiája című, mintegy 250 oldalas stratégiai tervet a 2030-ig kijelölt célokkal és a végrehajtandó feladatokkal (a dokumentumot letölthetővé tettük a cikkben). Beleértve az olyan, könnyebben felfogható zászlóshajó-projekteket, mint hogy még ebben az évtizedben – 1980 után újra – magyar kutatóűrhajóst küldünk a világűrbe vagy az önálló műholdprogram.

Mielőtt mélyebbre ásunk, legyünk tisztában azzal is, hogy Debrecennek – erről egyelőre elmaradt az átfogó tájékoztatás – valószínűleg nem statisztaszerep jut az űrstratégia megvalósításában. Bár a média ingerküszöbét eddig csak egy májusi honvédségi oklevélátadás törte át („űrkatonáknak”, hogy egyes címeket idézzek), ugyanabban a hónapban Farkas Bertalannak (a képen) megmutattak egy kísérleti üvegházat a Debreceni Egyetemen. A 71 éves űrhajósnak cívisvárosi vendégeskedése során arról is beszéltek, hogy az űrtáplálkozás terén hogyan dolgoznak élelmiszerek 3D-s nyomtatásán, továbbá miként lehetséges növényi nyersanyagot, például paprikát előállítani a sejttől a végtermékig melléktermék, hulladék nélkül.

Az űrkutatásnak meghatározónak kell lennie a Debreceni Egyetem tudományos portfóliójában: ezt Csernoch László rektorhelyettes jelentette ki, az egyetemi „SPACE program” vezetője. Ekkor már javában zajlott a helyi űripari kutatások és az űripari tevékenységek fejlesztése; a szenátus 2019-ben éppen ezért hozta létre az ennek szakmai hátteret biztosító Űrkutatási Kompetencia Központot. A Debreceni Egyetem az űrkutatás négy területen indult meg, amelyek középpontjában a kozmikus sugárzás, a mikrogravitáció űrhajósokra gyakorolt hatása, a hosszútávú tartózkodás feltételeinek vizsgálata és az űrből származó adatok felhasználása áll. Érthetőbben: például azt is kutatják, hogyan lehetne csökkenteni a mikrogravitáció miatti csontvesztést, ami azért fontos, mert egy űrhajós egy év alatt a csontszövetei 15-20 százalékát is elveszítheti.

Éppen e kapcsolódások miatt szerettük volna megszólaltatni a Debreceni Egyetemet a magyar űrprogram végrehajtásában vállalt szerepükről, de a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) irányítottak, mondván, a Szijjártó Péter-féle tárca jogosult nyilatkozatra. Mint magyarázták, a megvalósítás – benne az intézményi szerepvállalások tartalma – még egyeztetés alatt áll.

A KKM sajtóosztálya kérdéseinkre közölte: a stratégiai dokumentum elkészítésébe minden, űrkutatási kompetenciával rendelkező felsőoktatási intézményt bevontak, a Debreceni Egyetemet is beleértve. Az intézményt felkészültsége, elmúlt években tapasztalt fejlődése alkalmassá teszi arra – írták –, hogy a magyar űrstratégiában lefektetett célok elérése érdekében megvalósuló projektekben részt vállaljon. Bíznak benne – fogalmaztak –, hogy számos más hazai egyetem és kutatóintézet mellett a Debreceni Egyetem is súlyához és képességeihez méltó módon fog részt vállalni a magyar űrszektor fejlesztésében.

Nemzetközi együttműködések nélkül nem megy

Akkor most vissza a magyar űrstratégiára! Milyen – világgazdasági szempontból fajsúlyos – területek függenek a világűrtől? Például

• a nemzetközi telekommunikáció,
• a globális hírközlés,
• az internet,
• a meteorológiai szolgáltatások,
• a műholdas navigáció,
• a precíziós mezőgazdaság,
• a földi adatokra alapozott termés-, víz- és éghajlati megfigyelések.

S míg a közvéleményt jobbára az olyan látványos tudományos és technikai bravúrok foglalkoztatják, mint az Elon Musk cége, a SpaceX által fellőtt Tesla Roadster vagy a marsi utazás kérdései, mára a háttérben megannyi globális szolgáltatás kapcsolódik az űrgazdasághoz. Megint csak néhány példa:

• az űrkémia és az űrbiológia mikrogravitációs kísérletei forradalmasíthatják a gyógyszergyártást, az antibiotikum-rezisztencia és más megbetegedések elleni harcot;
• az űridőjárás-előrejelzéssel a napkitörések pusztító hatásától lehetséges megóvni nemcsak a világűrben lévő eszközöket, de a földi energetikai és számos más, érzékeny infrastruktúrát;
• az űrerőforrás-kutatás és -hasznosítás területén az aszteroidabányászatra van erős érdeklődés;
• a Hold tervezett „kolonizálásával” előtérbe kerül az égitest körüli kommunikáció.

