Püspököt, művészeti vezetőt, tervezőmérnököt is kitüntetett Debrecen

Dezső Zsigmondot és Fekete Károlyt díszpolgári címmel, Bartha Eleket, Pappné Gyulai Katalint és Várhalmi Ilonát Debrecen Város Pro Urbe, Koskocsák Istvánt és Kovács Istvánt Debrecen Város Mecénása díjával tüntette ki az önkormányzat közgyűlése augusztus 20-án. Ezeket az elismeréseket a város napján (április 11.) szokták átadni, de a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt a mai ünnepre halasztották.

Papp László a magyar államiság évfordulóján I. István királyt méltatta a Kölcsey Központban tartott ünnepi közgyűlés alkalmával. – Amikor választani kellett a kereszténységre épülő magyar államszervezet létrehozása és a belső konfliktusokkal terhelt, törzsi viszonyokra építő régi élet között, akkor a magyarság képes volt felmutatni egy olyan államférfit, aki erős kézzel, ha kellett harccal, megteremtette és elfogadtatta a magyar nemzetet védő államot – mondta a városvezető, aki szerint az államalapítás óta eltelt időt végiggondolva isteni csoda, hogy Magyarország még létezik, s nem olvadt be a szláv vagy a germán népek közé.

Nem adatott meg, hogy mindig magunk döntsünk a sorsunkról – utalt az ország többszöri leigázására –, de ma szuverén, a saját érdekeit előtérbe helyező, öntudatos nemzetnek számítunk. Ennek sokan nem örülnek – tette hozzá. Közölte: akkor vagyunk hűek István eszmeiségéhez, ha megvédjük és megerősítjük a nemzet azon jogát, hogy maga döntsön jövőjéről. Megjegyezte: az elmúlt évszázad a magyarság történetének legnagyobb veszteséggel járó időszaka volt, amely az eszmék, az ideológiák háborújáról szólt; a küzdelem – folytatta – nem ért véget, csak mindig más ideológiai köntösbe bújik. – Hiszem, hogy a nemzeteket elmosni akaró, a múltat és a történelmi tényeket, sőt a kereszténységet tagadó eszmékkel szemben mai is támaszkodhatunk István intelmeire, a magyar államiság ezeréves értékeire – jelentette ki. Hangsúlyozta: a sikeres, az érdekeit hatékonyan védő ország építéséhez olyan kiemelkedő képességű polgárokra van szükség, mint akiket a debreceni önkormányzat augusztus 20. alkalmából elismert.

Díjazottak

Debrecen Város Díszpolgára

• Dezső Zsigmond statikus tervezőmérnök
• Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

Dezső Zsigmond pályája kezdete óta Debrecenben dolgozik statikus tervezőmérnökként. 1983-ban kezdte munkáját a Kelettervnél. 1991-től napjainkig a Hydrastat Mérnöki Iroda Kft. tulajdonosa, statikus tervezője. Két évtizedig töltötte be a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöki tisztét. Tervezői munkája mellett korábban a Debreceni Sportiskolában volt vívóedző, majd 25 évvel ezelőtt megalapította a számára a mai napig nagyon fontos Békessy Béla Vívóklubot. Tervezőként olyan épületek létrehozásában vett részt a városban, mint a Kölcsey Központ, a Debreceni Sportuszoda, a Fórum bevásárlóközpont, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Nagyerdei Stadion, az Aquaticum Debrecen Strand, valamint Magyarország első toronyháza, a budapesti MOL Campus. Számos rangos szakmai díj és elismerés mellett a város Pro Urbe díjasa, s birtokosa a kiemelkedő mérnöki alkotások elismeréseként adományozott Tierney Clark-díjnak is. Több szakmai szervezeti tagsága mellett az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja. Kimagasló szakmai tudását, mérnöki tehetségét könnyed, de ellentmondást nem tűrő határozottsággal prezentálja. Közérthető és népszerű fiatal tanítványai, kollegái körében is.

