A debreceni Zenede újjávarázsolását is kiböjtöltük – FOTÓK

Átadták a kívül-belül felújított, korszerűsített debreceni Zenede patinás épületét október elsején, a zene világnapján.

Köszöntőjében Papp László polgármester az évtizedek óta húzódó beruházásra utalt, amikor úgy fogalmazott, „kiböjtöltük ezt a napot”. – Az önkormányzat számára komoly kihívást tartogatott a műemléki épületet a város zenei hagyományaihoz méltó állapotba hozni. Néhány évvel ezelőtt megadatott a lehetőség, hogy két részben elvégezzük mind a homlokzati felújítást a hőszigeteléssel és az energetikai korszerűítésekkel, mind a belső munkálatokat a Kodály-terem rekonstrukciójával együtt – mondta.

Kiemelte: Debrecen milliárdokat fordít oktatásfejlesztésre, aminek a magyarázata az, hogy a város vezetése igyekszik hű maradni a hagyományokhoz. Ezt a szemléletet a következő évtizedben is tovább viszik, mert meggyőződésük – hangsúlyozta –, hogy a város jövője az oktatás ügyén múlik.

A polgármester szavai szerint az iskolák 2013-as állami fenntartásba vétele óta „Debrecen egy centit sem lépett távol az iskolarendszerétől, ebben pedig a tankerület és az egyházak egyaránt partnerek”. A beruházás teljes költsége bruttó 491 millió forint volt.

„Hangzó énekre bírni a néma berkeket”

Vántus Andrásné, a Debreceni Tankerületi Központ szakmai helyettese a névadó Kodály Zoltánt idézte, aki egyrészt még életében hozzájárult ahhoz, hogy a debreceni iskola egyedüli intézményként viselhesse a nevét. Másfelől a Zenede küldetéséül szabta, hogy a cívisváros tágabb környezetére is legyen hatással, dolga „hangzó énekre bírni a néma berkeket”. Mint említette, az intézményben 1361 diák képzése zajlik. A szakmai munka bizonyítéka, hogy tavaly kilenc kodályos tamuló vehette át a tankerületi központ Kiválóság-díját, s minden jelentkező diákjukat felvtték a Zeneakadémiára.

Az esemény díszvendége volt Farkas Ilona, annak a Farkas Ferencnek az ükunokája, aki alapítóként szerzett érdemeket a Zenede történetében, illetve közadakozást szervezett a Vár utcai épület felépítésére. Farkas Ilonát Tóth János intézményigazgató köszöntötte virágcsokorral.

Az eseményen átadták a példamutató teljesítményt nyújtó szakgimnáziumi diákoknak adható Kodály-díjat, amelyet az elmúlt tanévi munkájával Miskolczi Ramóna és Teremi Dáriusz érdemelt ki.

Évtizedekbe telt megállítani a romlást

A Zenede története 1861-ig nyúlig vissza, amikor is egy debreceni vaskereskedő, Farkas Ferenc megalapította a Debreceni Zenedei Egyletet. Egy évvel később megkezdődik a zenei képzés egy bérleményben, párhuzamosan közadakozás révén gyűjtenek pénzt a debreceni polgárok saját iskolaépületre. 1891-ben 21 ezer forintért vásárolják meg a Vár utca 1. szám alatti telket. A tervezésre kiírt pályázatot egy helyi építési vállalkozó, Tóth István nyeri meg, 1893-ban pedig elindul a kivitelezés 60 ezer forint tervezett költséggel. Ebből 20 ezret a város áll, a többi bankhitel, illetve tanárok, kereskedők, az István Gőzmalom, a Debreczeni I. Takarékpénztár magánadományai. Az ünnepélyes átadót 1895 márciusában tartották, a kiadások végül 67 ezer forintnál állapodtak meg.
A Zenede 1913-ban az önkormányzat tulajdonába került, 1927-ben pedig egy emeletet építettek rá szintén az olasz reneszánsz stílusában. Kodály Zoltán nevét 1957-ben vette fel az iskola, mely épülete 1986-ban kapott műemléki védettséget.

Amikor a Zenede kifejezést használjuk, általában egyszerre gondolunk a Vár utca elején működő általános- és középiskolára. Előbbit Simonffy Emil Zeneiskolaként, utóbbit Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskolaként ismerte meg Debrecen, de 2007-ben a két intézmény egyesült. Ma Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola a teljes neve. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy az általános iskola és a zenei gimnázium egy épülettömbben működik: a 19. század végi épület a középiskolásoké, míg a kisebbek egy, az előbbihez lelketlenül hozzátoldott, modernebb iskolaépületbe járnak (ez épület található a piac felől).
 

A kétezres évekre visszatérve, a Kodály patinás épülete állapota nagyon leromlott. Ezért 2004-ben a piactömb-rehabilitáció tervezése során az önkormányzat elvégeztette volna annak teljes felújítását, sőt a Simonffy-iskola helyett újat építtetett volna tornacsarnokkal együtt a Dexium Kft. kivitelezésében. Ez utóbbi cég végezte a Fórumot és a vásárcsarnokot is magában foglaló tömb újjáépítését. Bár az új iskola megépítésébe végül nem vágtak bele, legalább a Simonffyt rendbe rakták 2007 elejére.
Nem nyúltak hozzá viszont a Kodályhoz, holott 2008 májusában egy elszámolás eredményeként a Dexium 210 millió forintot kifizetett az önkormányzatnak e célra. A pénz bekerült a város költségvetésébe, azonban a cél, amire fordítani kellett volna, a gazdasági-pénzügyi válság viharában elsikkadt. Ebben az időszakban pályázati úton sem volt lehetőség előrelépésre.
A homlokzati vakolatdarabok rendszeres aláhullását és a tönkremenő palota látványát megelégelve 2012-ben civil összefogás indult a Zenede mentésére. A kezdeményezést aláírásával támogatta többek között Vásáry Tamás Kossuth-díjas zeneművész, Tréfás György Liszt-díjas operaénekes, Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző. Fél évvel később Somogyi Béla akkori kulturális alpolgármester jelezte, az önkormányzat nem mondott le a felújításról, de muszáj hozzá külső forrást találni.

2014-ben úgy tűnt, európai uniós pénzek révén már 2016-ban elindul az épületrekonstrukció. Miközben a helyi ellenzék félévente ostorozta ezért a városvezetést, három évvel ezelőtt sikerült eljutni oda, hogy Papp László polgármester bejelentette: bruttó 360 millió forint pályázati támogatásból elvégzik a homlokzati felújítást a gépészeti korszerűsítéssel, majd 120-130 millió forint saját erőből a szükséges belső munkálatokat. Akkor 2017 nyarára tették a kivitelezés megkezdését, ami végül tavaly júliusban indulhatott meg.

RaL