Bérletfronton közelednek az álláspontok Debrecenben
Debrecenben és persze Hajdú-Biharban is régóta beszédtéma, hogy mikor érhet véget az a helyzet, ami szerint a vármegye- és országbérletek érvényesek ugyan a megyeszékhelyre beérkező vonatokon és helyközi buszokon, de a városon belüli közlekedésben már újabb jegy vagy bérlet szükséges. Az agglomerációból naponta bejáró utasok szerint ez nemcsak kényelmetlen, hanem költséges is. A helyiek pedig jogosan kérdezik: ha Debrecen az ország második legnagyobb városa, a „vidék fővárosa”, a „második főváros” – ahogy az már a kormány több tagjától is elhangzott –, akkor miért nem tudja biztosítani azokat a közlekedési feltételeket, amelyek a budapestieknek már járnak? De ugyanez jár az esztergomiaknak, az érdieknek az Ercsiben élőknek, és egy integrált bérlettel a szegedieknek és a csongrádiaknak.
A téma idén június elején új lendületet kapott, amikor Lázár János építési és közlekedési miniszter a Berettyóújfaluban megtartott „Lázárinfón” nyilvánosan így fogalmazott: 2026. január 1-re megoldják, hogy a vármegye- és országbérleteket, valamint a DKV bérleteket kölcsönösen elfogadják. Ez azt is jelenti, hogy az ország-vagy vármegye bérlettel lehet utazni a debreceni közösségi közlekedés járatain is. A kijelentés reményt keltett, de felvetette a kérdést: valóban tartható ez a határidő?
Országos cél a bérletintegráció
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Cívishír megkeresésére úgy reagált: a sok lakossági bejelentés és a fórumon elhangzott kérdés nyomán foglalkoznak a témával. Már több városban működik a kölcsönös bérletelfogadás, és a tárca célja, hogy minél több településen valósággá váljon az ország- és vármegyebérlettel a helyi közösségi közlekedés igénybevétele.
Debrecen esetében is folynak az egyeztetések, amelyek a tarifális és technikai feltételek kialakítására irányulnak. A minisztérium szerint akár még idén kialakulhat a javaslat, ám ennek egyik kulcskérdése a gazdaságosság. Vizsgálják, miként részesülne a DKV a bevételekből, és hogyan lehet úgy kialakítani a rendszert, hogy az utasok számára kedvező, a városnak és az államnak pedig finanszírozható legyen.
A minisztérium ugyanakkor rögzítette: jelenleg Debrecen áll szerződésben a DKV Zrt.-vel, ezért a helyi közlekedés működtetése elsődlegesen az önkormányzat feladata.
Tavaly óta folyamatos a munka
A debreceni polgármesteri hivatal azt közölte: a bérletelfogadásról szóló első szakmai egyeztetések már a vármegye- és országbérletek tavalyi bevezetése után megkezdődtek. Azóta a DKV, a MÁV-csoport és a minisztérium szakemberei vizsgálják a szolgáltatók díjtermékeit, értékesítési csatornáit, technikai megoldásait és a rendszerek közötti adatmegosztás lehetőségeit.
A város szerint a vármegye- és országbérletek integrálása több szempontból is előnyös lenne: csökkenne az utazási költség, az agglomerációból érkezők könnyebben választanák a közösségi közlekedést, és rugalmasabbá válna a helyiek mindennapi utazása. Emellett kiegyensúlyozottabb forgalomelosztást és jobb város–előváros közlekedési integrációt várnak a lépéstől. „Minden újabb tömegközlekedést érintő intézkedéssel az utasok számának növelése a cél” – zárul a polgármesteri hivatal válasza.
Sok a részletkérdés, nő a nyomás
A bérletek kölcsönös elfogadása nem csupán technikai beállítás kérdése. A feleknek meg kell állapodniuk a bevételmegosztásban, a rendszerfejlesztés költségeiben és a finanszírozási felelősségben. A DKV jelenleg is veszteséges, működését a város tartja fenn – kérdés, hogy a bérletintegráció csökkentené-e a hiányt, vagy épp új terheket hozna.
Az utasok részéről ugyanakkor egyre erősebb az igény a gyors megállapodásra. Más nagyvárosok példája azt mutatja: ahol a helyi és a helyközi közlekedés tarifarendszere összeér, ott nő a közösségi közlekedést választók száma.
Bár Lázár János ígérete világos határidőt szabott, a bérletintegráció Debrecenben még számos egyeztetésen és számításon múlik. A minisztérium és a városvezetés is kész a megoldásra, és a tervek szerint az év végéig kialakulhat egy javaslat. A döntés azonban nem csak a politikai akaraton múlik: pénzügyi, technikai és szervezési feltételeket is teljesíteni kell. Hogy 2026. január 1-jén valóban felszállhat-e egy vármegyebérletes utas a 31-es buszra vagy a kettes villamosra, az a következő hónapok tárgyalásain dől el.
