A cívisvárosiak Európa Kulturális Fővárosa cím nélkül is megcsinálják a programjuk jelentős részét.
– 2023-ban újra egy magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet Győrrel és Veszprémmel egyetemben Debrecen is ringbe szállt a rangos elismerés elnyeréséért. A döntő megmérettetést aktív társadalmasító tevékenység, civil összefogás és hatalmas, 32 ország mintegy 100 városát érintő nemzetközi kapcsolatépítés előzte meg – reagált a kudarcra a pályázatárt felelős D2023 Programiroda. Hangsúlyozzák: bár nem a cívisváros nyerte az EKF címet, olyan támogatottságnak örvend a debreceni pályázat, hogy a programok jelentős részét megvalósítja a város.
– Debrecen rendkívül erős átalakulási fázisban van a gazdaság területén. Néhány éven belül a régió európai léptékben is kimagaslóan erős gazdasági szereplője lesz. Debrecen csak akkor válik fenntartható módon sikeressé, ha sokoldalúságra törekszik. A sokoldalúságnak, a fenntarthatóságnak csak egyik ága a gazdasági erő. A másik és bizonyos értelemben még fontosabb ága, amely szoros összefüggésben van egy város élhetőségével, megtartó erejével, élményszerűségével, az a kulturális szféra ereje, sokszínűsége és színvonala. Gazdaság és kultúra párhuzamos fejlődése a fenntarthatóság záloga. Számomra ez volt az egyik hajtóerő ebben a versenyben. Bár nem Debrecen nyerte az EKF címet, mégis büszkék vagyunk arra, hogy olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy 2023-ra a programok jelentős részét meg fogja valósítani Debrecen – fogalmazott Papp László polgármester.
IDE VÁG!
 | Közös célért tett hitet a debreceni városvezetés az ellenzékkel!Még a DK is megdicsérte a kulturális fővárosi cím elnyerésére készített programot. |
A város Sharing Horizons (Közös horizontok) címet viselő programja az európai és a helyi értékek fejlesztésére koncentrál, a kulturális interakció révén. A narratíva onnan ered, hogy Debrecen az Alföld kellős közepén fekszik, amelyet Európa-szerte is csak „puszta” néven ismernek. Tökéletes tér arra, hogy szomszédjainkkal megosszuk gondolatainkat, nyissunk az ismeretlen felé, előre tekintsünk, és akadályok nélkül rátaláljunk utunkra.
A terv, amit végre kell hajtani
– Közös horizontok, így fogalmazhatjuk meg tömören a programunk koncepcióját, amely nem jelent mást, mint aktív együttműködést Európával. A „horizont” tér-idő-szellem dimenziójához kapcsolódva hat kulcsterületen kívánunk változásokat elérni, programjainkat ezen területek köré építettük: #LANDSCAPE (táj), #MOBILITY (mobilitás); #KNOWLEDGE & KNOW-HOW (tudás és know-how); #COMMUNITIES (közösségek); #PAST (múlt) és #FUTURE (jövő)
– hangsúlyozta Méhes Márton, a D2023 pályázat főtanácsadója.
A D2023 pályázat elsősorban nem az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszál, hiszen az már adott a debreceni kulturális „robbanáshoz”. A tervek között szerepel azonban
- egy olyan Kulturális-Kreatív Fejlesztési Központ létrehozása, amely menedzseli a kultúra és a kreatív szektor fejlesztését;
- 4 decentralizált közösségi művészeti és kulturális inkubátor központ kialakítása: 2 tócóskerti hőközpont átépítése, valamint a vénkerti Borsos-villa átalakítása és a Fényes udvar megújítása.
- Továbbá a b24 Nyílt Művészeti Tér és Rezidensközpont létrehozása a jelenlegi b24 Galéria átalakításával.
Arról, hogy a pályázatban megfogalmazott programok és fejlesztések közül pontos mi kerül megvalósításra, jövő év elején dönt a városvezetés – olvasható a közleményben.
DebrecenEurópa Kulturális Fővárosa
Szóljon hozzá!
Ez is érdekelheti
Labdarúgás
Dzsudzsák Balázs távozhat a DVSC-től
Hajdú-Bihar
Elhunyt Varga Gyula főiskolai tanár
Labdarúgás
Dzsudzsák Balázs a rögösebb utat választotta
Közélet
Az év első újszülöttjében a cigányság népességrobbanását látja a Mi Hazánk
Helyben járó
Négy és félmilliárdos beruházással 50 új munkahely a Diószegi úton
Bulvár