Fekete Károly 1982-ben, zenei tanulmányait követően iratkozott be a Debreceni Református Teológiai Akadémiára. Diplomájának kézhez vétele után a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközségben végzett segédlelkészi, később beosztott lelkészi szolgálatot. Már ekkor bekapcsolódott a Teológiai Akadémia munkájába: előbb gyakornokként, majd tanársegédként a Rendszeres Teológiai Tanszék oktatója volt. 1992-től főállású adjunktusként folytatta a munkát. Ugyanebben az évben szentelték lelkésszé. 1997 és 2005 között a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora és a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke volt. Eközben a MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának tudományos titkári tisztét is betöltötte. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának 2003 és 2008 között, valamint 2015-től máig rendes tagja. A Tiszántúli Református Egyházkerület 2014-ben választotta meg az egyházkerület püspökévé. Sokat tett a helyi ökumenikus kapcsolatok kibontakoztatásáért. Szervezője és tevékeny résztvevője volt a reformáció elindulásának 500., valamint a Magyarországi Református Egyház létrejöttének 450. évfordulója alkalmából szervezett helyi jubileumi rendezvényeknek.

Debrecen Pro Urbe Díja

• Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese
• Pappné Gyulai Katalin, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója
• Várhalmi Ilona, a Debreceni Ady Endre Gimnázium intézményvezető-helyettese, művészeti vezető

Bartha Elek oktatási rektorhelyettest fiatal kora óta szoros szálak fűzik a magyar népi kultúrához, szakrális örökségünk tárgyi és szellemi emlékeihez és a Debreceni Egyetemhez. Okleveles etnográfusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1980-ban. 1983-ban doktorált, 1990-ben védte meg kandidátusi disszertációját a folklorisztika területén, 2002-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A magyarság néprajza mellett foglalkozik Közép-Európa és a Balkán néprajzával is. Hosszú évtizedek óta kiemelkedő szerepet vállal a Kárpát-medence és Debrecen görögkatolikus szakrális kultúrájának feltárásában és megőrzésében. Közéleti tevékenysége során többek közt volt az Ethnographia folyóirat szerkesztője, a Magyar Vallástudományi Társaság alelnöke, az MTA Néprajztudományi Bizottságának elnöke. Az egyetemi vezetésben is szerepet vállalt az 1990-es évektől kezdve: volt oktatási dékánhelyettes, dékán, jelenleg a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. Munkásságának elismeréseként megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Györffy István-díját, 2014-ben Debrecen Város Csokonai-díját, 2021-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat). 2004-ben a finnországi Kalevalaseura – a Kalevalával és a finn kulturális örökséggel foglalkozó tudományos társaság – külföldi tiszteletbeli tagjává választotta.

Pappné Gyulai Katalin a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója. Közel négy évtizedes közoktatási munkája Debrecenhez kötődik. Pályáját a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben kezdte általános iskolai tanítóként, majd ugyanott később intézményvezetőként is irányította, koordinálta a munkát. 2007 és 2012 között Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási Osztályának vezetője volt. 2012-től nagy szakmai tudással, hozzáértéssel vezeti a Debreceni Tankerületi Központot. A társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve: tagja a Debrecen önkormányzata által létrehozott Oktatási Tanácsnak, valamint elnöke a Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány kuratóriumának. Elvitathatatlan érdemei vannak a több, mint tíz éves városi szintű tehetséggondozó program kidolgozásában, működtetésében, melynek kapcsán a szakma „debreceni példáról” beszél. Elképzelésének eredményeként indult el – az országban egyedülálló módon – a vak és gyengén látó tanulók számára a gimnáziumi nevelés-oktatás Debrecenben, valamint a város három intézményében az inkluzív nevelés. Sokéves vezetői tapasztalatával, tevékenységével nagy mértékben hozzájárult a Debrecen város oktatását jellemző eredményességhez, elismertséghez.