A kormányzati űrstratégia három fő célja úgy foglalható össze, hogy Magyarország nem szeretne kimaradni az űrszektor kínálta lehetőségek kiaknázásából, s ezért kész szélesíteni a nemzetközi kapcsolatrendszerén és megteremteni a sikerhez elengedhetetlen itthoni feltételrendszereket. Van mit behozni: 2017-ben GDP-arányosan Lengyelország kétszer, Románia 3,5-szer, Csehország 5,5-ször többet fordított az ágazatra, mint Magyarország. Az elsődleges feladat tehát a régiós felzárkózás.

2018 óta megoldódni látszik, de jelentős probléma volt, hogy bár Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency), akkora összeget már nem fizetett be, hogy az elégséges legyen a nemzetközi programokban való részvételre. Ugyanígy például a magyar-orosz projektek is hiányoztak az elmúlt időszakból. Márpedig az űrtevékenység gyakorlati elemeit nemzetközi együttműködés részeként lehet megvalósítani, s ha nincs mód érdemben bekapcsolódni ezekbe a missziókba, fejlesztésekbe, úgy út sem vezet felfelé.

Legkésőbb 2025-re reális célkitűzés – vélekedik a kormány –, hogy a hazai épülő űripari ökoszisztémán belül 60-70 vállalkozás jelenjen meg, az űrszektorban foglalkoztatottak száma pedig megduplázódjon; jelenleg mintegy 40 cég sorolható ide. Csekély számban ugyan, de vannak nemzetközi piaci és állami vállalatok számára beszállító magasan jegyzett magyar kis- és középvállalkozások az elektrotechnika és kommunikáció, valamint az anyagtechnológia területén. A hazai űrszektor ma alapvetően Budapest központú, de a stratégiai dokumentum Debrecent, Miskolcot, Szegedet, Győrt és Sopront is a potenciállal rendelkező városokhoz sorolja, hozzátéve, az űrélettani kutatásokban az összes orvosegyetem aktív.

A magyar űrstratégia rövidtávú, azaz 2025-ig megvalósítandó – 30-35 milliárd forintba kerülő – akciótervének része vonzó űrtudományi, űrmérnöki képzés létrehozása ipari partnerekkel együttműködésben. Kérdéses, hogy a Debreceni Egyetem milyen eséllyel indul ezért, de okot ad a reményre, hogy fontos szempont az interdiszciplinaritás, vagyis több tudományág összefogása. Jelen esetben az űrkutatói képességek orvostudományi, műszaki, agrármérnöki és egyéb szakterületek ismereteivel egészülnének ki, márpedig a felsorolt három közül mindegyik elérhető Debrecenben.

Négy beruházás a 21. századnak

Végül essen szó arról, hogy a kormány magáévá tette azt az elgondolást, mely szerint zászlóshajóprojektekkel szükséges láthatóvá tenni a magyar űrkutatás mind a hazai, mind a nemzetközi közönség előtt. Így

• nemzetközi tárgyalások folynak annak érdekében, hogy Magyarország 1980 után ismét kutatóűrhajóst küldhessen a világűrbe – a Nemzetközi Űrállomásra – hosszabb időtartamú szolgálatra, önálló magyar kísérletekkel, magyar fejlesztésű műszerekkel ;
• 2024-ben pályára állítanák Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját és további, kiegészítő műholdakat, jelentős piaci lehetőséget teremtve a hazai egyetemi, K+F és ipari szereplők számára;
• megkerülhetetlen a földi vevőállomások képességeinek, kapacitásának bővítése korszerű antennarendszer kiépítésével, hiszen a műholdakkal való kapcsolattartás kulcsfontosságú; a vevőállomás egyben feltétele annak, hogy adott ország szuverén módon kommunikálhasson az űreszközökkel;
• Sugárzási Tesztlaboratórium Központot hoznának létre a humán expedíciók előkészítésére alapvető infrastruktúraként; űrmissziók, űrutazások anyagtudományi, sugárbiológiai, űrorvostani, sugárvédelmi előkészítése folyna ennek révén világszínvonalon. Ugyanakkor további, egyéb típusú (vákuum, termális tesztelés, rázás és mechanikai tesztkörnyezet stb.) tesztelőkapacitás-fejlesztés is lényeges az ipari versenyképesség növelése érdekében.

A Morgan Stanley 2020-as előrejelzése szerint az űripar globális árbevétele a jelenlegi 350 milliárd dollárról több mint 1100 milliárd dollárra nő 2040-re, és ezzel a világ egyik legjobban növekvő iparága lesz. Az űrtevékenység jelenleg az EU-s szakpolitikák és ágazatok 10 százalékát érinti, de ennek az aránynak a rohamos növekedésével kell számolni az elkövetkező években az Európai Bizottság szerint, miközben az űrszektorban befektetett egy euró hatszoros megtérülésével számolnak.

Ratalics László