Várhalmi Ilona a Debreceni Ady Endre Gimnázium intézményvezető-helyettese, művészeti vezetője. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd később dolgozott is az intézményben. Magyar és német szakos tanári diplomát és testnevelő tanári oklevelet szerzett, ezt követően pedig elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskoláján a színházelmélet szakot is. 2013-ban a város felkérésére rendezte meg a Légy jó mindhalálig című musicalt, mely hamar közönségkedvenc előadás lett. Ő vehette át az Ady Endre Gimnázium első Ady-gyűrűjét, melyet 2003 óta a tantestület szavaz meg az év pedagógusának. Nincs az országban olyan színház, ahol ne lenne volt tanítványa. Számos tárgyat tanított, így a lehető legtöbb oldalról tudta megismerni a gyerekeket, akikkel különösen közeli kapcsolatban áll. Pedagógusként minden diákját a nagybetűs élet főszerepére igyekezett felkészíteni. Javarészt „drámás” gyerekeket tanít – éjjel-nappal, akár szombaton vagy vasárnap is a rendelkezésükre áll. Az Ady-gimnázium indulásakor megbízták a drámatagozat létrehozásával. Azóta számos egykori tanítványa országosan is ismert színművésszé vált.

Debrecen Város Mecénás Díja

• Koskocsák János, a Bauviv Kft. tulajdonosa
• Kovács István, az Egri Borozó Borbarát Bár Galéria tulajdonosa

Koskocsák János a Bauviv Kft. tulajdonosaként, elkötelezett debreceni polgárként és vállalkozóként három évtizede elismert, jelentős támogatója a város kiemelt gazdasági célkitűzéseinek és az oktatási, kulturális, valamint sporttevékenységeknek, kezdeményezéseknek. Egyebek mellett támogatja az emelt szintű gyakorlati képzést és szakmai utánpótlásnevelést, a villamos szakmát és oktatási intézményeit, a Szakma Kiváló Tanulója versenyeken több éven keresztül díjazott diákokat. Pártolója több debreceni általános iskola és szakközépiskola diáksport-egyesületének; a DVSC és a városban rendezett nemzetközi sportesemények – például a Bocskai ökölvívó emlékverseny vagy a rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság – támogatója. Ötven év munkaviszony után 2019-ben „hivatásos” nyugdíjas lett, de továbbra is ügyvezető igazgatóként dolgozik mint „továbbszolgáló” gazdasági és szakmai vezető. Cége, a Bauviv Kft. az 1963-ban alapított Villanyszerelőipari Vállalat – a mai VIV Csoport – tevékenységének és szakmai színvonalának megújult formában való folytatójaként végzi építőipari és energetikai feladatok, projektek megvalósítását.

Kovács István az Egri Borozó Borbarát Bár Galéria tulajdonosa, vezetője. A galéria létrehozásának gondolata néhai Burai István grafikusművész és az ő közös elhatározásából született meg. A kiállítóhelyet közvetlenül segítő munkát és a szakmai tanácsadást a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete végzi. A galériában kiállítottak már nemzetközileg elismert művészek és a helyi középiskolák tanulói is. A tárlatok keresztmetszetet tudtak és tudnak adni a debreceni képzőművészeti élet legfontosabb irányvonalairól, a legaktívabb szereplőkről és a kezdőkről egyaránt. Kovács István a megnyitók közönségének immár hagyománnyá vált, kedves gesztusként magyaros hortobágyi ételt, slambucot kínál tájjellegű borok kíséretében. A borozó bővítése során a pincehelyiségekben péntek esténként irodalmi estek színesítik a hely hangulatát, vagy fiatal zenészek kapnak fellépési lehetőséget. Kovács István az Európai Borlovagrend és a karitatív tevékenységet végző Szuverén Jeruzsálemi Templomos Lovagrend tagja. A Magyar Református Szeretetszolgálattal közösen hajléktalan vagy hátrányos helyzetű embereknek is segítséget nyújt.